Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Kódexek, nyomtatott könyvek

IX-15. vinán (Esztergom, Inc. I. la-b, CIH 2897), ezen csak az 1488-as évszám szerepel, és az Egyetemi Könyvtár Inc. 139. {CIH 358) jelzetű kötésén (fMus 1486); a nagy, körbefoglalt rozetta a lövöldi kötések zömén látható; az első keret szokatlan, stilizált levélzete a Főszékesegyházi Könyvtár Inc. I. 69. jelzetű Ambrosiusán (CIH 157), mely ugyan nem datált és szignált, de előtáblájának reneszánsz stílusú centrális elrendezése a lövöldi korvina legközelebbi rokona; végül a kicsi hét pontos rozetta a csíkszeredai múzeum ferences állományának egy közelebbről még meg nem határozott Antoninus Fiorentinus Confessionale kötésén, mely azonban szignált és datált : fMus 1487. A Jordánszky-kódex kötésének lövöldi, karthauzi eredete így bizonyítottnak látszik. Nyitott kérdés marad azonban, hogy e kötés és a vele egy csoportot alkotó többi között mi a magyarázata a nagy időköznek. A csoport legkésőbbi két tagja 1491-ből (OSZK, Inc. 558d, CIH 2646), illetve 1492-ből való (Esztergom, Inc. I. 69, CIH 157). Mindenképpen több, de legalább két egymást követő könyvkötővel kell számolnunk. R. M. A Jordánszky-codex bibliafordítása. Kiad. Toldy F.-Volf Gy. (Régi Magyar Nyelvemlékek 5.) Budapest 1888; A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről (1516-1519). (1. A kódex facsimile kiadása, a szöveget gondozta Szántó T.; 2. A szöveg olvasata. Kiad. Lázs S., a szöveghűséget ellenőrizte Âcs P.; 3. Csapodi Cs. : A Jordánszky-kódex. ; 4. Lázs S. : Utószó és szómagyarázatok a Jordánszky-kódex olvasatához.) Budapest 1984; Volf Gy.: Bátori László és a Jordánszky-kódex bibliafordítása. Budapest 1879.; Budapest 1896, 1974. sz.; Mezey L. : A „Báthory-biblia" körül. MTA I. OK 8 (1956) 191-221.; Katona L. : Az Érdy-kódex egy helyéhez. MNy 4 (1908) 465-466.; Berkovits 1948, 308-310.; Károly S. : A Jordánszky-kódex viszonya más bibliafordításokhoz. NyK 57-58 (1955-1956) 260-168.; Berrár J. : Fejezetek határozóragjaink élettörténetéből. Budapest 1967; Dienes E. : A Jordánszky-kódex eredetéről (Az Érdy- és a Jordánszky-kódex kapcsolatáról). MNy 77 (1981) 315-319. és MNy 78 (1982) 440^53.; Budapest 1985, 193. sz.; Rozsondai 1989, 64. a: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, jelz. : M. Ny. 4. b : Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, jelz.: Ms. II. 1. IX-16. Missale Quinqueecclesiense. Venezia, [Johannes Emericus de Spira], pro Johanne Paep, 1499. [HC 11355] Az OSZK pergamenpéldányába (a) bejegyezték Forgach Ferenc esztergomi érsek halálát, így az már 1615 előtt az esztergomi káptalan tulajdona lehetett, ahonnan 1896-ban került jelenlegi őrzési helyére. A „Missale Civitatis Cassoviensis" bejegyzést tartalmazó pécsi példányt (b) - amelyet Budán kötöttek be a 16. század elején - Klimó György püspök 1769-ben szerezte meg egyházmegyéje számára, pergamen, tempera, arany a: 286 levél, 235 * 175 mm b: 294 levél, 250 x 180 mm 1500 körül Az első nyomtatott pécsi Missalék egyike bizonyára Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473-1505) kezdeményezésére készült el. Velencében, 1499 április 24-én látott napvilágot, a záradék és a (a pécsi példányban fennmaradt) könyvárusjelvény szerint Joannes Paep budai könyvárus költségén. A nyomdász (Johannes Emericus de Spira) neve nem szerepel a záradékban. A pécsi Missalénak jelenleg három pergamen és egy papírpéldánya ismert. A Missale 294 lapos, fekete és vörös minusculák-