Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke

Sopron, Soproni Múzeum, a: ltsz. 78.1.35.; b: ltsz. 78.1.7.; c: ltsz. 78.1.4.; d: ltsz. 78.1.33.; e: ltsz. 78.1.36.; f: ltsz. 78.1.2. IV-25. Árpádházi Szent Margit második síremlékének töredékei A margitszigeti domonkos apácakolostor romjai között, az egész területen szétszórva mintegy 110 töredéket talált 1937-1938. évi ásatásán Lux Géza. 13 további faragvány ismeretlen körülmények között már korábban múzeumba került. 1958-ban Feuerné Tóth Rózsa néhány újabb töredéket ásott ki. szürkésfehér és fehér márvány (durvább és finomabb kristályszerkezettel) A szarkofág 226-289 x 116-174 cm alapterületű lehetett, a síremlék magassága kb. 180-190 cm volt. 1335-1340 a: Apácafej 6 x 4,5 x 3,5 cm b: Férfifej 6,5 x 6 x 2 cm c: Apácafejek 8 x 17 x 7 cm d: Férfialak 16,5 x 11,5x4 cm e: Koronás nőalak feje 10 x 9,4 x 3,3 cm IV. Béla és Laszkaridész Mária leánya, Margit, domonkos apáca 1271-ben hunyt el a margitszigeti kolostorban. Halála után a Lombardiából jött Albert és Péter kőfaragó vörösmárvány sírkö­vet helyezett sírjára. A Margit magyar nyelvű legendáját másoló Ráskai Lea 1510 körül arról tudósított, hogy a Margit sírjánál történt egyik csodaté­telt kifaragták fehér márványból a sír­emléken. Az ásatások során talált fehér márvány faragványokat az ábrázolások és az anyag ritka előfordulása alapján joggal kötötték a Margit-síremlékhez. egybe, és Tino di Camaino odaérkezése (1323) előtt erre nem kerülhetett sor. A stílus és valószínűleg a mester Ma­gyarországra kerülésére fényt vet egy Visegrádon talált, fehér márvány fe­jecske; a mester azonossága szinte biz­tos. A királyi udvarnak az 1320-as évek második felében felújuló nápolyi kap­csolatai, a gyakori követjárások, Károly Róbert 1333-34-es nápolyi tartózkodá­sa jó hátteret szolgáltat a dél-itáliai szobrászati stílus importjához. A köz­vetlen megbízó a domonkos rend lehe­tett. Az 1334-es generális káptalannak a domonkos rendi szentek kultuszával kapcsolatos határozatai nyomán 1335 és 1339 között készült - Szent Domon­kos bolognai síremlékéhez hasonló anyagból és formában - Szent Péter iv-25a. mártír milánói síremléke. Ugyanakkor Az illeszkedő részek összeragasztása után a rekonstrukcióhoz mintegy 100 töredék állt rendelkezésre. Ezek között egy domborműves szarkofág, két pár­kány és oszlopszobrokkal ékes oszlopok darabjai láthatók. A faragványok olda­lain és hátán függőleges és vízszintes hornyok találhatók, ezekben a síremlék belső, valószínűleg vasból készült vázá­nak rúdjai voltak. Ez a támaszrendszer nagymértékben segítette a rekonstruk­ció elkészítését. A szarkofágot mind a négy oldalán domborműves táblák al­kották. A domborműveken a Margit­legenda jeleneteit örökítették meg. Egy oltár előtti felajánlást és egy halottsira­tást ábrázoló jelenetből maradtak meg viszonylag nagyobb darabok, ezenkí­vül néhány drapériarészlet és kismére­tű fej emelkedik ki az anyagból. A két párkány a szarkofágot alulról és felülről fogta közre. Nagyszámú külföldi ana­lógia alapján valószínű, hogy az oszlo­pok a szarkofág alatt helyezkedtek el. Az első, vörösmárvány lap e második síremlék elkészülte után is látható ma­radt, valószínűleg az oszlopok között. A fúrással kialakított hornyok tech­nikai megoldása, a felületek puha, csi­szolt, szinte semmilyen lineáris részle­tet nem mutató alakítása dél-itáliai (Campania, Benevento) jellegzetesség. Az oszlopszobrok, az oszloplábazatok, egyes redőformák franciás jellegűek. Az oszlopfejezet, az alakok bizonyos motívumai a Pisano-kör toszkánai mű­veivel mutatnak rokonságot, és kapcso­lódnak Tino di Camaino Nápoly kör­nyéki műveihez is. Mindezek az ele­mek egyedül Nápolyban ötvöződhettek IV-25b. 1335-ben Lombardiából származó ge­nerális vikáriust (Francisco de Beluno) neveztek ki a magyar rendtartomány­ba, aki 1340-ig maradt a helyen. Fel­adata a megingott kolostori fegyelem visszaállítása volt. Ehhez jó eszköz le­hetett, és a káptalani határozatoknak is megfelelt a Magyarországon amúgy is népszerű Margit kultuszának propagá­lása, egy új síremlék elkészítése. A Margit-síremlék fő formáiban és anyagában is szorosan kapcsolódik mind Szent Domonkos, mind Szent Péter vértanú síremlékéhez. A síremlék fennmaradt darabjai kö­zül a domborművek részletei sokalakos jelenetekre engednek következtetni. Több kisméretű fejtöredék is előkerült. Az egyik kiállított darabon két apácafej és két további alak részlete (c), egy má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom