Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Marosi Ernő : Zsigmond kori szobrok a budai várból

lapja a nyitrai székesegyházban. Az első töredék, amely a boszniai egyházmegye egykori székhelyéről, Diakóvárról került a zágrábi múzeumba, József püspök ( + 1442/4) síremlékének alsó része. A második Széchy Dénes érsek (+ 1465) kiegészített síremléke az esztergomi bazilika kriptájában. A harmadik alsó sarokrész Györgyi Bodó Miklós prépost (+1472/4) síremlékéből Székesfehérvárott, a kőtárban. A két legkevésbé hiányos emléken a fej frontális tartású, de a többi részlet eltérő. A nyitrai püspök két kezét a hasán keresztbe teszi, balján függélyes pásztorbot, térdénél kétfelől címerpár. Az érsek oldalra nyúló jobbjával kereszt (?) nyelét, baljával deréktájt pásztorbotját fogja, ezt középen letámasztva és ferdén kibillentve ; címere jobb keze alatt van. A veszprémi és a zágrábi kövön a kazulaszélek helyzete a nyitraihoz hasonló kéztartásra vall, a két utóbbin a pásztorbot és a címerek helyzete is egyezik. A fehérvári kövön a bal térd mellett szintén ott a címer, de a pásztorbot ferde vége az esztergomihoz hasonló helyzetű. A csoport a lágy stílus szívós továbbélését mutatja a 15. század középső évtizedeiben. Valószínűleg nem egyetlen mester műve: a zágrábi darab érezhetően gyengébb színvonalú a többinél. A veszprémi kő a nyitraihoz áll a legközelebb. A stílus talán a budai szobrászműhelyből ered: a befejezetlen püspökfigurán (6. sz.) a drapéria hasonló vonalvezetésű, a lent megtörő redők a nyitrai, a jobb könyéktáji formák az esztergomi alakra emlékeztetnek. Az esetleges összefüggés az ábrázoltak bécsi tanulmányaival és Jakob Kaschauer stílusával újragondolandó. T. S. Tóth S. 1964, 170-177.; Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia Művészetörténeti Kutató Csoportja középkori és reneszánsz művészettel foglalkozó felolvasó üléséről. AH 3 (1975) 333-334., 30. kép; Engel-Lövei 1983, 3-t.; MMüv 1300-1470 I. 699., II. 1700., 1703-1705. kép; Engel - Lövei 1991, 49., IX. t. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum IV-62. Figurális síremlék töredéke Az óbudai egykori Viktória-téglagyár területén feküdt középkori kolostor (fehéregyházi pálosok?) kelet-nyugat irányú (kerengő-)folyosóján került elő 1884-ben, a Henszlmann Imre, Némethy Lajos, Tholt Titusz vezette ásatások során, vörösmárvány m.: 33 cm, sz. : 56 cm, h.: 84 cm 15. század harmadik negyede Szarkofágfedlap töredékes, alsó (lábfelőli) része, a bal sarokkal. Oldala széles lemezzel, kis rézsűvel és erős homorlattal profilált. A keret nélküli mezőben domborművű ábrázolás: hasán fekvő, balra illetve felfelé néző, tátott szájú oroszlán, sematikus sörényábrázolással, hátára felcsapott, bojtos farokkal (két hátsó lába hiányzik). Az állat hátára felülről drapéria - köpeny alsó szegélye - borul, rajta vitézi figura páncélsarús jobb lábfeje. Az oroszlán feje mellett két, bojtban végződő, csavart zsinór, valamint sima, ívelt helyzetű szalag részlete. A páncélsarú homorúan ívelt, hegyesedő orrának párhuzamai a 15. század utolsó harmadának bárói síremlékeiről ismertek (Szentgyörgyi és Bazini György, tl467, Pozsonyszentgyörgy; Ernuszt János, 1T476, Buda; Újlaki Miklós, 1T477, Újlak; Szapolyai Imre, "JT487, Szepeshely; Bátori István, fl493, Nyírbátor; Kinizsi Pál, tl494, Nagyvázsony); mind korábban, az ifjabb Stibor (|1434) budai síremlékén, mind az 1500 utáni síremlékek páncélos figuráinál lekerekített orrmegoldás található. Az oroszlán hason fekvő tartása, az alapsíkra fektetett feje kiválik a 15. századi síremlékek oldalnézetű oroszlánábrázolásai közül, és a fedlap és a fekvő figura logikájának következetes átgondolásáról tanúskodik (hasonlóan ifjabb Hunyadi János - fi 440 gyulafehérvári szarkofágjához, valamint az 1483-ra keltezhető, visegrádi falikút oszlop tartó állataihoz). A köpeny oroszlánra boruló aljának megoldása a Szentgyörgyi-sírkőhöz közelíti (egy további párhuzama - az oroszlán felcsapott faroktartásával együtt - a budapesti Halászbástya déli alsó bejárata fölött befalazott sírkőtöredéken található), más síremlékek angyalok tartotta drapériái eltérő megoldásúak. A lágy drapériakezelés néhány 1460-70 körüli főpapi sírkőhöz (Szécsi Dénes, |1465, Esztergom; Györgyi Bodó