Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Szinyei Merse Anna | Magyar festőtanárok lengyel tanítványai Münchenben

előképzettséggel és legfőképpen más-más irányultsággal és tehetséggel érkező növendékek mindegyik magyar tanárnál olyan segítőkész fogadtatásra találtak, amely mindenkor tiszteletben tartotta egyéni­ségüket. Tanításukat a mesterség minél magasabb szintű elsajátíttatására, megfelelő fogadókészség esetén esetleg művészet-etikai és egyéb általános művészeti kérdések közös megvitatására alapozták, de szóba se jöhetett a mester saját stílusának tanítványra erőltetése. Ezért ennyire változatos az összkép: a lengyeleknél éppúgy, mint a magyar tanítványoknál, akikről ez a mostani kiállítás szól. A stílusplura­lizmus korában természetes ez a sokféleség, főbb tendenciáira igyekeztünk a tárgyalt művészeknél utalni. A Lyka Károly Münchennel foglalkozó áttekintéseiben is nyilvánvalóvá tett rendkívüli tematikai gazdagság azonban, amely a müncheni magyarok hihetetlenül tarka összképévé áll össze, a lengye­lekre kevésbé jellemző. Ok koncentráltabban adták müveikben mindazt az eszmei hátteret, amellyel a térképről letörölt országuk szétszakított népében-társadalmában az összetartozás érzését erősíthette, a nemzetközi művészeti színtereken pedig a figyelmet nemzetük jövendőjére terelhette. A müncheni iskola lengyel résztvevőinek ilyen irányultságára már 1887-ben rátapintott a német művészettörténet: „a törekvés céltudatos hevülete erőteljes patrióta tendenciával". r ' 9 10. Edward Okurï: A művész feleségének arcképe, 1907. Múzeum Narodowe w Warszawie

Next

/
Oldalképek
Tartalom