Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)
FÜGGELÉK - Somogyi Miklós festőművész müncheni naplója 1911-1912
November 12-én mise után a Thannhauser Moderne Galerie kiállítására mentem, ahol szép és valóban modern kiállítást láttam, és váltottam bérletet is. A legjobb képek a következő művészektől voltak (a legkiválóbbak nevei kiemelve): Leibi, Ernst Liebermann temperaképekkel, Max Liebermann, Bauriedel, a magyar Feiks Alfréd, Osswald, Segantini, Eichler, Tooby, Putz, Seyler, Püttner, Trübner, Gotthard Kuehl, Diaz. Leistikow, P. Guigou (eddig ezt a nevet még nem hallottam), Ferdinand Hodler, a svájci festő, aki különösen jellegzetes és akinek itt Münchenben nagy hírneve van. Van Gogh pompás és csodálatos képpel, Camoin, Picasso meglehetősen jó képpel, Vuillard egy korábbi kis képéve! fehér, sárga, fekete, szürke, vörös és barna színekkel. Habermann, Zumbusch, Keller, Hans Pellar (Stuck-utánzó), Weissgerber, Uhde, Hengeler, Israels, Zügel, Walter Georgi, Lichtenberger temperákkal, az egész modern Mare, Fritz Erler, a pompás Lows Corinth, dank, Exter. Grafikákkal: Steinlen, Reinchardt, Hans Thoma, Hermann Struck (rézkarc). Délután Alfred Schüler unokahúgánál voltunk vendégségben, aki korábban nevelőnő volt a román udvarnál. A meghívás indítéka az a titokzatos lakás volt, amelyik épp a kisasszony lakása felett van. Ezt a rejtélyes lakást egy állítólagos fiatal orosz bérelte: Fucht báró, aki együtt lakott a gazdasszonyával. Nappal aludtak, de éjjel titokzatos vendégek érkeztek automobillal, és egész éjjel lármáztak, zongoráztak és fürödtek addig, amíg a báró úr nagy adósságot hátrahagyva nem távozott Münchenből. [....] November 13-án szerencsés vizsga után felvettek az esti akt osztályba. November 14. Ma egy intim kiállításon voltam Alfred Schüler meghívására. Maria v. Krantz és Laura Lange a Luisenstrafee 72. sz. alatt közösen állították ki saját könyvkötéseiket, bőrmunkáikat, litográfiáikat, újságokat, színes papírokat és előtét-papírokat. A tervek nem voltak különösen nagyszerűek, de rendkívül ízlésesek és tele bájjal. A kivitelezés és a technika azonban nagyszerű. A kiállítás egészét tekintve nagyon szép volt. Valamit én is megtanultam: finom munkákhoz sablont készíteni olajszínű csíkos finom papírral. November 16-án este 3/411-kor elég erős földrengést éreztem 3-4 másodpercig, de nem volt olyan erős, mint a nagy földrengés Kecskeméten, amit Gyöngyösön is éreztünk e nyáron, július elején. Éppen ezért megjegyzendő, hogy Münchenben földrengés nagyon ritkán tapasztalható. Mától nagy figyelmet szentelek annak, hogy ezek a feljegyzések sokkal jobbak legyenek, mint eddig, ami azt jelenti, hogy ebben is fejlődnöm kell. November 19-én volt egy látogatóm, sajnos azonban nem voltam itthon. A híres fiatal magyar festő, Kálmán Péter keresett fel. November 20-án a Saxonia Katolikus Diákegylet vendégeként bálba hívtak a legelegánsabb müncheni hotelba: a Vier Jahreszeitenbe. Kevés hölgy és sok férfi volt, de azért nagyon jól szórakoztam reggel 4 óráig. A legszebb négy hölggyel is táncoltam. Zink kisasszonnyal, Hilda és Agnes Happ kisasszonyokkal és Frau Geisttel. Azonkívül nagyon jól éreztem magam Winterstein kisasszonnyal. Az Egyesület tagjai különös kedvességgel fogadtak. November 23-án Hodler-előadáson voltam. Ennek az előadásnak a kritikáját a Münchener Neueste Nachrichtenből ide ragasztottam, mivel a kritikusnak az előadásról alkotott véleménye megegyezik az én véleményemmel. A kiállítás azonban valóban rendkívüli. Erről később még írok majd. 16 November 24-én felkerestük dr. Ludwig Klages''' urat, Alfred Schüler barátját. Klages fiatal tudós, nagyon ismert író. Nagyon kedvesen fogadott és meghívott december 5-ére még egyszer. 25-én volt a magyar egylet koncertje. A programból legjobban a híres operaénekes, Fritz Werner előadására emlékszem. Ott volt az egylet tiszteletbeli elnöke, aki nagy barátja a magyaroknak. Az itteni elnök, Horváth úr és az alelnök, dr. Kálmán, a magyar Kálmán államtitkár fia, mindketten a magyar követségen dolgoznak. Két német családdal ismerkedtem meg, akik meghívtak az Akademischer Orchester Verband koncertjére, és még két festőmüvésznővel. Sajnos a neveiket nem jegyeztem meg. 26-án újra Kubinyiéknál voltunk. Itt találkoztam a híres festőművésszel, Hans Besttel 18 és családjával, Gyenes és Csemnitzky is ott volt. November 27-én újra hangversenyen voltam, ahol G. Fr. Handeltől A Messiás című oratóriumot adták elő (Fr. Chrysender átdolgozásában) E. Schwickerath professzor, az Aacheni Királyi zeneigazgató vezénylésével. Közreműködött: szoprán: Anna Strouch-Kappel, Barmen; alt: Adrienne von Kraus-Osborne, München; tenor: Dr. Matthaeus Rissier, München; bass: Prof. Dr. Felix von Kraus, királyi kamaraénekes, München. Orgonált: Adolf Hempel, München; csembaló: Heinr. Kasper Schmid, München. A koncertegyesület zenekara játszott. Több százan énekelték és játszották a nagyhatású művet, és a Tonhalle nagyterme teljesen tele volt hallgatókkal, a zene barátaival. Az előadással kapcsolatban megjegyzem még, hogy A Messiást Händel 24 napig, 1741. augusztus 22-től szeptember 14-ig komponálta egy jótékonysági koncertre Dublinba, ahol a művet 1742. április 13-án ő maga játszotta először. November 30. Itt jegyzem meg, hogy Professzor Engels elégedett volt a fejrajzommal, és ez már eredmény, mert ő a legszigorúbb és legelégedetlenebb professzor. December l-jén Ferdinand Hodler gyűjteményes kiállításán voltam, aki 1853. március 4-én született Bern mellett. Az 1872 és 1911 közötti időből körülbelül 100 műve van kiállítva. Csaknem negyven évre volt szüksége, hogy művészetét elismerjék. Nem tudok minden kiemelkedő képet felsorolni, ezért inkább a katalógusra utalok. Valószínűleg küldök egy cikket a Művészet számára a Hodler-kiállításről. Ebben jelentőségét részletesebben, pontosabban fogom elemezni. Most néhány képet nevezek meg. Szerintem a legjobb képek: Az álom a legeredetibb, mert ebben a festészet kimondottan kétdimenziós. Mint művészeti alkotás a legnagyszerűbb és legszebb a Táncoló női alak. Aztán következik: Alakok érzésből. Azonkívül: A genfi tó, Részlet a szent órához (ebben a szimmetrikus képben láthatja az ember Hodler művészeti programját, a paralellizmust a legjobban), Figura a képről. Női fej profilban, A favágó (nagy), Visszatérés Marignanóból, Fűzfák a tónál még a legszebb képei a művésznek. 20
