Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

RÉVÉSZ Emese: SZÉKELY BERTALAN KULTUSZA

90. Tólh Rezső a szadai Székely-sírszobornál. / Rezső Tóth beim Grabdenkmal von Székely in Szada Mind a szentek, mind az istenített világi személyek kultuszának gyakori elemei a kézereklyék. A hazai művészkultuszok kelléktárának is népszerű elemei. Jókai Mór íróasztalán már életében is ott állt Donath Gyula által gipszbe öntött keze A" Ismeretes Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula kezéről készült gipszmásolat is.

196 Székely Bertalan jobb kezének gipszmásolatát Bory Jenő készítette el. 0 A mű vélhetően a tanítványi hála kifejezése volt, hiszen a szobrász fehérvári „magánpantheonjába" is beemelte egykori mesterét. A monumentum emberi részlete, hogy a gipszkéz ujjai között szivarvéget tartott, ami a kortársi visszaemlékezések szerint valóban örök jellemzője volt e „szent jobbnak".

198 Ami írók, politikusok esetében a toll és az íróasztal, zenészek esetében hangszerük vagy a karmesteri pálca, az a festőknél a festőállvány, paletta, ecsetek. Munkácsy ereklyetárába az ecsetek „azon festékesen, ahogy használta! kerülnek.'

00 A remekmű világraj öttében közreműködő eszközök a művészkultuszok kontaktmágián alapuló ereklyetiszteletének legmegbecsültebb darabjai. Székely szadai temetésén a fekete csuklyás apródok egyike palettáját és ecseteit viszi a koporsó előtt. A háború után létrejövő Emlékmúzeum gyűjteményének szintén része a festő palettája ecsetekkel és festőállvánnyal. Az együttes később egy japán motívumokkal díszített ecsettartó vázával gyarapodik. Az alkotáshoz közvetlenül kapcsolódó ereklyéket életrajzi dokumentumok egészítik ki. Székely 1867-es Ferenc József-érdemrendjének díszoklevele, az 1873-as bécsi és az 1878-as párizsi világkiállítások kitüntető oklevelei, családi fényképek, korabeli újságcikkek és a gyászjelentés. A múzeumi „templomtér" szentélyének középpontjában többnyire a mester Stróbl Alajos által készített mellszobra áll. A mű a múzeumnak már 1956 óta része. A közelmúlt hódolatának kifejezése viszont az a nagyméretű, Székely ifjúkori Önarcképe nyomán készült bronzdombormű, mely az 1980-as években a Székely-kertben táborozó Képzőművészeti Szakközépiskola jóvoltából került a gyűjteménybe. A kultusz ébrentartására, szokásrendjének, szertartásainak megszervezésére lelkes önkéntesekből álló szervezetek jönnek létre. Ezeket a magukat emlékbizottságnak, emlékkörnek nevező társaságokat többnyire egyetlen elkötelezett támogató tartja életben, távozásukkal a kultusz kiépített formái meglepő gyorsasággal széthullanak.

200 Ezek a szervezeti formák különösen az 1960-as években örvendenek nagy népszerűségnek. Kötöttségük, hangzatos programjuk hivatalos támogatást biztosít számukra, ugyanakkor „alulról kezdeményezett" voltuk némi rebellis ízt kölcsönöz nekik. Ebben az időszakban Székely Emlékbizottságok és Körök egész hálózata jön létre, különféle társadalmi rétegeket, korcsoportokat és foglalkozási ágakat fogva át. Székely Bertalan emlékének ápolását helyi szinten a Hazafias Népfront Székely Bertalan Emlékbizottsága látja el, ehhez külső támogatást számára a Pedagógusok Szakszervezetének Székely Bertalan Köre nyújt. Tevékenységük az Emlékmúzeum működtetésére, a síremlék ápolására és az évente megrendezett Székely Bertalan emlékünnepségek szervezésére koncentrálódik. Emellett szervezésükben működik a rajztanárok számára alapított Székely Bertalan művésztelep és ifjúsági rajztábor. Az évenkénti megemlékezések, a Székely Bertalan Emlékünnepségek, a festő május 8-i születésnapjához közeli hétvégére esnek. Bár a község a mesternek nem szülőházát, hanem sírhelyét őrzi, a tavaszi ébredésre eső születésnap lett a megemlékezések időpontja, melyen évtizedek óta összegyűlik a falu apraja-nagyja. Az ünnepségek szertartásrendje hagyományosan a múzeumban, illetve a műteremkertben indul beszédekkel, kiállítás-megnyitóval, kulturális programokkal és a temetőben Székely Bertalan sírszobrának ünnepélyes megkoszorúzásával zárul. Az összegyűlt közönség ezzel évről évre világi passiójátékként játssza újra a szadai kultusz kezdetét jelentő 1910-es események útvonalát. A kapcsolódó kezdeményezések időben meghosszabbítják és térben kitágítják az efemer emlékünnepségek hatását, kulturális pezsgést, az eddiginél szélesebb körű figyelmet biztosítva a helyi eseményeknek. Az 1980-as években rajzpályázatok, Székely-vetélkedők teszik élővé a mester emlékét, a Székely Bertalan Rajztanári Stúdió feléleszti az 1970-es években elsorvadt művésztelepet és újra működik az ifjúsági Székely Bertalan művésztábor. Különösen szerencsés az Emlékmúzeumot övező kert fennmaradása. A botanikai rántásokkal teli kert adja keretét a lakóházból és műteremből álló épségben fennmaradt ritka épületegyüttesnek.

20

' A hazai kultúrtörténetben termékeny baráti beszélgetéseknek helyet adó kert gyakran vált művészetszervező ereje révén kultikus hellyé.

202 A kert Székely Bertalan esetében számos szálon telítődik jelképi erővel. Tudjuk, gesztenyefái alatt gyakran hűsölt barátjával, Schulek Frigyessel. Személyes életében a kert a csendes visszavonulás helye, nyugalmas menedék a fővárosi, főiskolai harcok után, az elmélyülés, zavartalan töprengés, a feloldódás helyszíne. Művészetében jelképe a természettel való új azonosulásnak, mely oldott festőiségű, fénnyel telt táj -