Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Szinyei Merse Anna | Magyar festőtanárok lengyel tanítványai Münchenben

JEGYZETEK "Dolgozatomat a jeles polonista történettudós költőnek, Kovács Istvánnak és történész feleségének, Rosonczy Ildikónak ajánlom. 1 Stçpien, Halina: Artysci polscy w srodowisku monachijskim wl. 1828-1855. Wroclaw, 1990; uő: Artysci polscy w srodowisku monachijskim wl. 1856-1914. Warszawa, 2003; Uő. - Licz­binska, Maria: Artysci polscy w srodowisku monachijskim w I. 1828-1914. Materialyzródfowe. Warszawa, 1994. 2 Heilauf Zsuzsanna: A Müncheni Képzőművészeti Akadémia magyarországi hallgatói a kezdetektől 1919-ig. In: Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez. Bp., 1997. 313-336. Az adatot Kovács Ágnesnek köszönöm. 3 Jászai, Géza: München und die Kunst Ungarns 1800 bis 1945. Einige Bemerkungen zur Revision der modernen ungarischen Kunst. In: Ungarn-Jahrbuch 2. Münster, 1970.146. 4 Bogyay, Thomas von: Bayern und die Kunst Ungarns. In: Studia Hungarica, 1. München-Zürich, 1964, 21. 5 http://matrikel.adbk.de (letöltve 2009. 05. 30.). A német kollégák sajnos nem voltak hajlandók bevonni a feldolgo­zó vagy legalább ellenőrző munkába az érintett országok korszakkal foglalkozó művészettörténészeit. 6 Szinyei Merse Anna: A müncheni iskola kiállítása - magyar szemmel. Művészet, 21 (1980) 8. sz. 37-41; Uő.: Über die repräsentative Ausstellung der Münchner Malerei - aus un­garischer Sicht. Acta Históriáé Artium, 27 (1981) 1-2. sz. 194-198; Stçpien, Halina: Komentarz do katalogu wystawy Die Münchner Schule 1850-1914(1979). Biuletyn Historii Sztuki, 1981.1. sz. 72-89; Grzybkowska, Tereza: Szkola monachijska. Uo. 60-71. Ld. még Szinyei Merse Anna: Múlt századi magyar festészet az utóbbi évek nemzetközi kiállításain. Ars Hungarica, 22 (1994) 1. sz. 192-197. Jellemző, hogy csak magyar és lengyel kommentárok jelentek meg, a többi érintett kelet­európai országban csak az utóbbi évtizedben foglalkoznak müncheni kapcsolataikkal. 7 200 Jahre Akademie 2008. 8 Ld. még Kovács Agnes: „Az erőpróba". A müncheni művészeti akadémia 200 éve. Artmagazin, 6 (2008) 3. sz. 20-26. Egyet­len helyreigazítás a 25. oldalhoz: Szinyei Merse Pál Majálisa nem volt kiállítva, mivel nem kölcsönözhető. Egyébként a rendezők mútárgyválogatása egyáltalán nem tükrözte az Akadémia valódi szerepét, meglehetősen esetleges volt. 9 Vö. Bialostocki, Jan: Die romantische Malerei in Polen und Europa. In: Polnische Malerei von 1850 bis 1914. Kunsthalle, Kiel, 1978. 33-35; valamint L'esprit romantique dans l'art polonais XIX-XX e siècles. Ed. Rostworowski, Marek - Waltos, Jacek. Grand Palais, Paris, 1977. 10 Zieliriska, Janina: Juliusz, Wojciech, Jerzy Kossakowie. War­szawa, 1988. 11 Tóth Ferenc: A külföldi művészet jelenléte és pártolása az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain. In: Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995.117. 12 Indulás vadászatra Gödöllőn, 1887. Színesen reprodukálva: Galéria Malarsztwa Polskiego. Przewodnik. Múzeum Naro­dowe, Warszawa, 1995. 142. 13 Ld. Stragierowicz, Beáta: The Panorama and Panoramas; és uő: The Raclawice Panorama (két különálló füzet). Múze­um Narodowe, Wroclaw, 1995. A wrociawi körkép kitűnő restaurátorait kérték aztán fel Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképének restaurálására is. 14 Vö. Majcher-Wçgrzynek, Alicja. In: Erdélyi-Panoráma. Ki­állítási katalógus. Szolnoki Galéria, Szolnok, 2000. 15 Ld. bővebben: Wagner kézirat, 156-161. Művészettörténeti könyvkiadásunk nagy mulasztása, hogy ez az alapossága mellett is igen olvasmányos, hiánypótló monográfia még két évtizeddel elkészülte után is kiadatlan, amire nem mentség, hogy megrendelője, a Képzőművészeti Kiadó, épp akkoriban számolta fel tevékenységét. E sorok írója annyit tudott csak elérni Wagner Sándor népszerűsítésében, hogy az említett kéziratra támaszkodva rendezte meg a festő születésének 150. évfordulójára mindmáig egyetlen önálló emlékkiállításét: Wagner Sándor (1858-1919) emlékkiállítása. Bevezető: Szinyei Merse Anna. Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény, 1988. 16 Dorde Krstic szerb diák 1879-i visszaemlékezését idézi Kovács Agnes: Egy idegenné vált magyar. 170 éve született Wagner Sándor. Artmagazin, 6 (2008) 6. sz. 71. 17 Szinyei 1989. 80. 18 R.: Poprz^cka, Maria: Polskié MalartwoSalonowe. Warszawa, 1991. 13. 19 Oroszlovastűzérségiroham, 1867. Múzeum Narodowe, Varsó; Cigánytábor l-ll, 1867/68. Múzeum Narodowe, Krakkó. Vö. Maksymilian Gierymski. Szerk. Stcpierí, Halina. Múzeum Narodowe, Warszawa, 1974; Uő.: Malarstwo Maksymiliana Gierymskiego. Wroclaw, 1979. A tanulmányban megnevezett képekzömét eredetiben láttam 1996-os lengyelországi ösz­töndíjas utamon, amikor Varsó, Poznan, Wroclaw és Krakkó közgyűjteményeiben kutattam fel a magyar professzorok lengyel tanítványainak életművét. 20 Ld. W kregu Brandta. Szerk. Apanowicz, Anna. Múzeum Okregowe, Radom, 1985; Bühler, Hans-Peter: Jäger, Kosaken und polnische Reiter. Josef von Brandt, Alfred von Wierusz­Kowalski, Franz Roubaud und dei Münchner Polenkreis. Hil­desheim, 1993; Uő.: Józef Brandt, Alfred Wierusz-Kowalski i inni: polska szkola monachijska. Warszawa, 1997. 21 Malarze polscy 2005. 27. 22 Uo. 144. 23 Naplemente, Napfelkelte, 1881. Múzeum Narodowe, Krakkó (a Sukiennica állandó kiállításán). R.: Porebski, Mieczyslaw: Galerie der Polnischen Malerei und Skulptur des 19. Jhts in den Tuchhalle. Krakow, 1991. o .n. 24 Witold Pruszkowski. Szerk. Suchocka, Dorota. Múzeum Narodowe, Poznan - Múzeum Narodowe, Warszawa, 1992-1993. 25 PI. Farkasok. Február Litvániában, 1890. Múzeum Narodowe, Poznan 26 R.: Malarze polscy 2005.106,114, 116,120. 27 St^pierí, Halina: Die polnische Künstlerenklave in München (1828-1914). In; Zeitenblicke, 5 (2006)2.sz. [19.09.2006], http:// www.zeitenblicke.de/2006/2/St^pierí (letöltve 2009. 05.11.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom