Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Plesznivy Edit: A nagybányai szellem továbbélése: a Gundel család művésztagjai

mertem az önarcképről, hozzá mentem bemutatkozni. Ó viszont örömének adott kifejezést, hogy megismert és együtt jártam vele a kiállítást...Kérdezte hogy beledolgoztam-e a tanítványok munkáiba, mire azt feleltem, hogy soha sem, mert az az érzésem, hogy a tanítványok rögtön utánozni kezdenek, ami az én célommal ellenkezik. O a korrektúrámat dicsérte, én meg megjegyeztem, hogy én ezt mind Hollósynál tanultam." Szablya Frischauf: i. m. 27 „Koronghy Lippich Elek a kultuszminisztérium művészeti osztályának főnökétől levelet kaptam, hogy keressem fel. Lippich közölte velem, hogy Szinyei meg akar hivatni tanárnak. Engem ez a gondolat nagy boldogsággal töltött el, amikor Lippich közölte, hogy kinevezésem esetére le kell mondanom magániskolámról, mert az összeférhetetlen. Azt a gondolatot azonban nem tudtam elviselni, mert fiatal iskolámmal oly nagy sikert értem el, hogy az iskola feladása az én számomra árulással lett volna egyenlő. Ezért le kellett mondanom a hivatalos tanárságról." Szablya Frischauf: i. m. 18 Almási Tibor: Nagybánya. Művészet és város. Győr 1993. 29 Péczely Piroska: Szablya Frischauf Ferenc. Keszthely 1963. (Kézirat, MNG Adattár ltsz.: 18893/ 1973.) 20 Bölöni György: A Kéve tárlata. 1909. In: Képek között. Budapest 1967,118-119. 22 Bálint Rezső, Bokros Birman Dezső, Csulyok Margit, Erdei Viktor, Gara Arnold, Haranghy Jenő, Kozma Lajos, Kövesházi Kalmár Elza, Málnai Béla, Mihály Rezső, Mikola András, Moiret Ödön, Muhits Sándor, Remsey Jenő, Remsey Zoltán, Ritter Margit, Simay Imre, Szőri József, Tichy Gyula, Tichy Kálmán, Tótváradi Kornis Elemérné, Zutt Riachard Adolf stb. 22 1908 - I. Kéve kiállítás. Nemzeti Szalon; Berlin, Schulte Galerie; Düsseldorf; Drezda, Sachsischer Kunstverein; 1909 - II. Kéve kiállítás, Nemzeti Szalon; 1910 - Bécs, Künstlerbund Hagen; 1911- III. Kéve kiállítás, Nemzeti Szalon; 1913 - IV Kéve kiállítás, Nemzeti Szalon; 1914 - München, Brakls Kunsthaus; 1917 — X. Kéve jubiláris kiállítás, Nemzeti Szalon; 1918 - XI. Kéve kiállítás, Nemzeti Szalon; 1920 - XII. Kéve kiállítás, Nemzeti Szalon; 1922 - XIII. Kéve kiállítás, Nemzeti Szalon; 1923 - XIV Kéve kiállítás, Nemzeti Szalon; stb. 23 „Gundel Antal és Hubert Emil úrak, akiket addig nem ismertem fölkerestek és közölték velem, hogy az említett feltételek mellett vállaljam el megindítandó lapjuk irodalmi rovatának vezetését...Gundel Antal úr a tárgyalások során ezekkel a nyilatkozatokkal nyugtatott meg: Ó tisztában van vele, hogy a lap rövid időn nem lehet rentábilis, de ő várhat, mert atyja, Gundel János rendelkezésére bocsájtotta az első év költségeire szükséges nagyobb összeget...Ö különben ambícióból indítja meg a Szerdát, s nem azért, mintha ennél jövedelmesebb vállalkozást nem tudna elképzelni. De bízik abban, hogy lapja a kontemplált magasabb nívóval fogja hódítani az olvasó közönség komolyabb elemeit és ezt a magasabb nívót azzal szándékozik biztosítani, hogy a szokásosnál nagyobb írói honorárium felajánlásával megszerezheti a lap számára legjobb íróink legjava munkáit." Ambrus Zoltán: Az Újság szerkesztőségéhez. 