Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Kódexek, nyomtatott könyvek

IX-15. sik érvet Balogh Jolántól idézi Dienes Erzsébet. Eszerint a Jordánszky-kódex és az Érdy-kódex iniciáléi azonos műhelyben készültek, az utóbbiak karthauzi eredetét pedig eddig senki sem vitatta. Ezek az érvek fontosak, de nem teljesen meggyőzőek. Figyelembe kell venni a Jordánszky-kódex összefüggéseit más kódexekkel, pl. az Érdy-kódexen kívül az egyértelműen margitszigeti származású Érsekújvári-kódexszel. Bonyolítja a helyzetet, hogy ez utóbbi pedig az Érdy-kódexszel mutat kapcsolatot, miként ezt Madas Edit hangsúlyozza. A Jordánszky-kódexről már 1834ben, másolatának hitelesítésekor megállapították, hogy 1516-ból és 1519-ből való. Ezt a datálást azonban problematikussá tette a dátumok kódexbeli elhelyezkedése: a későbbi dátum ugyanis megelőzi a korábbit. Csapodi Csaba ezért, kétségbevonva Volf György megállapításait, legutóbb arra a következtetésre jutott, hogy a dátumok nem a másolás, hanem a fordítás időpontjára vonatkoznak. Ez azonban ellentmondana a gyakorlatnak, nem ismerünk olyan magyar kódexet, amelybe a másoló átvezette volna a fordítás dátumát. Többeknek feltűnt, hogy a kódex levélszámozása, foliálása Máté evangéliumától (a ceruzás, arab számozás szerinti 86. levélen) újrakezdődik. Azt is észrevették, hogy a kódex elején legalább kettő, esetleg több számozatlan levél volt, hiszen az ótestamentumi részben a Jankovich-töredék első levele a f. 1, s ezt ma is megelőzi egy számozatlan levél. A megoldás elég egyszerű. A másoló a négy evangéliummal kezdte meg a munkát, különálló, bekötetlen íveken. János evangéliuma végére odajegyezte: „Adventnak elsé szerdáján, azon esztendőben, mikoron Krisztus szilésétűl fogván írnának ezerötszáztizenhatod esztendőben." A másolást az Apostolok Cselelekedetei, a „katolikus levelek" és az Apokalipszis leírásával folytatta. A 109 levélnyi kéziratot egyszer hibázva I-CVIII-ig foliálta. Hosszabb idő elteltével kezdett bele az ószövetségi könyvekbe. A Bírák könyvével zárva ezt a munkát, odaírta: 1519. A 88 levélnyi újabb manuscriptumot - ismét hibázva - I-LXXXVII-ig foliálta. Ezután látott hozzá a két kódexrész egyesítéséhez, s a prológusok lemásolásához. Egy levél rectójára kifért az evangéliumok prológusa, versójára Máté evangéliumának hosszú bevezetője került. (Hogy ez későbbi, azt bizonyíthatja az is, hogy máshol az újszövetségi prológusokat igen kurtára fogta, sőt, éppen Márknál, teljesen elhagyta.) Ezt az egy levelet LXXXVIII-ként hozzászámozta az ótestamentumi részhez, ám az egész műhöz szóló előszavakat, melyeket ugyancsak ekkor másolt, már nem számozhatta meg, ezért ezek számozatlanul kerültek a kódex elejére. A kódex - a hibásan, fordítva bekötött első levél rectóját leszámítva - végig kéthasábos, a könyvet a scriptor előre megvonalazta. A sorszámok azért váltakoznak, mert a másoló nem használt sablont. Az Apokalipszis az átlagosnál tíz sorral sűrűbb, ezt papírtakarékossági szempontokkal magyarázhatjuk. Végig egy kéz munkája, az írás gotica cursiva textualis, mely néhol oklevélírásra emlékeztet; ez a másoló műveltsége miatt lehet fontos. A hasábkezdő betűk végig kalligrafikus igénynyel vannak megrajzolva. Ebből a szempontból kiemelkedik a Máté evangélium első hét levele. Itt az átlagosnál jóval több a dísz, a cifrázat, s a hasábkezdő sorban négy-öt betű is ki van cirkalmazva. Talán ez is bizonyíthatja, hogy a másoló itt kezdte el a munkát. Azonos kéz rubrikái, s tőle származik a fejezetbeosztás és a foliálás is. A kisebb szövegegységek előtt álló váltakozón monochrom, ill. polichrom iniciálék nagy része (melyeket Balogh Jolán lövöldieknek vél) egy kéz munkája. Ezektől eltérő stílusban készültek a f. 129

r és a f. 170

v D és S iniciáléi. Ismét más kéztől valók a nagy szövegegységeket bevezető reneszánsz iniciálék, hasábközi díszítmények, tollrajzok. Ezek stílusa a kéziratos énekeskönyvekben több évszázadon át nyomon követhető. Á. P. A fatáblás barna bőrkötés háttáblájának első keretében stilizált levélzet bélyegzői sorakoznak, a második keretben szabad gótikus levelek. A kettő között üres keret fut körbe. A második keret külső sarkain kicsi, körbe-foglalt, hét pontos rozetta, a belső sarkokon ötszirmú rozetta látható. A könyvkötő a szabad levelek közé egész apró ötszirmú rozettát nyomott. A középmezőt mindössze két nagy, körbefoglalt rozetta bélyegző díszíti. A gótikus kötéseknél az előtábla díszesebb szokott lenni, mint a háttábla. Az itt látható hat bélyegzőből öt ( !) megtalálható a lövöldi karthauzi kolostor könyvkötőműhelyéből származtatott kötéseken: a szabad gótikus levelek például az esztergomi Főszékesegyház Könyvtárában Inc. s.l.a. I. 1. jelzeten őrzött Nicolaus de Lyra Postillájának (CIH 2404) kötésén, mely datált és szignált (fM 1478), és ugyanitt az Inc. s.l.a. I. 2. Speculum morale (CIH 3498) kötésén, mely ugyancsak datált és szignált (fM 1488); az ötszirmú rozetta az ún. lövöldi kor-