Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Rozsondai Marianne: Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések
IX-36. A kötéstábla, bár egyes bélyegzői gótikusak, reneszánsz felépítésű, centrálisán elrendezett. A kötés díszítése több, Vitézzel és Janus Pannoniusszal kapcsolatba hozható kötéstáblával rokon. Elképzelhető, hogy a Pontificalét esetleg egy Esztergomban működő könyvkötőműhelyben kötötték át, de Buda sem kizárt, hiszen a kódexet 1686-ban Budán találták a királyi palotában (ha így értelmezzük a bejegyzésben az „ex ipsa Bibliotheca Budensi" kitételt). Csaknem bizonyos, hogy Szürtey Ferenc is innen vitte magával. R. M. Bartoniek 1940, No. 317.; Szigeti K. : Mesko veszprémi püspök (1334-1344) Pontificaléja. MKSzle 88 (1972) 5-14.; Sz. Koroknay 1973, 93. sz.; Szendrei 1981, 26-29.; Budapest 1985, 70. sz.; Budapest 1986-1987, 25. sz.; Bibl.Hung. 878. sz. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, jelz.: Clmae 317. IX-36. Gregorius IX. papa: Decretales. Cum apparatu Bernardi Parmensis. Ed. Franciscus Moneliensis. [Venezia], Nicolas Jenson, 1479. [HC 8007] A bejegyzés szerint „Conventus Posoniensis". Valószínűleg a törökkori menekítés során jutott Pozsonyba, papír, 314 levél, 365 x 278 mm a kötéstábla mérete: 380 x 285 mm A kötés körülbelül egykorú a nyomtatvánnyal. A vaknyomásos barna bőrkötés elő- és háttáblája azonos. A külső keretben sorakozó Egidus írásszalagok gótikus jellegűek, de a második keret, amely a rövidebb oldalakon szélesebb, mint a hosszabbakon, s oldalainak közepén kikaréjosodik, reneszánsz jellegű, még akkor is, ha a gótika motívumkincséből veszi egyes bélyegzőit. A középmező centrális elrendezésű körös középdíszű, melyet keleties fonadék tölt ki, és csipkedíszes gyűrű övez. A négy sarokban kettős köröcskék láthatók ötös csoportokban, apró virágtövekkel együtt. - Koroknay az Egidus írásszalagot névbélyegzőnek tartja, s a könyvkötő nevének tekinti. Az Egidus-csoport kötésemlékeit az 1470-es évektől tudta nyomon követni, 17 kötést sorolt ide, köztük olyan kódexeket, melyek egykor Janus Pannonius és Vitéz János könyvtárában voltak. Ez utóbbiak még igen egyszerű díszítésűek, de a centrálisán, kereszt alakba rendezett szabad levelek (v.o.: a Guarinus- és Plutarchoskódexszel a IX-37-38. tételszámon) viszontláthatok ugyanezzel a kerettel egy, a krakkói Jagelló Könyvtárban őrzött Vitéz címeres Peuerbach-kódex kötésen (Koroknay 1973, 263. sz., 6. kép). R. M. Kotvan 1960, c. 197.; Sz. Koroknay 1973, 52. sz., 7. kép; Kotvan 1979, c. 555.; Bibl.Hung. 2496. sz. Bratislava, Univerzitná Kniznica, jelz.: Inc. 345.