Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

65. Székely Bertalan: Sgraffitók a MÁV Nyugdíjintezetének bérházán. I Sgraffiti in einem Mietshaus des Eisenbahner-Renteninsütuts (MÁV). A császár 1743. június 7-én kényszerült elhagyni Mün­chent, miután II. Frigyes porosz király Mária Teréziá­val megkötötte a breslaui békét 1742-ben. Ezt követő­en az osztrákok elfoglalták a várost, és a császár saját biztonsága érdekében Frankfurtba menekült. 200 Szé­kely a 14-es teremben, C. Otto, G. Conráder, J. A. Malknecht és W. Hauschild müveivel osztozott a falfe­lületen. Igazi historikus képet festett, stílusában is alkalmazkodva a barokk korban játszódó jelenethez, a szereplők viseletével, a kézcsókra várakozók sorának - a kompozíció mozgalmasságát fokozó - spirál vona­lával, a fényárnyék-játék hatékony alkalmazásával, amely a jellemábrázolás hangsúlyozásában is segítségé­re volt. 201 A munka áthúzódott 1864-re is, így a falkép elkészülését erre az évre teszi az irodalom, valószínű­leg a Vasárnapi Újság 1866. június l-jén megjelent, Székelyről szóló jelentősebb cikke alapján, amelyet Ke­leti Gusztáv írt: „1864-ben VII. Károly életéből vett je­lenetet ábrázoló falfestményt végzett be, mely mind a szerkezete, mind különösen szép színhatása miatt, a falfestmények hosszú sorában a legjelesebbek egyikéül el van ismerve". 202 Az első hazai megbízási 1878-ban kapta a Rauscher Lajos által tervezett Mintarajztanoda (ma Képzőművé­szeti Főiskola) lépcsőházának allegorikus alakokkal való díszítésére. A tervrajzokat ebben az évben mutat­ta be a közoktatási miniszternek. 20,1 A tervek nem ke­rültek kivitelezésre, de elkészült az épület külsejét díszítő, az európai reneszánsz nagymestereit megörö­kítő portrésor, amely azonban az első világháború alatt elpusztult. 204 A portrék között voltak Holbein, Dürer, Fra Angelico arcképei. 20 ' Valószínűleg a Rauscher Lajos építészhez fűződő kapcsolata révén merült fel neve a MÁV nyugdíjintéze­te bérházának külső díszítésekor. A munkát 1880-ban kapta meg, és 1881-ben fejezte be. 206 Az épület terve­zésére pályázatot írtak ki, amelyet a fiatal stuttgarti származású, de magyarrá lett építész, Petschacher Gusztáv nyert meg, aki az épület befejezése után a Kö­rönd kialakításában is részt vett. 207 Az épület mindhá­rom emeletét gazdag sgraffitódísz borítja. Az ornamen­tális részeket Rauscher Lajos tervezte. 208 Székely Berta­lan pedig az első emelet tizenhét allegorikus figuráját készítette el (lásd: kat. sz.: 124.). Az alakok stiláris elő­dei reneszánsz előképek, főként a íirenzei Palazzo Pazzi homlokzatának figuráira emlékeztetnek. 209 Meg­formálásuk erőteljesen plasztikus, mozgásuk - a dra­périák lendületes rajza miatt - kecses, légies. Vörös vagy fekete háttér előtt állnak, alakjukat festett archi­tektúra és arannyal díszített ornamentika keretez 2 " (65. kép). Székely Bertalan számára az első igazán komoly ha­zai feladatot az Operaház belső díszítésében való rész­vétel jelentette. A programot az építész Ybl Miklós és az építési bizottság elnöke, Podmaniczky Frigyes dol­gozta ki. 211 A koncepció lényege egy mitológiai prog­ram, amely Apollón és Dionüszosz isten alakjai köré épülve a zene hatalmát és diadalát hivatott hirdetni, a két istent, mint filozofikus szimbólumot vonultatván fel. 212 A központi gondolatot a legszemléletesebben a kupola neoreneszánsz-neobarokk stílusban készült freskója fejezi ki. Lötz Károly alkotása Apollón koncert­jét ábrázolja az olimposzi istenek - a tudomány, a mű­vészet, a szerelem istenei - körében. Apollónnal szem­ben Dionüszosz és az alvilág: a halál, a vad természet megtestesítői helyezkednek el. 2M A vezető szerepet be­töltő Lotzon kívül Than Mór a díszlépcsőház és az egyik udvari szalon falképeit festette meg. Kisebb fela­datokat kapott még Kovács Mihály, Vastagh György és Feszty Árpád. 214 Székely Bertalan 1881-ben kötött szer­ződést a fővesztibül (előcsarnok) kilenc múzsájának és az udvari fogadószalon puttó frízének megfestésére. 2 ' 1 Az előcsarnok igen reprezentatív, olasz márvány falak­kal, aranyozott dongaboltozattal, fehér-fekete antik mintázatú mozaikpadlóval díszített, a mennyezet ara­nyozott szegélyű kazettáiba festette meg Székely a ki­lenc múzsát. A múzsák Apollón kísérői, a művészetek és a tudomány ihletői, akik énekelve vonulnak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom