Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ
Olimposzra. 216 Székely X. sz. vázlatkönyvében balróljobbra haladva és megszámozva fel is sorolja őket: „1. Terpszikhore rosa und rot, 2. Polyhimia blau, 3. Melpomene rosa-braun, 4. Thalia orange, 5. Erato gelb-weiß, 6. Euterpe violet und gelb, 7. Calliope grün rosa, 8. Clio rot, 9. Urania violet." 217 A múzsák keretét adó, négy és nyolcszögű kazettákat, T alakú mezőkbe komponált puttók kísérik. Az alakokat Székely rövidülésben, alulnézetből ábrázolta, ezáltal növelve a mozgalmasság hatását (66. kép). Székely, mint minden művéhez, ehhez is tanulmányok, vázlatok sorozatát készítette el, ezek meg is töltik az említett X. számú vázlatkönyvet. Az érett reneszánsz stílusában készült múzsák jellegükben több hasonló vonást mutatnak Christian Griepenkerlnek a Zene és a Barátság allegóriáit ábrázoló falképeivel, amelyeket az Ephrussi-palota fogadószalonja számára készített (67. kép). Ch. Griepenkerl és E. Bitterlich, valamint mesterük, Kari Rahl dolgozott a bécsi Operaház belső díszén, amely főként stiláris vonatkozásban a pesti Operaház elődjének számít. Székelynek az Operaház épületén belüli másik megbízatása a királyi páholy mögötti udvari fogadószalon kifestésére szólt. E helyiségbe eredetileg Keleti Gusztáv tervezett volna a falakra olyan tájképeket, amelyek magyar dalművek természeti környezetben játszódó jeleneteiből merítették témájukat. 218 A terv valószínűleg pénzhiány miatt nem valósulhatott meg, így a szalon egyetlen dísze Székely Bertalannak a mennyezet alatt futó fríze, a Négy évszak (kat. sz.: 134.). „Mindenik falnak külön évszak jutott, kedves vidám gyermeksereggel, mely játszik, dévajkodik, virágot, gyümölcsöt szed az évszak szerint" - tudósít a Vasárnapi Újság cikkírója, rávilágítva az ábrázolás egyik lényeges elemére: a ruhátlan gyermekfigurák, az évszakokra jel67. Christian Griepenkerl: A Zene és a Barátság allegóriája. I Die Allegorien der Musik und der Freundschaft. Mennyezetfestmény az Ephrussi-palota fogadószalonjában. Bécs, Ringstrasse. 66. Székely Bertalan: Thalia. Falkép az Operaház előcsarnokának mennyezetén. / Thalia. Deckengemälde im Foyer des Opernhauses. lemző emberi tevékenységet folytatnak, szimbolizálva az emberi élet ciklikusan megnyilvánuló tevékenységét és ezzel annak teljességét is. 2ig Az ablakok feletti sor a tél világát jeleníti meg; a behavazott tájban a gyerekcsapat tüzet rak; továbbhaladva a kandalló fölötti részen: a tavaszi tájban virágzó bokrok között körjátékot játszó puttókat látunk (68. kép)\ míg a páholyba vezető oldal vízben fürdő puttócsoportot ábrázol; a bejárat fölött pedig az ősz szimbolikus képe jelenik meg: a puttók szőlőt préselnek és a levét isszák. A négy évszak a négy elemmel kapcsolódik össze, a tél a Tűz, a tavasz a Levegő, a nyár a Víz, az ősz a Föld elemét jeleníti meg. Székely a Négy elem címmel 1882-ben vázlatsorozatot készített, amely ezzel a frízsorozattal függ össze. 220 Az évszakokat és az emberi életet szimbolizáló puttóábrázolások a reneszánsz óta kedveltek és a 19. században is töretlen a népszerűségük. Hasonló allegorikus-szimbolikus puttósorozatot készített Moritz von Schwind a müncheni Rezidenz számára, Anselm Feuerbach Álldogáló gyermekei pedig Székely puttóihoz hasonlóan akár nyárallegónák is lehetnének (69. kép). Ugyanez jelenik meg Lötz Károlynál az Erdődy-palota lunettáiban a Nyár allegorikus puttóábrázolásain.