Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Hessky Orsolya | Az Akadémiától a modernizmusig. München és a magyar művészet 1850-1914 között

vonatkozó elképzelés a német idealizmus esztétikájának egyik alapelve, s a „weimari művészetbarátok" (Weimarer Kunstfreunde - a weimari filozófusok köre), főként Friedrich von Schlegel közvetlen hatására utal. 18 Az Akadémia 1850 előtti történetével kapcsolatban ld. Mai, Ekkehard: Problemgeschichte der Münchner Kunstakademie bis in die zwanziger Jahre. In: Tradition und Widerspruch 1985.103-144. A reformkezdeményezésekről Id. Büttner: i. m. (17. j.) 30-43. „Das wirksamste Mittel für die Erhaltung und allgemeinere Ausbreitung der Künste". Corneliusról azegyikelső monográfiát Ormós Zsigmond írta: Petervon Cornelius. Berlin, 1866. 19 Többek között Johann Jacob Dorner (1775-1852), Simon Warnberger (1769-1847), Wilhelm von Kobell (1766-1855), Max Joseph Wagenbauer (1775-1829), valamennyien a 19. század első felének jelentős tájfestői. 20,,So lafs dich doch nie von der Natur ablocken." Ferdinand Kobell tájképfestő (1740-1799) fiához, Wilhelm von Kobellhez írt leveléből idézi: Ebertshäuser 1979. 36. 21 Ld. ezzel kapcsolatban: Wolf, G. J.: Die Entdeckung der Münchner Landschaft. München, 1921; Roth, Eugen: Damals in Oberbayern. Münchner Maler erwandern die Heimat. München, 1970; Ludwig, Horst: Die bayerische Fluislandschaf tin der Münchner Malerei. Mainburg, 1985; Balogh, László: Die bayerische Seenlandschaft in der Münchner Malerei. Mainburg, 1987. 22 Szinyei Merse, Anna: Neue Bestrebungen: Realismus, Naturalismus und Freilichtmalerei bei den Ungarn in München. In: Ungarn und die Münchner Schule, 1995. 34. 23 A tanítványok műveiből 1811-ben rendeztek először kiállítást, majd ezt követően háromévenként került sor a bemutatókra. 24 Keserű 1984.13,31-35. 25 Keleti Gusztáv: Trefort Ágoston. Emlékbeszéd. In: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1889. Bp., 1889. 7. 26 Róka Enikő: A „rajzoló fejedelem". In: Zichy 2007.18-19. 27 Stieler, Konrad: Die Piloty-Schule. Berlin, 1967.9. Vö.: „Piloty nagyon szigorúan veszi nem bocsájtja ki az embert még valamit kitud belőle sajtolni úgy hogy az embert kényszeríti önmagát fölülmúlni..." Szinyei Merse Pál levele atyjához. In: Szinyei 1989.118. Karl von Piloty munkásságának legutóbbi összefoglalója a 2003-ban a Neue Pinakothekban megrendezett kiállításhoz készült katalógus, amely 18 kiemelt mű kritikai bemutatásán keresztül alkot képet a mesterről, a történeti festészet nagy korszakáról és a benne játszott szerepéről: Groker Auftritt - Piloty und die Historienmalerei. Neue Pinakothek, München, 2003. 28 Gerő Ödön: A magyar népéletkép. A magyar táj- és életképkiállításról. M agyar Művészet, 3 (1927) 1. sz. 4-34. 29 Vö. Szinyei 1990. 30 Vö. Ludwig, Horst: Piloty, Diez und Lindenschmit - Münchner Akademielehrer der Gründerzeit. In: Münchner Schule 1850-1914. Haus der Kunst, München, 1979. 61-73. 31 „[...] so wird der Begriff Schule nunmehr als Bezeichnung für eine Lehrpersönlichkeit an der Akademie verwendet. Als Beispiel sei auf die berühmte Pilotyschule, Diezschule, Lindenschmitschule hingewiesen. Aber auch Ateliers außerhalb der Akademie werden mit diesem Begriff belegt. Ungeachtet dieser Verwendung des Begriffs Schule hat sich die Bezeichnung »Münchner Schule« für den gesamten Kunstbereich, der im Zusammenhang mit München entstanden ist, erhalten und wird in besonderem Mafse auf die Künstler der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts angewandt." Ebertshäuser 1979. 94. 32 „[...] die Münchner Schule ist mit der Münchner Kunstakademie identisch." Mai: i. m. (18. j.) 105. 33 Ehhez vö. Szinyei 1981; Szinyei 2002A 34 Ebertshäuser 1979. 93-94. 35 A Glaspalast történetéről, építészeti vonatkozásairól és kiállítási szerepéről ld. bővebben: Roth, Eugen: Der Glaspalast in München. Glanz und Ende 1854-1931. München, 1974; Die Münchner Secession und ihre Galerie. Hrsg. Heise, Renate. Kiállítási katalógus. Münchner Stadtmuseum, München, 1975; Der Glaspalast 1854-1931. Hrsg. Hütsch, Volker. Kiállítási katalógus. Münchner Stadtmuseum, München, 1981. Az épület különleges jelentőséggel bírt a korszak történetében, mivel a legfőbb kiállítási helyiségként - a Münchner Künstergenossenschaft tulajdonában - egyfajta szellemiséget testesített meg, amely azonban az idők folyamán erősen megosztotta a müncheni művészvilágot. A Glaspalast kiállításain 1869 és 1914 között szereplő magyar művészek és műveik listája a Függelékben olvasható. 36 Ld. ezzel kapcsolatban Wichmann, Siegfried: Rekonstruktion der ersten internationalen Kunstausstellung. In: München 18691958. Aufbruch zur Moderne. Haus der Kunst, München. 1969. A müncheni nemzetközi kiállításokkal kapcsolatban a legrészletesebb elemzést nyújtja Grösslein 1987, valamint ld. Kovács Agnes tanulmányát katalógusunkban. 37 Szinyei 1989. 136. Noha a festő levelében a francia művészeket említi, Király Erzsébet tanulmányában levezeti, hogy milyen fontos hatást gyakorolt Arnold Böcklin a fiatal művészre a természetet filozófiája középpontjába állító felfogásával. Király Erzsébet: Mítosz és természet. Böcklin-hatás és időélmény Szinyei Merse Pál művészetében. In: Történelem-kép 2000. 696-699, 723-729. 38 Az 1887-ben esedékes kiállítás szervezési okok miatt egy évet csúszott. 39 Ld. Kovács Ágnes tanulmányát e katalógusban. 40 Csók 1990.27. 41 Vö. Sármány-Parsons Ilonának katalógusunkban az 1889-es kiállításról írott tanulmányával. 42 Ld. Wagner kézirat. 43 Jooss, Birgit: „gegen die sogenannten Farbenkleckser" Die Behauptung der Münchner Kunstakademie als eine Institution der Tradition (1886-1918). In: 200 Jahre Akademie 2008. 54. 44 Somogyi Miklós: Müncheni levél. Művészet, 13 (1914) 3.SZ. 183. 45 A diákokhoz ld. 9. j. 46 Az angol és francia kézműipar ekkortájt megfigyelhető előretörésére reagálva 1868-ban létrehozták Münchenben a Kunstgewerbeschulet (iparművészeti iskola). Az iparművészet támogatásának köszönhetően alakult ki éppen Münchenben az iparművészeti súlypontú Jugendstil, amely