Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Rozsondai Marianne: Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések

IX-37. Guarinus, Baptista: Libellus de ordine docendi et studendi. Eredetileg talán Janus Pannoniusé volt, majd a Bibliotheca Corvinába került. Benne van Mátyás király címere, pergamen, 34 levél, 210 x 130 mm a kötéstábla mérete: 217 x 126/136 mm (restaurált, a gerincnél pótolva) Talán 1459-ben másolták. Budán illuminálták 1469 után, s feltehetően azt követően hamarosan be is kötötték. A vaknyomásos, barna bőrkötés elő- és háttáblája egyformán van díszítve. Vakvonalas üres keret után a második keretben szabad levelek futnak körbe. Ugyanezek a gótikus levelek láthatók a középmezőben négyesével egy függőleges és három vízszintes sorba (keresztalakba ?) rendezve. Reneszánsz felépítésű díszítés, centrális elrendezés, s itáliai példa szerint a rövidebb oldalakon is kapoccsal. Valamivel egyszerűbb Janus Pannonius Plutarchos-kódexének kötése, amelyet a lipcsei Egyetemi Könyvtárban őriznek (IX-38.). E kettőt biztosan ugyanaz a könyvkötő készítette, aki talán Esztergomban működött, s nincs kizárva, hogy itáliai mester volt. R. M. B. Koroknay 1959, 157-167.; Sz. Koroknay 1973, 39.; Csapodi 1973, No. 312.; Bibl.Hung. 1823. sz. Jena, Universitätsbibliothek, jelz.: Bos. 8" 1. [levonat] IX-38. IX-38. Plutarchos: De dictis regum et imperatorum per Iohannem episcopum Quinqueecclesiensem e Graeco in Latinum translatus, et Mathiae Hungáriáé regi dicatus. Janus Pannoniusé volt, a javítások valószínűleg az ő kezétől valók. A bejegyzés: „Serenissimo Hungarorum Regi Mathie Johannes Episcopus Qinqueecclesiarum. Quinque-ecclesiis Idibus Octobris 1465." - Johann Fridericus Steinbach Aurobaco-Variscus, lipcsei lelkészé volt a 18. században. Talán ő hagyta a lipcsei Városi Könyvtárra, majd onnan a lipcsei Egyetemi Könyvtárba került, pergamen, 43 levél, 263 x 180 mm (körülbelül azonos nagyságú a kötéstábla is) A Mátyásnak szóló dedikáció dátuma 1465, ekkor készülhetett el a másolás. Ezután feltehetően hamarosan be is kötötték. Vaknyomásos, barna bőrkötés, melynek elő- és háttáblája egyformán van díszítve. Vakvonalas üres keret után a második keretben szabad levelek futnak körbe. Ugyanezek a gótikus levelek láthatók a középmezőben kereszt alakban, a kereszt végpontjain négyesével csoportosítva. Reneszánsz felépítésű díszítés, centrális elrendezés. Kicsit egyszerűbb, mint a Jénában őrzött Guarinus-kódex kötése (IX-37.), de ugyanattól a mestertől való. R. M. Naumann, Ae. G. R. : Prodromus et specimen catalogi librorum manuscriptorum, qui in Bibliotheca Senatoria Civitatis Lipsiensis asservantur. Grimae 1837, No. XII.; Csapodi 1973, No. 521.; Sz. Koroknay 1973, 267. sz., 5. kép; Bibl.Hung. 1958. sz. Lipcse, Universitätsbibliothek, jelz.: Msc. Rep. I. 80. [levonat] IX-39. Thomas de Aquino: Summa theologica. Pars I. Ed. Franciscus Nárdus, Petrus Cantianus et Johannes Franciscus. Venezia, [Nicolas Jenson], 1477. [HC 1442] „Illuminavi Anno Domini 1480 et finivi librum illuminando ( ?) sexta feria in die S. Thomae Cantuariensis infra octavam Nativitatis Verbi Dei incarnati filii Dei altissimi et beatissimae Christiferae Mariae in divina et humana natura unius suppositi. Cui honor et gloria. Ego fráter Paulus de Wacia Magister in Artibus et Theologia. Amen." - „Iste liber est conventus Sancti Johannis Baptistáé." papír, 310 levél, 253 x 175 mm a kötéstábla mérete: 267 x 170 mm (a gerinc mentén az eredeti kötést levágták; a gerinc bőrborítása újabb.) A domonkos szerzetes Váci Pál, a bölcselet és teológiai tudományok magisztere 1480-ban fejezte be e könyv illuminálását. A kötés elkészülte is 1480 körűire tehető. Vaknyomásos, barna bőrkötés, melynek elő- és háttáblája csaknem egyformán van díszítve. Két