Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek

háttérben áll a festő képe-a-képben, és rajta három modell alakját láthatjuk újra. A művész figurája egyszersmind keretelőelem a kép jobb oldalán: szimbolikusan összefogja a jelenetet, amelynek közös képi felületét azonban az ecsetvonások tárgyszerű színfoltjai bontják szét.

4 1. Rippl-Rónai József: Festés közben. Három meztelen női alak. A három grácia nagyobb dekoratív képhez, 1911. Budapest, magángyűjtemény / The painter at work. Three female nudes. The three graces for a larger decorative picture, 1911. Budapest, private collection Rippl-Rónai e teret sűrítő kompozíciója szimbolikus értelmű: az ideáljelenetet - amely a Paris ítélete téma profanizált verziója

5 - a kaposvári kertjébe helyezi, és ennek az idilli világnak eszmei középpontjában maga áll. Ábrázolásában kapcsolódik egy vizuális retorikai hagyományhoz, ahol a művész a szuggesztíve megjelenő ideális női alak megfestésével a metafizikus szépséghez jut el, az ideálvilággal kerül kapcsolatba. A kép egyszersmind erről a fétisalkotó képzeleti struktúráról szól, amelynek jelenkori trivializmusát egyik címváltozata játékosan leplezi le: Meztelen nők kertben velem.

6 A mű közvetlen előzménye a Hárman című tollrajz (kat. sz. 192.), amely a Könyves Kálmán Műkiadónál 1913-ban megjelent Rippl-Rónai József Ötven Rajza című kiadványhoz készült. Bal oldalt a hármas aktcsoporttól elváló negyedik alak előképéül az Ideálizmus és Realizmus című tapisszéria egyik figurája szolgált.

7 A festményhez nemcsak saját rajzait használta fel Rippl-Rónai.

8 Az egyik női alakhoz, a híresen szép alakú párizsi Fenelláról - aki ittléte alatt Rippl-Rónai állandó aktmodellje volt - általa festői módon beállított művészi aktfotót rendelt Máté Olgától.

9 (2. kép) A fotó használata más Rippl-Rónainál, mint mesterénél, Munkácsynál volt. A komponálás módszerét követve kitűnik, hogy elsősorban a kép vált érdekessé RipplRónai számára. Amikor beemelte az előzményeket a műbe, egy bonyolult alkotási folyamat kezdődött meg, amelynek a kiindulópontja nemcsak a natura, a model-