Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Mikó Árpád : Bibliotheca Corvina - Bibliotheca Augusta

IX-4. a kötéstábla mérete: 395 x 265 mm Firenzében illuminálták Attavante műhelyében 1485-1490 között. A kötést valószínűleg 1490 késő tavaszán készítették, mert - feltehetően halála miatt - nem tették már rá Mátyás címerét. Kompozíciójukat tekintve az aranyozott, Mátyás királynak készült korvina kötéseket négy típusba szokták sorolni : hangsúlyozott középdíszes, ebbe tartozik a legtöbb bőrkötésű korvina (erre példa a Quintilianus- és a Victorinuskorvina kötése is: IX-2-3.), terülőmustrás, öt körös díszű és architektonikus. Ez utóbbi szép képviselője a Theophylactus-korvina kötéstáblája. Fatáblás vörösesbarna marokén kötés, itt is azonos az elő- és háttábla. A szélen festett, részben aranyozott kettős köröcskék alkotnak keretet, helyenként virágalakzatot öltve. A második keret, mely a rövidebb oldalakon mindig lényegesen szélesebb, mint a hosszmenti oldalakon, fonadékmintából áll és vaknyomásos. A levegős, nagy méretű középmezőt, amelyet kettős köröcskék sora keretez, dekoratív reneszánsz portikusz uralja. A portikusz mentén is kívül-belül a kettős körök sorakoznak, olykor-olykor geometrikus alakzatokba csoportosulva. A portikusz talapzata és két oldala a korvinák szokásos növénybélyegzőivel van díszítve: palmetta, stilizált és kettős levelek, rozetták, kehelyvirágok, tulipánok, olasz korsó. A középdísz újabb mandorla-variáció, amelyet két egymást követő keretben apró rozetták, majd kisebb köröcskék határolnak. A centrumba helyezett négyes osztatú címer köré virágbélyegzők, fölé korona került. Az architráv sarkairól virággirland csüng alá. Az ív sávjaiban architektonikus elemek láthatók. Ezek részben egyeznek a Quintilianus- és a Victorinus-korvina középdíszének építészeti elemeivel, így ezek bekötési ideje valószínűleg egymáshoz közel esik. Négy kapocs és a lánc nyoma látszik. Poncolt aranymetszés. R. M. Csapodi 1973, No. 637.; Mazal, O. : Europäische Einbandkunst aus Mittelalter und Neuzeit. Graz 1970, Nr. 90.; Mikó 1991b, 72., 6. kép Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, jelz.: Cod. Lat. 656. [Végh Gyula akvarellje: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, jelz.: Fol. Hung. 2411.]