Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Hessky Orsolya | Az Akadémiától a modernizmusig. München és a magyar művészet 1850-1914 között

JEGYZETEK 1 Die Kraftprobe. Haus der Kunst, München, 2008. 2 200 Jahre Akademie 2008. 3 A nemzeti vs. nemzetközi kérdését Münchennel kapcsolatban mindenképpen érdemes részletesebben vizsgálni, hiszen - igen nagyvonalúan felvázolva a problémát - míg itthon a teoretikusok a nemzeti festészet megteremtését várják el a művészektől, és egyre inkább sürgetik őket, addig az érintettek Münchenben szinte fürdőznek a nemzetközi művészeti élet megtermékenyítő közegében. A különböző szellemi és filozófiai irányzatokhoz tartozó, a nemzeti művészet mibenlétét és lényegét tárgyaló elméleti írások elemzése már megkezdődött a magyar művészettörténeti kutatásban is; a München korabeli kozmopolita attitűdjével való szembeállítás azonban még érdekes problémákat vethet fel. 4 A népcsoportok, nemzetek, hovatartozások problematikájába, az ezzel kapcsolatos terminológia nemlétének, illetve meglétének elemzésébe e helyen nem mehetünk bele. Látni fogjuk, hogy számos, sőt számtalan egyéb problémával együtt ez is a korszakkal kapcsolatos megoldandó feladatok közé tartozik. Az egyszerűség kedvéért azokat a mestereket nevezem magyar művészeknek, akiket a 19. századi művészettel kapcsolatban a szakmai közbeszéd így nevez. 5 A korszakról megjelenő egyik első, forrásértékű összefoglalás Hermann Uhde-Bernays, a kor egyik legfontosabb művészettörténész-irodalmár tanújának munkája: Uhde-Bernays 1983. II. A már említett legutóbbi katalóguson kívül a legfontosabb szakirodalom az elmúlt évtizedekben: Lieb, Norbert: München und die Geschichte seiner Kunst. München, 1977; Wichmann 1981; Münchner Maler 1981-1983; Langenstein 1983; Angerer, Birgit: Die Münchner Kunstakademie zwischen Aufklärung und Romantik. Ein Beitrag zur Kunsttheorie und Kunstpolitik unter Max I. Joseph. München, 1984; Ludwig 1986; Grösslein, 1987; Härtl-Kasulke, Claudia: Karl-Theodor Pilotys Weg zur Historienmalerei. Mit kommentiertem Katalog. München, 1990. Legfontosabb kiállítások: Courbet und Deutschland. Hamburger Kunsthalle, 1978; Die Münchner Schule 1850-1914. (Hrsg. Ruhmer, Eberhard). Haus der Kunst, München, 1979 (Szinyei Merse Anna kritikája a kiállításról: A müncheni iskola kiállítása - magyar szemmel. In: Művészet 21 [1980] 8. sz. 37-41); Der Glaspalast 18541931. Münchner Stadtmuseum, 1981; Die Prinzregentenzeit. Münchner Stadtmuseum, 1988. 6 2005-től kezdve korszakunkhoz kapcsolódva az alábbi konferenciákat rendezték meg: Nationale Identitäten - Internationale Avantgarden. München als europäisches Zentrum der Künstlerausbildung. 2005. A konferencia anyaga a zeitenblicke online folyóirat kiadványában jelent meg: www. zeitenblicke.de/2006/2/ (letöltve 2009. 07.25.); Isar/Athen. Griechische Künstlerin München - Deutsche Künstlerin Griechenland. 2007. (http://zikg.eu/main2007/isar-athen/index. htm - letöltve 2009.07.25.); Transformationen der Moderne um 1900 - Künstler aus Ungarn, Rumänien und Bulgarien in München. 2008. Az elhangzott tanulmányokat összefoglaló kötet megjelenés előtt áll. 7 Ld. a 6. jegyzetben említett konferenciák anyagát. Ónálló tanulmánykötet jelent meg: Stçpieh, Halina - Liczbinska, Maria: Artysci polscy w srodowisku monachijskim w I. 18281914. Materiaiy zródlowe. Warszawa, 1994; Die Akademie der bildenden Künste in München und die kroatische Malerei. Hrsg. Krasevac, Irena - Prelog, Petar - Kolesnik, Ljiljana. Zagreb, 2008; Kovács Ágnes: Müncheni magyar művészek (megjelenés előtt). 8 Ld. Szvoboda Dománszky Gabriella tanulmányát e katalógusban. 9 1896-ban: 10, 1897-ben: 7, 1898-ban: 4, 1899-ben: 8, 1900ban: 11,1901-ben: 6, 1902-ben: 5,1903-ban: 12, 1904-ben: 4,1905-ben: 5,1906-ban: 7,1907-ben: 4,1908-ban: 9,1909ben: 7, 1910-ben: 3, 1911-ben: 4, 1912-ben: 9, 1913-ban: 3, 1914-ben: 2. Összesen: 120 diák. A müncheni Akadémián tanuló magyar növendékek listája már több helyen is hozzáférhető. Somogyi 1912 és a http://matrikel.adbk.de adatain kívül: Heilauf 1997, Szögi 2001, valamint Kovács Agnes megjelenés alatt álló munkájában (ld. 7. j.). 10 Ld. Sármány-Parsons Ilona tanulmányát e katalógusban. 11 Nikolaus Pevsner 1940-ben megjelent, az akadémiák átfogó történetét mindmáig egyedüliként vizsgáló müve egyelőre nem olvasható magyarul: Pevsner 1986. A müncheni Akadémia történetének első összefoglalását a 100 éves jubileumra Eugen von Stieler, az Akadémia akkori titkára adta: Die königliche Akademie der bildenden Künste zu München. Festschrift zur Hundertjahrfeier. München, 1909; Tradition und Widerspruch 1985. 12 Stieler: i. m. (11. j.) 13 Schelling müncheni tevékenységéről és a beszédről bővebben Id. Simons, Eberhard: Natur und Kunst. Zur Aktualität der Gründungsurkunde der Akademie der bildenden Künste in München von F.W.J. Schelling. In: Tradition und Widerspruch 1985. 59-76; Kovács 2001 A. 1. fejezet. 14 Meine-Schawe, Monika: Aus der Frühzeit der Münchner Akademie der Bildenden Künste. Von 1770 bis zur Konstitution von 1808. In: 200 Jahre Akademie 2008.20-29. A statútum szövege olvasható: Tradition und Widerspruch 1985.327-335. 15 Az Akadémia 1808 előtti történetéről Id. Meine-Schawe, Monika: „...alles zu leisten, was man in Kunstsachen nur verlangen kann" Die Münchner Akademie der bildenden Künste von 1808. A tanulmány a Goethezeit portálon található: http://www.goethezeitportal.de/ (letöltve 2009. 06. 14.), kimerítő irodalommal. 16 Meine-Schawe: i. m. (l 5. j.) 27. 17 „Einen Lehrstuhl der Genre- und Landschaftsmalerei halte ich für überflüssig. Die wahre Kunst kennt kein abgesondertes Fach; sie umfaßt die ganze sichtbare Natur. Soll aber die Fachmalerei öffentlich gelehrt werden, so ist der Professor von Kobell ganz vorzüglich dazu geeignet." Cornelius levele I. Lajoshoz. Idézi: Büttner, Frank:„Das wirksamste Mittel für die Erhaltung und allgemeinere Ausbreitung der Künste". Die Akademie unter Maxi. Joseph und Ludwig I. 1808-1848. In: 200 Jahre Akademie 2008. 36. A művészet egységére