Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

TANULMÁNYOK - Takács Imre: A gótika műhelyei a Dunántúlon a 13-14. században

1. kép: Esztergom, palotakápolna tágas, négyszög alaprajzú, bordás keresztboltozattal fedett hajóhoz kapcsolódik szabadon álló, erős oszlopokon nyugvó diadalív közbeiktatásával. Az épület nyugati részének tagozatain (főkapu, rózsaablak, falfülkék, oldalkapuk) még meghatározó szerepet játszanak a későromán tradícióban gyökerező szalagos, palmettás ornamenensek és a normann elemek.

7 A szentélyben a hajó boltozatának bordaproíiljával együtt az ornamentika összetétele is megváltozik. A fejezeteken megjelenő sűrű, bimbós végű levelek legjobb párhuzamait Ile-de-France korai gótikus épületein találjuk meg.

8 A diadalív bal oldali oszlopának lábazatán, a plinthosz sarkából a sarokleveleket támasztó hasábok ugranak ki. Az ornamentális részletnél is jellegzetesebb és nagyobb stílustörténeti jelentőségű a kápolna téralkotási rendszere. A szentély bordás boltozatának és a boltsüvegeket összekapcsoló homlokíveknek súlya nem a teret határoló falra, nem is a falat kiegészítő támpillérek re nehezedik (kérdés, voltak-e ilyenek), hanem közvetlenül a fal elé, a kápolna belső terébe állított ikeroszlopokon nyugszik. Az épületen belül kialakított támrendszer a fal konstruktív szerepét a minimálisra csökkentő, azt mintegy külső héjként, térlezáró függönyként kezelő szemléletet tükröz. E szemlélet a koragótikus építészeti stílus egyik alapvető téralkotási eszméjét valósítja meg.

9 Az esztergomi kápolna belső boltozati támrendszerének legközelebbi párhuzamai a laoni és a soissoni székesegyház karzati kereszthajó kápolnái (2-3. kép). A közelmúltban Willibald Sauerländer Esztergom párizsi kapcsolataira irányította a figyelmet.

10 A Pá2. kép: Laon, székesegyház, karzat-kápolna az északi kereszthajóban (Kimpel-Suckale 1985) 3. kép: Soisson, székesegyház, karzat-kápolna a déli kereszthajóban (Kimpel-Suckale 1985)