Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Boros Judit: Hollósy Simon művészi hitvallása levelei tükrében
1993. (1. sz.) 111-112. (Ford. Páll Erna) 34 „Nekem is bele kellett dolgozni magam ebbe az irányba, mert én is csak azóta kezdhettem tanulni, mióta az iskolám annyit jövedelmezett, hogy az eladásra nem kellett gondolni." Lásd a 12. jegyzetet. 35 Felvinczi Takács Zoltán például Hollósy festészetének hanyatlásaként értékeli ezt a kékes korszakot (Felvinczi 1961-63). A fekete szín száműzetésének Réti szerint Thorma vetett véget, amikor 1891-ben Párizsból visszatérve Münchenbe erősen megkritizálta Hollósy Kereszttűzben című képét. Ez után Hollósy a képet teljesen levakarta és új színskálával festette újra. Vö.: Réti 1994: i. m. 74. (MNG ltsz. 3931.) Mai szemmel nézve, nem egészen érthető, mit újított rajta Hollósy. 36 Az ország bajai, 1889-1893. MNG. ltsz. 4954. 37 Az ország bajai, 1893. Herman Ottó Múzeum Képtára, Miskolc. 38 Lásd a 12. jegyzetet. 39 Zöldkalapos kislány (Kislány nagy zöld kalapban) 1890. MNG ltsz. 60.141 T. 40 Kosztolányi Kann Gyula portréja, 1897 előtt. MNG ltsz. 7091. 41 „Évekkel ezelőtt X.Y. megkért hogy fessek neki valamit; adósa voltam 6 Markkal 4-et még hozzátesz, ha festek. Mit fessek ebéd után egy vasárnap délután télen, mikor olyan jó kávéházba ülni? Festettem őtet magát. És kérlek ezt a rongy dolgot most kiállítják Pesten a Nemzeti Szalonba - tudtomon kívül." Hollósy levele Rétihez, 1897. december. MNG Adattár ltsz. 5385/1954. 42 Petőfi Sándor: A Tisza című versének részlete. Hollósy úgy vélte, hogy ez a versszak fejezi ki leghívebben művészi elképzelését: „Oh természet, oh dicső természet!/ Mely nyelv merne versenyezni véled?/ Mily nagy vagy r te! mentül inkább hallgatsz,/ Annál többet, annál szebbet mondasz." 43 Hollósy levele Münchenből Esztegár Lászlóhoz, 1894. június 9. OSZK Kézirattár ltsz. 1906/39. 44 Lásd a 44. jegyzetet. 45 A felkérést sajnos nem ismerjük. Hollósy K. Lippichnek címzi a kész tervezetet, ezért feltételezem, hogy a felkérést is tőle kaphatta. 46 Hollósy 1894. E fontos dokumentum pedagógiai elveinek elemzését Mezei Ottó végezte el (Mezei 1983); itt csak Hollósy ars poericája szempontjából veszem figyelembe a tervezetet. 47 Hollósy 1894. 48 A válasz alapján kikövetkeztethető, hogy a felkérő levélben a nemzeti művészet megteremtésének kérdése is szerepelt. Hollósy ugyanis korábban nem használta ezt a terminológiát. 49 Hollósy 1894. 50 „Petőfinek egy receptje a leghatalmasabb biztosíték volna arra nézve, hogy a magyar nemzeti művészet Európában a legelsőkkel is kiállaná a versenyt; csak be kell a receptet tartani keményen, rendíthetetlenül." Hollósy 1894. 51 Hollósy 1894. 52 Werner Hofmann : A földi paradicsom. Budapest 1987, 174-200. 53 Például Kernstok Károly, Czigány Dezső, Ziffer Sándor. Igaz, hogy Kernstok ugyanolyan mértékben Benczúr tanítványa is volt. 54 „Ezek Holbeinben tisztelik a rajznak a legnagyobb tökéletességét. Dürert ők megértik - ezeknek a törekvése iránya náluk a művészi fejlődésnek; ami aztán ezeknél hiányzott, a mélyebb felfogás, az előadás a legnagyobb könnyedséggel, a legközvetlenebb impresszióval: ezt ők ismét a Holbein és Dürer elveivel a természet őszinte mély megfigyelésével érték el." Hollósy 1894. 55 „Az ottani műkincsek úgy hatnak a tetterős fiatal küzdőre, mint egy régi családi emlék. Sokkal inkább befolyásolnak, mint tanítanak."