Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - A visegrádi királyi palota címeres zárterkélye (L. P.)

VII-lb. b: Színezett címerpajzs darabja a Hunyadi-család hollójával m.: 18,5 cm, sz. : 17,5 cm, v.: 8 cm VII-ld. c: Mátyás király angyalok tartotta címerének töredékei m. : 70 cm, sz. : 50 cm, v. : 30 cm d: Beatrix királyné címerének töredéke m. : 19,5 cm, sz. : 20 cm, v. : 7 cm e: Torzfejes gyámkő m.: 20 cm, sz.: 15 cm, v: 16 cm f : A íiókerkély ablakkeretének gyémántmetszéses lábazati töredéke m. : 28,5 cm, sz. : 8 cm, v. : 6 cm g: Két sárkányfej m: 7,5 cm, sz. : 14,5 cm, v.: 7 cm m: 9 cm, sz.: 11 cm, v.: 10 cm h: Egymást marcangoló sárkányok m: 10 cm, sz.: 27 cm, v.: 20 cm B. G. Héjj, M. : Ausgrabungsbericht über die Erschliessung des königlichen Wohnpalastes zu Visegrád-Nord- und Donauflügelsektor. FA 26 (1975) 191-197.; Buzás-Lővei 1992 Visegrád, Mátyás Király Múzeum VII-2. Ablakkeret szárkövének töredéke A visegrádi királyi palota északkeleti épületének nyugati homlokzata előtt, az épület pusztulási rétegéből került elő Héjj Miklós és Dercsényi Dezső 195l-es ásatása során, durva mészkő m.: 27,5 cm, sz.: 8,5 cm, v.: 12 cm 1480-as évek A keret körtetagjának gyémántmetszéses lábazati dobja a palota Mátyás-kori gótikus kőfaragványainak jellegzetes, kiemelkedően jó minőségű darabja. A palota lakóépületének a legreprezentatívabb homlokzatát díszítette az a nagyméretű zárterkély, amelynek ablakcsoportjából származik e töredék. Alépítménye a 14. századból maradt VII-2. meg. A téglalap alaprajzú, két szakaszos, csillagboltozatos emelet főhomlokzatát igen gazdag keretelésű, kétszer két ablakból összekapcsolt nyíláscsoport törte át. Ennek az erkélynek a rendszerét követte a győri püspökvárnak az 1480-as években épült zárt erkélye (Sedlmayr 1992, 48-53). B. G. Búzás 1990, 37, 196-197., 246, 633. kép Visegrád, Mátyás Király Múzeum, ltsz.: 89.523. VII-3. Oromdísz Fölső része a visegrádi Salamon-torony árnyékszék-tornyának feltárásakor került elő 1916-ban. (Valószínűleg a palotából került más köfaragványokkal és egyéb tárgyakkal együtt a Salamon-toronyba a 16-17. században.) Alsó része a visegrádi alsóvárban, török-kori szemétgödörből 1967-1969 között, Szőke Mátyás ásatásán, vörösmárvány m.: 36 cm, sz.: 25 cm, v.: 21 cm 1480-1490 Strigilált díszű, csonka gúla alakú alsó részét erősen kiugró, domború felületű zárótagozat koronázza. E tagozat alját gyöngysor, lemezek közé fogott tojássor és szíma tagolja, tetejét félköríves pikkelyek díszítik. Csúcsán két nagyobb, durván bevésett, s egy kicsi kerek csaplyuk valamilyen fém szobor vagy dísz rögzítésére szolgálhatott. Szabadon álló szerkezet oromzatát díszíthette. B. G. VII-3.