Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak

Irodalom: Rippl-Rónai 1957. 88.; Bernáth 1977. 51.; Horváth 1988. 30.; Szabadi 1990. 139-40.; Horváth 1995. R.: 94. A párizsi időkből Rippl-Rónai James Pitcairn Knowles barátján kívül Teodor Botkin festőre emlékezik vissza a legmelegebb szavakkal. „Ha a skóton kívül még valakit igazán jóakaró barátomnak nevezhettem, ő valóban az volt. Nemes lélek, Krisztus-természetű, mindig készséges, állandóan szeretetre méltó, és ami fő, gazdag létére egyszerű, majdnem puritán életmódú és - aminő oly ritkán adódik a gazdagok közt: szerény. Mintha az összes emberi erények összpontosultak volna benne. Talán az erényei miatt nem élhetett tovább ebben a társadalomban, elméje megzavarodott, s már negyven éves korában meghalt."

1 Rippl-Rónai tisztelettel ír a festő orosz, „kanonoki magatartású" édesanyjáról is, róla is képet festett, amit sajnos nem ismerünk.

2 Teodor Botkin (1860-1900) igen gazdag orosz család fia, kinek nagybátyja a cár egyik orvosa volt,

3 leginkább Párizsban élt. Nem érdektelen annak megemlítése, hogy Botkin apja, Mihail Petrovics volt Szergej Scsukinnak, a nagy orosz mecénásnak és műgyűjtőnek egyik legjobb barátja és „párizsi tanácsadója", maga is festőművész. Botkin „Tódorról" (ahogy Rippl-Rónai nevezi) festett portréja az oeuvre egyik legeszköztelenebb képe. A szürke háttér előtt, még sötétebb szürke ruhában, festésre emelt bal kézzel háromnegyed profilban ábrázolja modelljét, ki motívumot kémlelő szemmel tekint ki a képből. Csak az arc világít, mely nagyon gondosan megfestett és leheletfinom tónusokkal modellált, úgyszólván a régi mesterek diszciplínái szerint. Rembrandti eszközök minősítik e kis olajképet, Rippl-Rónai „fekete" korszakának egyik legönmegtartóztatóbb darabját. B. M. 1 Rippl-Rónai 1957. 88. 2 A képet kiállította az 1897-es S. Bingnél rendezett kiállításán, Mme Botkin címen, a katalógus 120-as sorszáma alatt. 3 A Magyar Nemzet 1902. január 4-i számában „Magyar festő Pétervárott" című cikkében Botkinról közölt adat téves: ő nem lehetett a cár híres orvosának, Szergej Petrovics Botkinnak (1832-89) unokája, hiszen a festő 1860-ban született. Az ő apja, Mihail Petrovics Botkin (1839-1914) volt, nyilván testvére Szergej Petrovicsnak, a pétervári orvosnak. 1, Teodor Botkin. Fotó, 1890-es évek. Felirata: „Th. Botkyn orosz festő barátom. Rónai" Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum / Teodor Botkin. Photo, the 1890s. Kaposvár, Rippl-Rónai Museum 2. Teodor Botkin. Fotó. Felirat a hátsó oldalán: „Theodore Botkine Paris 4. rue Aumont-Thieville Ternes. Egyik legkedvesebb barátom. Rippl-Rónai J. 1898. " Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum I Teodor Botkin. Photo. Kaposvár, Rippl-Rónai Museum