Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Mikó Árpád : Bibliotheca Corvina - Bibliotheca Augusta

díszíti, s kétfelől színes kettős körök kísérik. A rombusz belső mezejét vi­rágfolyondár tölti ki, a korvinákon szo­kásos virágbélyegzőkkel, közepén Má­tyás cseh királyi címere; külső ívei előtt, a szabad, díszítetlen felületen egy-egy aranyozott hatszirmú rozetta, kettős körökből. Az elő- és a háttábla azonos. Felirata a háttáblán: CON­MENTV(M) • RETHORICOR(UM). Az architektonikus elem arra utal, hogy a kötés a Theophylactus-kódexéhez (1490) közeli időben készült. A tojássor, amely a Victorinus­korvina kötésén látható, két bélyegző­vel készült (külön a kerek elem, és kü­lön a levélke). Ugyanez megtalálható a Theophylactus-korvina (IX-4.) kö­téstábláin, az aedicula lunetta-ívén is, de nem ornamentikaként, hanem tek­tonikus értelmezésben. A tojássort ugyanott másféle architektonikus bé­lyegzők is kísérik: levél- és astragalos­sor. A párkányon fogsor fut végig (tég­lalap alakú egyes bélyegzőkkel nyom­va) s astragalos-sor. A Quintilianus­korvinán (IX-2.) - a Victorinus-korvi­na kötéséhez hasonlóan atektonikus dekorációként - apró levélsor, fogsor és astragalos-sor ékesíti a középdísz ke­retszalagját. Az építészeti motívumok a hangsúlyozott középdíszű kötéseken nyilvánvalóan másodlagos adaptációk. Mivel a Theophylactus-korvinára már nem került rá Mátyás címere, a Victo­rinus- és a Quintilianus-korvina köté­sének valamivel korábban kellett ké­szülnie, ám feltehetően ama (mára el­veszett) architektonikus (vagy ötvösmű absztrakt képét őrző) kötéstábla után, amely számára ezeket a bélyegzőket ki­találták. Hogy kísérleteztek e motívu­mokkal, arra egyértelmű bizonyíté­kunk van. A Theophylactus- és a Quintilianus-korvina astragalos-sora egyetlen bélyegzővel készült : a hosszú, csúcsos-ovális elem mindkét végéhez apró gyöngyöcske (kettős kör) tapad, s a bélyegző-nyomatok egymás mellett sorakozva adják ki a tagozat ,két rövid­egy hosszú' ritmusát. Az ÖNB Szent Tamás-korvinájának (Cod. Lat. 1391. Csapodi 1973, No. 638.) középdíszében elrejtett fedeles serleg képén, a fedél szegélyén szintén astragalos-sor fut vé­gig, de két bélyegzővel nyomva : hosz­szú, elnyújtott rombusz és apró kettős köröcske. Ez relatíve terminus post quem a Victorinus- és a Quintilianus­korvina számára. 1489-1490 körül ké­szülhetett mind a négy kötés. M. Á. Bartoniek 1940, No. 370.; Jakó Zs. : Várad helye középkori könyvtártörténetünkben. Uő. : írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest 1977, 159, 332 (18. sz.).; Csapodi 1973, No. 697.; Csapodiné 1984, Nr. 116. Budapest, Országos Széchényi Könyv­tár, jelz. : Clmae 370. IX-4. Theophylactus: Commentaria Athanasii in Epistolas Sancti Pauli, Latine versa a Christophoro Persona. Korvina, Mátyás király címerét a címlapon átfestették Bergen op Zoom VI. János őrgróf (megh. 1532) címerével, pergamen, 346 levél, 375 x 260 mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom