Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

19. Székely Bertalan: Izabella búcsúja Erdélytől. I Abschied der Königin Isabella von Siebenbürgen. lyamatába, így a kép közvetlen, de közvetett hatása sem bizonyítható. Sokkal valószínűbb, hogy Székely beépítette művébe az őt ért különböző benyomásokat, - így színeiben Delacroix, kompozíciójában Couture, de még inkább Delaroche közvetett hatása egyaránt érezhető. Székelynek a jelen tanulmányban utolsóként tárgyalandó történelmi képe a Habsburgok elleni felszabadító háborúk idejéből veszi témáját. A Thököly Imre búcsúja apjától című képen az idegen csapatoktól körbevett Árva várában az idős Thököly átadja fiának kardját, harc (olytatására biztatva őt. A téma - 1848-hoz való közelsége és az idegen hódító azonossága miatt - már önmagában is szimbólumértékű. Ez a történelmi korszak főleg Madarász Viktor számára jelentett szinte kimeríthetetlen forrást, amint a Thököly álma, a Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt, a Zrínyi és Frangepán című képei is jelzik. Székely Thökölv Imre menekülése című képéhez nem rendelkezünk rajzvázlatok sorozatával, olaj tanulmány is csak néhány van, egyik kiállításunkon is szerepel (kat. sz.'- 95.). Ezek elővázlatok, amelyek már a végleges kompozíciót mutatják, lényegesebb eltérések nélkül. A kép a téma megjelenítését illetően bensőséges hangvételű, líraibb, mint bármelyik eddigi történelmi képe. A jelenet és a hangulat is családias, ezúttal az apa-fiú közti mély érzelmi kapcsolat szolgál eszközként, egyféle „tükörként" a nemzeti függetlenség fontosságának hangsúlyozására. A motívum szerencsés megválasztása következtében a jelenet megfogalmazása tömör, és a két főhős érzelmeinek sokoldalú ábrázolásával jól érezteti az alaphelyzet feszültségét: az elválás miatt érzett fájdalmat, szeretetet, aggodalmat és a menekülés miatti sietséget. Egyetlen pillanatban benne van a múlt: a haldokló apa, az elveszett szabadság, és a jövő: a barátaival menekülő fiú, vagyis a megkezdett harc folytatásának reménye. Székely művészi megjelenítő ereje itt a legkifejezőbb, minden részlet, minden szín a két főszereplő kiemelésének rendelődik alá. Ezt hatásosan szolgálja a fény is, amely csak annyit emel ki, amennyi a mondanivaló minél intenzívebb érvényesüléséhez szükséges. Székely Bertalan a fent tárgyalt hét történelmi kompozíció mellett több képterwel is foglalkozott, amelyek nem valósultak meg. Az egyik ilyen terv Ifjúkori naplójában szerepel és egy érdekességgel szolgál. A kis vázlat témája ugyanis megegyezik Wagner Sándor Izabella királyné búcsúja Erdélytől című képével, s a feliratból kiderül, hogy kompozíciós ötlete Székelytől származott: „...Diesen Stoff sagte ich Alex Wagner, der (...) daraus ein Bild mahlte"

70 (19. kép). Egy másik vázlat Zrínyi Boldizsárt mutatja be, amint a sattenburgi tömlöcben nagyapja levelét olvassa. Egy másik megvalósult történelmi képéről értesülhetünk a Vasárnapi Újság 1873-as áprilisi és júniusi számából, amely részletesen beszámol a Gizella bajor főhercegasszony számára Pest város által ajándékozott díszes albumról, Leopold bajor herceggel való egybekelése alkalmából. A 12 festmény közül Székelyé az első, és István király feleségét, Gizella királynét ábrázolja az ifjú Imre herceggel, amint a koronázási palástot nézegetik.

71 Az ajándékozás apropója az volt, hogy Szent István felesége, Gizella is bajor hercegnő volt (20. kép). Az újság közli a Székely Bertalan festménye után készült fametszetet, az eredeti azonban egy akvarell volt, amely az album erősen hiányos darabjaival együtt most a bajor állami levéltárban van.

72 Székely a historikus történeti festmények mellett készített néhány aktuális eseményt ábrázoló képet is. 1867-ben I. Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából megbízást kapott ugyanis az ünnepségeket rendező bizottságtól az események megörökítésére. Ezt megelőzően már készített rajzokat a királyi pár látogatásairól a sajtó, főként a Vasárnapi Újság számára.

73 A koronázás eseményeiről - a megállapodásnak megfelelően - négy akvarellt festett, amelyeket azután a királyi párnak ajándékoztak. A műveken a koronázás, az eskütétel, a kardvágás és a lovaggá ütés jeleneteit örökítette meg. Ezekről olajvázlatok is készültek, amelyek kiállításunkon szerepelnek.'

4 Székely Bertalan történelmi képei az 1850-1867 közötti korszak művészetének kiemelt emlékei. Ez az időszak az előző másfél évtized művészetéhez képest lényeges változást mutat. Az egyik legszembetűnőbb a képek témájának megváltozása. Gyakoribbá válnak a magyar nemzeti múlt tragikus eseményeit megörökítő ábrázolások. Ennek legfőbb oka a szabadságharc leverését követő időszak elnyomó politikájának magatartása, amely igyekezett a nemzeti érzések megnyilvánulását elfojtani. így a történelmi képek, amelyek továbbra is a nemesi-történeti eszmerendszer és nemzetfogalom jegyében születtek, egyfajta szimbolikus formában szóltak a nemzeti függetlenségről: példát adtak, emlékeztettek, bátorítottak. A tragikus események, mint a mohácsi csata és az azt megelőző és követő időszak, az idegen hatalmakkal folytatott történelmi harcaink - különösen a törökök és a Habsburgok elleni háborúk - álltak az ábrázolások központjában. A történelemszemlélet változásait jól mutatja Kiss Bálint Karácsonyi László, Torontál megyei főispán megrendelé-