Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - A visegrádi királyi palota címeres zárterkélye (L. P.)

VII-3. Lux K. : Dercsényi Dezső: Visegrád műemlékei (könyvismertetés) MÉ 3 (1954) 174.; Balogh 1966, I, 241., II, 254. kép; Schallaburg 1982, Nr. 351. Visegrád, Mátyás Király Múzeum, ltsz.: 52.3.1. VII-4. Könyvet tartó puttó domborműve A feliratos töredék 1847 előtt került be Visegrádról a váci piarista-gyűjteménybe, a másik, címeres darab 1990-ben került elő a visegrádi déli palota középső teraszáról Szőke Mátyás és Búzás Gergely ásatásából, vörösmárvány m. : 31,5 cm, sz. : 31,5 cm, v.: 15 cm 1480-1490 Ülő, balra néző, ruhátlan puttófigura domborművének (két darabból összeragasztott) töredéke. Feje hiányzik, ölében nyitott, csatos könyvet tart. A könyv csaknem teljesen elpusztult bal oldalán indadíszek között címerpajzs alsó fele látszik. A valószínűleg négyeit pajzs harmadik negyedében a hétszer vágott magyar címer ismerhető VII-4. fel. A könyv épebb jobb oldalán antikva betűs felirat: REX | MAT | HIAV | NGH i ARIA. Az alsó, ívben hajló illesztési felület azt engedi feltételezni, hogy egy lunetta fölső akrotérionjának baloldali figurája lehetett. A dombormű ugyanattól a kéztől származik, mint a tubát fúvó puttó domborműve (VII-5.) és a Visegrádi Madonna. B. G. Schirkhuber Móricz jegyzéke a piaristák váci múzeumának műtárgyairól. Magyar Academiai Értesítő 1847, 234.; Pest megye II, 342-343., 460. kép; Balogh 1966, I, 251.; Schallaburg 1982, Nr. 357.; Réti 1993, 225. Visegrád, Mátyás Király Múzeum, ltsz.: 93.154. (a feliratos darab régi ltsz.: 71.7.1.1.) VII-5. Tubát fúvó puttó domborműve A visegrádi királyi palota kápolnájának nyugati kapuja előtt 2 méterrel, a középkorvégi pusztulási rétegben találták Héjj Miklós és Dercsényi Dezső 1949-es ásatása során. vörösmárvány m. : 52 cm, sz. : 40 cm, v. : 14 cm 1480-as évek Rozettás volután ülő, jobbra néző ruhátlan puttó, lába alatt felhőkkel. A hozzá törésfelülettel csak bizonytalanul illeszkedő töredéken S alakban meghajlított kürt, és a hangszert tartó bal kéz részlete látszik. A voluta mögött megmaradt az ívben hajló illesztési felület töredéke. Ez arra vall, hogy a VII-5. dombormű talán egy lunetta jobboldali sarokakrotérion-figurája lehetett. A dombormű csiszolt háttere, illetve a hátteret díszítő felhők azt bizonyítják, hogy a lunetta mögött a falsík is vörösmárvánnyal volt burkolva. A relief ugyanattól a kéztől származik, aki a könyvet tartó puttót ábrázoló domborművet és a Visegrádi Madonna néven ismert lunettát faragta. Nem zárható ki, hogy mindegyik ugyanahhoz a szerkezethez tartozott. B. G. Dercsényi 1951, 85.; Balogh 1966, I, 240., II, 363. kép; Schallaburg 1982, Nr. 356.; Réti 1993, 225. Visegrád, Mátyás Király Múzeum, ltsz.: 52.15.1-2. VII-6. Puttó szobrának töredéke A visegrádi királyi palota északnyugati épületének nyugati szárnyából, az alsó szint északi nagytermében, a bejárat melletti pillér északkeleti sarkában kialakított törökkori tűzhely mellett került elő, a palota pusztulási rétegéből, Szőke Mátyás és Búzás Gergely ásatása során, 1991. június 5-6-án. vörösmárvány m. : 18 cm, sz. : 17 cm, v.: 11 cm 1485-1490 Kerek szobor töredéke. Enyhén előrehajló felsőtest torzója, letörött fejjel, karokkal és szárnyakkal. Ruházata a két hóna alatt és a szárnyak között átvetett köpeny, amely hátul V alakú redőket vet. A szárnyak hátrafelé indultak, csak a pehelytollakkal borított tövük maradt meg. A karok előre nyúlhattak, de vállnál letörtek. Két darabban került elő. VII-6.