Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak

13. Merengő, 1892 körül (Parkrészlet a boulogne-i erdőben; Parkrészlet) Day-dreamer, around 1892 Pasztell, papír; 18x23 cm J. j. I.: Rónai Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 77.3.1 Proueniencia: a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum vétele a BÁV 42. aukcióján 1977. május 25-én. Kiállítva: 1900 Rippl 120. (Parkrész); 1902 Rippl 307.; 1977. május BÁV 42. aukciója 301.; 1978 Rippl 24. R.; 1983 Rippl Le Havre 17.; 1983 Rippl Szeged 15. Irodalom: Horváth 1988. 30.; Horváth 1995. 18. R.: 99. A kép meggyőzően illusztrálja Rippl-Rónai kötődését a Nabikhoz: a Párizson kívüli néptelen park padján magányosan ülő, búslakodó asszonyt ábrázol. Halvány, elmosódó zöld színskála jeleníti meg a kora reggeli tájat. A barna pad, a lilába burkolt asszony, s a szintén lilán kígyózó vékony fatörzsek a melankolikus líra megszolaltától. A formákat vékony, hajlékony kontúrrajz óvja meg az egymásbaolvadástól. A lágy festőiség és a lekerekített vonalak az Agyban fekvő nő és a Kuglizok című művel rokonítják a képet, jóllehet a Merengő pasztell, míg a másik kettő olaj technikával készült. E hasonlóság a kép keletkezését az 1892 körüli évekre valószínűsíti. A zöldlila harmónia és a fatörzsek ritmusa különösen Maurice Denis művészetének hatását veti föl, ám a kép oly szuggesztív, hogy az elsődleges élmény nem vitatható. Ismeretes a kép litográf változata is, amely a Bretagne-i népünnep című litográfiához áll közel. Reprodukciója az 1902-ben, a Merkúr-palotában rendezett kiállítás katalógusában található. A kőnyomat nem tudta megismételni a leheletfinoman szétdörzsölt pasztell által keltett ködös, bűvöletes atmoszférát. A művész címadása, a Parkrészlet a boulogne-i erdőben megnevezés ismereteink szerint a kőnyomatra vonatkozik. A Merengő címet az utókor adta. E művének misztikus elvonatkoztatottsága Rippl-Rónai szimbolizmus iránti fogékonyságát példázza. Az áhítatos hajnali csendben szunnyadó sétálópark rendkívül érzékeny közeg egy zárt foltot képező emberalak számára, amelynek személytelenségét fokozza a kézzel eltakart arc. Kis mérete ellenére is jelentős mű. H. J.