Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - III. ROMÁNKORI FESTÉSZET - Falképek

III-3. natkozó részlet a töredék bal oldalán látható, és valójában a kettős halfarokkal jellemzett szirén tartozéka ; a figura frontális felsőtestének nagyobb részlete, nyaka, álla és haja a falképen jól kivehető. Sajátságos, hogy a szirént ruhásán ábrázolták. A ruha intenzív vöröse és a halfarok szürkéje, a sárgás testszín és a sötétbarna haj különösen élénk színhatást kelt a fehér háttér előtt, és az ábrázolás tárgyával összhangban eligazít a falképrészlet értelmét és templombeli helyét illetően. A szirének s más mitológiai csodalények és szörnyek kisebb román kori templomok festett szentélyeinek lábazati zónáját díszítették Lombardiától a Venetóig és Dél-Tirolig; ez a fauna világos színű függönyimitációk többnyire monokróm állatornamentikájából önállósult meszelt háttérre festett tarka és mozgalmas együttessé. Biztosra vehető, hogy a pécsi Dómmúzeum kőfaragvány-gyűjteményében lévő szirénes falképtöredék a székesegyház szentélyéből, az apszisok akvarellmásolatokkal dokumentált késői román kifestéséből való. (Vö. III-4-6. A lábazati rész e festménymaradványa az apszisok bontásának későbbi szakaszában kerülhetett elő, a töredék ezért nem szerepel Koppay másolatai közt.) Ez az egyetlen, eredeti formájában tanulmányozható töredék bizonyos fogalmat adhat a teljes kifestés kvalitásairól, bár a szirén marginális szerepe a falképegyüttesben arra int, hogy egyes gyengébb részletekből (a kéz merev tartása, a ruha elnagyolt redőzete) ne vonjunk le általános következtetéseket a teljes kifestés kvalitásaira vonatkozóan. T. M. Puskás 1932, 14.; Gerevich T. 1938, 219, CCXXXVII.; Radocsay 1954b, 196.; Tóth M. 1974, 40-41, 30. kép. Pécs, Dómmúzeum, ltsz.: 412. III-4. Falképtöredék angyal alakjával (akvarellmásolat) Pécs, székesegyház, egykori déli apszis homlokfala vízfestmény kartonon 32,5x41,1 cm 1200 előtt vagy körül (falkép), 1882 (akvarell) A pécsi székesegyház 19. század végi átépítése alkalmával középkori falfestmények töredékei váltak ismertekké, melyeket Koppay József akvarellmásolatai őriztek meg az utókornak (vö. III-5-6. Az egyetlen fennmaradt falképtöredék: III-3.). A másolatok egyértelművé teszik, hogy a 12. század folyamán felépített és díszített román kori székesegyházban egyedül a három apszis és a nyugati boltszakasz kapott falképdíszt (az építéstörténetre nézve ld. A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban). Ami a jelentősebb, szentélybeli falfestményegyüttest illeti, ebből az itt tárgyalt angyal és a töredékes szirénfigura (III-3.) kivételével csak a keret-ornamentika részletei maradtak fenn, a másoló gondos munkája ellenére olykor nehezen értékelhető formában. Az akvarelleknek bizonyos részük lehet abban, hogy az általuk közvetített motívumkincs nem látszik igazán homogénnek, ez utóbbi azonban mintha a falkép eredeti stílus-sajátosságai közé is tartozott volna. Az apszisok minden jel szerint egyszerre készült román kori kifestésében