- írja a római műkincsek kapcsán. Hollósy levele Esztegár Lászlóhoz. Lásd a 45. jegyzetet. 56 1902 márciusában a Párizsban tartózkodó Rózsaffy Dezsőnek írott levelében hosszan taglalja a francia művészetről és Párizsról való véleményét, és fogadkozik, hogy az év őszén feltétlen eljut oda, hosszabb időre. Rózsaffy 1922. 57 Hollósy levele Thorma Jánoshoz keltezés nélkül, tartalma alapján 1896 tavaszán. MNG Adattár ltsz. 3551/1939. 58 Réti 1994: i. m. 11. 59 Hollósy levele Páll Emmanuelhoz, 1895. március 29. In: Nyugat 1918: lásd 1. jegyzet. 60 A máramarosi és szentesi megrendelésekről ugyancsak a Páll Emmanuelhoz írott levélből értesülünk. Lásd a 60. jegyzetet. 61 Zrínyi kirohanása, 1895. Szeged, Püspöki Képtár tulajdona. Németh 1960. 62 Elgondolkodtató azonban, és a Zrínyi-kép eredeti Hollósy műként való elfogadása mellett szól, hogy amikor Máramaros megye nem csupán Huszt várának tájképi ábrázolását, hanem egy történelmi momentum megidézését kéri tőle, Hollósy anyagi akadályokra hivatkozva mond nemet. Lehet, hogy amennyiben megkapta volna a kért összeget, tényleg nekifogott volna egy reprezentatív történelmi kompozíciónak? A Páll Emmanuelhoz írott levél azt mutatja, hogy mérlegelte ezt a lehetőséget: „A tiszteletdíj 1200 forint [szemben más megyékkel, ahol 12, 10 és 25 ezer forintos megrendelésekkel rukkolnak elő, írja fentebb - B. J.], amiért én egy tájképet, a huszti várat két és fél méter nagyságbani megfestésre elvállalnék. De azt hiszem, hogy ők egy momentum megörökítését akarják, ami a huszti várban játszódott le, azért ez a pénz semmi, mert a kiadás maga, akkor, ha a megye tiszteséges műre reflektál, 1500 forint vászon, festék, kosztüm, amik okvetlen szükségesek, akár csináltatni kell ezeket, akár pedig beszerezni. Tanulmányozni kell a levéltárból egyes dolgokat. A modellek maguk belejönnek 1000 márkába. (Ezek élő alakok, akiknek napszám kell és kosztüm, amibe felöltöztetve a festő ezek után csinálja a képre az alakokat). Meg is írtam Szabó úrnak [Szabó Sándort bízta meg a Máramaros megyei alispán azzal, hogy Huszt vára ügyében írjon Hollósynak - B. J.], hogy igenis elvállalom ezt a képet is, még pedig nagyon olcsón, az 1200 forintnak ötszöröséért. 5-6000 forintért, [az 5-6000 ezer, ahogy a levélben olvasható, nyílván elírás - B. J.]. Stíluskritikai alapon azonban a Zrínyi kirohanása csak az 1890-92 között készült Hollósy-képek közé illeszthető. Hollósy levele Páll Emmanuelhoz, 1895. június 14. In: Nyugat 1918: lásd 1. jegyzet. 63 Réti 1994: i. m. 17; Felvinczi Takács Zoltán: Hollósy Simonról. In: Művészet, 1961. (8.sz.); Murádin Jenő: Hollósy Simon: A huszti vár. In: Művészettörténeti Értesítő' 1979. (2.sz.) 64 §orban 1986: i. m. 105-106. 65 Kossuth nóta (Szüret), 1895. A Fészek Művészklub tulajdona. Németh 1960. 66 Felvinczi 1918. 67 Hollósy általában a „vezető 1 ' kifejezést használta a tanár, tanító, mester helyett. Talán nem tévedünk túl nagyot, ha e kifejezés használatában a buddhizmus hatását véljük felfedezni. Egyébként Hollósy természetfelfogásában is fellelhetők buddhista árnyalatok, ezek azonban inkább a korszellem hatását mutatják, mint közvetlenül a buddhizmusét. Páll Emmanuelhez írott leveléből tudjuk, hogy 1895-ben elolvasta Hollósy József buddhista kátéját - lásd Bincsik Mónika tanulmányát e kötetben - a buddhizmus azonban inkább megerősítette korábbi meggyőződését, mintsem megváltoztatta volna. Nyugat 1918: lásd 1. jegyzet.
