Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség

11-15. A korpusz a holt Krisztust ábrázolja, feje kissé a jobb válla felé hajlik, szeme lehunyva. Lágyan formált fején a füle mögé fésült, vésett fürtökkel jelzett haj a vállára hullik, párhuzamos, vésett vonalakkal ábrázolva. Bajusza és fürtökbe rendezett szakálla van. Két hosszú, vékony karján a könyökizületeket jelölték, nagy kezei szöggel átütve, hüvelykje a tenyérre simul. A jobb kéz kissé fölfelé, a bal lefelé irányul. Hosszú törzsét plasztikusan mintázták, a has kissé domborodik. Ágyékkendője a combokra simul, íves, vésett ráncokkal, alul széles szegéllyel. Öve középen egymást keresztezve két ágban lecsüng. Lábai térdben kissé meghajolnak, szorosan összezárva, a lábujjakat vonalakkal jelezték. A korpuszt úgy szerelték vissza a javított, megrövidített keresztre, hogy a comboknál egy szegeccsel átütötték, lábfejei a nóduszra támaszkodnak. A kereszt formájához kizárólag a magyarországi keresztek között találunk rokonítható darabokat. A Nemzeti Múzeumban van egy szártöredék, amelyiknek előoldalán lévő kerete tökéletesen megegyezik a balatonfüredi keresztével, töredékes részénél látszik a szárak találkozásánál lévő kör alakú kiszélesedés is. A hátlap hármas osztású szalagmustrája is azonos, csak a töredéken körös szalagfonatba hajlik. A formáját tekintve azonos, díszítésében hasonló töredékes kereszten nem volt kőberakás. A darabot közli a balatonfüredi kereszt publikálója, egy másik - ugyancsak a Nemzeti Múzeumban őrzött párhuzamos kereszttel együtt. Ennek a korpusz nélkül fennmaradt keresztnek formája némiképpen eltérő, de a szárvégek ovális kőfoglalatai, az előoldal kiugró pereme és a hátlap vésett díszítése igen közel áll a balatonfüredihez. A hátoldal közepét indakeretes rombusz díszíti, a szalagkeret hasonlóan átkötésekkel van megszakítva. A szárvégeken lévő legyező alakú levelek pe11-15. dig a füredi kereszt nóduszán lévőkhöz állnak közel. A keresztforma egyértelműen bizánci eredetű, és Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem fordul elő. A lekerekített szárvégek a kiálló ágacskákkal ugyanahhoz a típushoz tartoznak, mint a - nálunk a kijevi Oroszország ereklyetartó mellkeresztjei által képviselt középbizánci keresztek. A korpusz párhuzamait keresve a Gizella-kereszt nyúlánk, légies, bizáncias korpuszára kell utalni, amelyre már a dombóvári korpusz leírásánál is történt említés. A hazai körmeneti keresztek egy másik csoportjánál is kimutatható volt a bizánci befolyás (Lovag 1978, 183-204.). A balatonfüredi kereszten ugyanennek a befolyásnak azokétól eltérő elemei figyelhetőek meg. L. Zs. Valter 1972, 214-232. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, ltsz.: 73.1.1. 11-16. Körmeneti kereszt Sárbogárd. Károlyi János címzetes püspök ajándékozta a veszprémi múzeumnak, öntött, vert, vésett, aranyozott bronz m.: 26,2 cm, sz.: 12,4 cm 12. század második fele, magyar A vastag lemezből készült kereszt szárai enyhén kiszélesednek, elöl körben ráforrasztott, sima, kiemelkedő peremmel. Alatta két félből összeforrasztott, gömb alakú nodus, tetején alul-fölül sima szalaggal kereteit persely, amelybe két szöggel van a kereszt szára beerősítve. A nodus alatt hengeres, ki-