Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

RÉVÉSZ Emese: SZÉKELY BERTALAN KULTUSZA

89. Szántó Gergely: A Pedagógusok Szakszervezete által alapított Székely-díj érme, 1960. / Medaille des Székely-Preises, der von der Gewerkschaft der Pädagogen gestiftet wurde, 1960. A szadai Székely Bertalan kultusz az 1950-es években bontakozik ki és kisebb nagyobb szünetekkel napjainkig él. A háború utáni fellendülésnek köszönhetően Szada és Székely neve összeforr, a festő a kisközség emblémájává, fő vonzerejévé válik.'

80 A tisztelet kifejezési módja sokban rokon a hasonló méretű kisközségek lokális kultuszaihoz.'

81 Székely tisztelete több szinten, változatos formákban nyilvánul meg. A kultusz alapját a faluban levő emlékhelyek (Múzeum, sírhely) adják meg, melyek köré kiépül a kultikus szokásrend. Az emlékhelyek fenntartására, ápolására, az emlékünnepségek és az azokhoz kapcsolódó rendezvények megszervezésére különféle emlékbizottságok és körök alakulnak. Mindezek hatására a helyi közintézmények közül számosan veszik fel Székely Bertalan nevét.

182 Az ilyen gesztusértékű jelenségek mellett egy jól működő kultusz holdudvarában kapcsolódó kulturális események sora jelenik meg, Szadán ilyen a művésztelep működése, művésztáborok és gyermektáborok szervezése. A helyi kultusz kibontakozásának alapfeltétele az emlékhelyek kialakulása. Ez lehet a tisztelt személy szülőháza, az épület ahol munkálkodott vagy a sírhelye. Székely esetében kolozsvári szülőháza nem azonosítható egyértelműen, a művész erdélyi kötődése egyébként sem erős.

183 A kultusz központjául Szadát a sírhely és a még álló műteremház jelöli ki. Utóbbi a lakóházzal és az övező kerttel kevés számú fennmaradt, nyilvános gyűjteményként látogatható hazai festő-műtermeink egyike.

184 A község vonzerejét fokozza közelsége a fővároshoz és előnyös táji adottságai. Az addigi szerény sírhely méltó megjelölése 1943-ban megteremti a jövő évenkénti zarándoklatainak egyik színhelyét. Sokáig elhanyagolt azonban Székely utolsó éveinek alkotó tere, menedéke, művészetének „megszentelt kápolnája" - a műteremház. A műterem ereklyemúzeummá alakításának gondolata először 1935-ben, a centenáriumi évben merúl fel. Mecénások híján azonban a család birtokában álló épület állagromlását nem sikerül megállítani. 1945 után a műtermet az átvonuló csapatok fosztják ki és dúlják fel. Az eseményeknek ismét egy évforduló, az 1955-ös nevezetes emlékkiállítás ad lökést. Ennek hatására megalakul a helyi Székely Bertalan Emlékbizottság.'

85 Céljuk a műteremépület helyreállítása, a Székely Bertalan Múzeum létrehozása. Az épületet a következő év végére társadalmi összefogással, felajánlásokból felújítják.

1811 A Székely Bertalan Emlékmúzeum ünnepélyes megnyitása 1956. szeptember 9-én zajlik le.

187 A hagyomány szerint Schulek Frigyes által tervezett

188 kubusos, lapos tetős, pártázatos lezárású épület előtérre, nagyteremre és egy abból nyíló kis teremre tagolódik. Ez a felosztás a kiállított anyag elrendezését is megszabja. Az előtérben többnyire a Székelyereklyék kapnak helyet, a nagy teremben a mester művei, míg a kisterembe alkalmi, kapcsolódó tárlatok kerülnek.

189 Az Emlékmúzeum 1956 óta kisebbnagyobb megszakításokkal napjainkig rendez kiállításokat. A tárlatok hagyományosan májusban, a Székely Bertalan emlékünnepség keretében nyílnak meg. Tárgyuk elsősorban Székely műveinek bemutatása, előbb átfogó, később tematikus kiállítások keretében. A hetvenes évektől a Múzeum gyakran szolgál bemutatkozási alkalommal helyi kapcsolódó rendezvények (művésztelep, gyermektábor stb.) számára. Az Emlékmúzeumnak kezdetben nincs saját anyaga. A bemutatott műveket rendszerint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből és a Székely családtól kölcsönzik a szervezők. A tárlatok szakmai színvonalát művészettörténész szakemberek áldozatkész közreműködése emeli.

190 A Múzeum Székely-grafikákból álló saját gyűjteménye az 1980-as években több magánadománynak köszönhetően jön létre.

191 A gyűjtemény tárgyunk szempontjából figyelemre méltó részét Székely Bertalanhoz kapcsolódó személyes tárgyak jelentik. A hagyomány szerint ezek mindegyike közvetlenül kötődik Székelyhez, bár hitelességük egyetlen esetben sem igazolható.

192 A relikviák gyűjtése, úgy tűnik, kezdettől fogva cél volt, hisz a szervezők szándéka már 1935-ben is egy ereklyemúzeum létrehozása. A megnyitást követő közfigyelemnek köszönhetően több személyes tárggyal bővül a gyűjtemény, ami megerősíti annak emlékház jellegét. A család adományából kerül a műterembe Székely egykori pihenő széke és kis dohányzóasztala, később egy biedermeier csíkos kanapé.

193 Ezek együttesen hangulatteremtő elemek, feladatuk a kor miliőjének megidézése, az alkotás mellett a pihenés, a családi kikapcsolódás színterének érzékeltetése. A tudós festőt könyves szekrénye és benne nevezetes könyvtárának egy töredéke idézi meg.

194 Még az 1950-es években Vásárhelyi József, a múzeum akkori igazgatója jóvoltából kerül a gyűjteménybe Székely Bertalan jobb kezének gipszmásolata. Amíg az arcról készített gipszöntvény a személyiség, a kéz gipszmásolata az alkotó géniusz lenyomatát őrzi. Bár csak végrehajtó szerepkörben, a kéz mindenkor a remekművel közvetlen érintkezésben volt testrész, a cselekvő én, az alkotó szellem legfőbb közvetítője. Lenyomata betekintést ígér a remekmű születésének titkába.