Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Szinyei Merse Anna | Magyar festőtanárok lengyel tanítványai Münchenben

mos kiállításán szerepelt, külföldön is. A poznani, krakkói és wroctawi múzeum állományában található olaj és akvarell technikájú portréi realisztikus, pontosan jellemző emberábrázolási készségét tanúsítják. Ezenkívül zsanért és tájképet is festett, ezeknek azonban nem akadtam nyomára. Hollósy itthon legismertebb lengyel tanítványa Konrád Krzyzanowski (1872­1922): Nagybányai pesztonka (1898) című színgazdag képét a centenáris Nagy­bánya-kataógus is közölte. 56 Az összes általunk végigvett lengyel növendék közül ő indult a legmesszebbről, a Wagneréit is beleértve. Kijevi rajztanulás után 1892-től a szentpétervári Akadémián Lebegyev és Tvorozsnyikov mellett Kuindzsi is Korrigálta. Már ekkor kialakította jellegzetes monokróm, a feketék­ből és barnákból kivillanó fehérekre alapozott, titokzatos hatású arcképfestői stílusét, me y Carrière és Whistler mellett Rippl-Rónai századvégi alkotásait is emlékezetünkbe idézi (9. kép). 57 1897 őszén Münchenben, Hollósynál folytatta tanulmányait, akivel 1898 és 1899 nyarán Nagybányára utazott: itt alakult ki érdeklődése a plein air és általában a tájábrázolás iránt. 1900-ban telepedett le Varsóban és a szimbolizmus, illetve szecesszió lázában égő avantgárd kö­rökhöz kapcsolódott. Részt vett legfőbb orgánumuk, az 1901 és 1907 között kiadott Chimera illusztrálásában is. Magániskolájában Kuindzsi és Hollósy művészpedagógusi példáját követte, amikor pedig 1904-ben a főiskolai rangját visszanyert varsói művészeti iskola tanára lett, a mű vésztelepi plein air munka legfőbb propagátoraként maga is egészen megújult ragyogó színességű, szélesen, pasztózusan festett tájkivágataival, expresszív felhőtanulmányaival. Az 1912-es évet Párizsban és Londonban töltötte, ezután témavilága különös hangulatú, erős fény-árnyék-, illetve színkontrasztokra épülő enteriőrökkel gazdagodott. A Mlada Polska pezsgő korszakának másik jelentős szereplője, Edward Okurí (1872-1945) szintén Hollósy-tanítvány volt. Varsói és krakkói előtanulmányok után 1893-ban Münchenben két magániskolát is kipróbált: a lengyel Grocholski­hoz, illetve a szlovén Azbéhozjárt. A következő évben Párizsban is több mestere volt Benjamin Constant, Raphaël Collin és Jean-Paul Laurens személyében, majd visszatért Varsóba. 1897-ben lett Münchenben Hollósy növendéke, akit iskolájával Nagybányára is követett. 1898-tól szinte negyedszázadon át Rómában élt, de közben hazalátogatott és kiállított Krakkóban is, de legfőképp Varsóban, ahová 1921-ben végleg hazatért, és a művészeti főiskola tanára lett, sőt műtermében is számos művészjelölttel foglalkozott. A varsói Krywult-Salonban 1899-ben rendezett nagy sikerű egyéni kiállítása óta a kritika az egyik legkorszerűbb lengyel művészként tekintett rá. Ilyen minőségében lett a Chimera folyóirat fő grafikusa, szimbolista költemények illusztrátora, a szecessziós könyvgrafika vezető mestere. Az életmű gerincét képező táblakép-festészetének legizgalmasabb, korai időszaka csak nehezen rekonstruálható, mert ekkori műveinek zöme megsemmisült a második világ­háborúban. Metaforikus-szimbolikus tartalmú, az élet és halál ellentétpárjára, a tökéletességre vágyó, környezetét jobbítani törekvő művész magára hagyatottságára és számos egyéb gazdag tematikára alapozó kompozíciói ötletesen vegyítik a valóság reálisan megfestett elemeit a fantasztikum szecessziós dekorativitásával (10. kép). 58 Hollósy lengyel tanítványainak munkásságába betekintve hasonló végkövetkeztetést szűrhetünk le, mint a müncheni Akadémia magyar származású tanárai esetében. A különböző helyekről különféle 9. Konrád Krzyzanowski: Női portré, 1900 körül. Múzeum Narodowe w Warszawie

Next

/
Oldalképek
Tartalom