1906. november 18. In: Ambrus Zoltán levelezései. Budapest 1963, 155-156. 24 Dr. Hubert Emil - zenei rovat / Ignotus - színházi rovat /Ambrus Zoltán - irodalmi rovat / Meiler Simon - képzőművészeti rovat / Zemplényi Győző - tudományos kritika; Kuncz Egon: A Szerda. Egy folyóirat különös története. Budapest 1948. 25 Szablya Frischauf Ferenc: Kaffka Margit: Bölcsődal, 1. sz., 24. Fülep Lajos: „Stirner", 3. sz., 105. Ady Endre: Isten báránya, 6. sz., 278. Lohwag Ernesztin: Ambrus Zoltán: Irodalom és újságírás, 1. sz., 1. Gellért Oszkár : A fele út, 3. sz., 134. Melier Simon : „Képzőművészet", 2. sz., 96; 5. sz., 253. Göröncsér Gundel János: Gárdonyi Géza: Melyik a kettő közül, 1. sz., 25. Hevesi Sándor: A színészi lélek útja, 2. sz., 62. Heltay Jenő: Tündérlaki lányok, 2. sz., 72. Molnár Ferenc: Széntolvajok, 5. sz., 220. Konstantin Frida: Rónai Mihály: Emberpalánták, 4. sz., 184. Biró Lajos: Tavaszi komédia, 7. sz., 328. Máté Ilona: Jób Dániel: Fejfa, 3. sz., 136. Kaffka Margit: A kisasszony, 5. sz., 233. stb. 26 Márkus László: Két kiállítás. In: A Hét 1908, 111-112; N. N.: A Kéve külföldön. In: A Hét 1908, 551-552; A Kéve kiállítása. In: A Hét 1919, 762; Bölöni György: A Kéve tárlata. In: Magyar Nemzet 1909. november 7.; Lengyel Géza: A Kéve kiállítása. In: Nyugat 1909. (II.) 637; Lengyel Géza: A Kéve kiállítása. In: Nyugat 1911. (IV) 316-317; Bölöni György: A Kéve kiállítása. In: A Ház 1911,171; Bálint Aladár: A Kéve Könyve. In: Nyugat 1913. (VI.) 76-77; Bálint Aladár: A Kéve tizedik esztendeje. In: Nyugat 1917 (X.) 852-854; Kozma Lajos Adyillusztrációja, az Úri szűz dicsérete a Kéve II. kiállításán szerepelt (1909, Nemzeti Szalon). A Kéve kiadásában 1910-ben megjelent Mihály Rezső: Bariék kalandjai a nagyvilágban című kötetét a Nyugatban Tóth Árpád méltatta. 27 1909. Kéve II. kiállítás. Nemzeti Szalon - Málnai Béla; 1910. Kéve bécsi kiállítás. Künstlerbund Hagen - Málnai Béla; 1911. Kéve III. kiállítás. Nemzeti Szalon - Kozma Lajos (katalógus terv: Kozma Lajos). 28 „1908-ban A Ház című folyóirat szerkesztőségével és kiadójával szerződést kötött a Kéve, hogy törekvéseit a művészeti irodalom segítségével minél szélesebb körökkel ismertethesse meg." (A Kéve X. kiállítása. 1917, Nemzeti Szalon, Katalógus előszó.) 29 Kéve Könyve I: 1912. október; Kéve Könyve II: 1913. január; Kéve Könyve III: 1913. április; Kéve Könyve IV: 1913. június; Kéve Könyve V: 1913. szeptember; Kéve Könyve VI: 1913. december; Kéve Könyve VII: 1914. március; Kéve Könyve VIII: 1916. május; Kéve Könyve IX: 1928. június; Kéve Könyve X: 1929. december. 30 Szablya János: Nagybánya (Mikola András rajzaival) Kéve Könyve I. 1912. október 1-16. 31 Gundel Imre: i. m. 122. 32 „Mert nemcsak rajzolt és festett, hanem szaporán és kitűnően használta a színes krétát és a rézkarcoló tűjét is. Neki tehát nem az volt a fontos, hogy magát valamely technikában tökéletesítse, hanem az, hogy a leginkább megfelelő eszközökkel újra teremtse azt a sokféle természetcsodát, amit maga előtt látott." Lyka Károly: Konstantin Frida. A Kéve művészegyesület XIII. kiállítása. Katalógus. Nemzeti Szalon. Budapest 1922, 15. Konstantin Frida a magyar művészek rézkarckiállításán négy lapjával szerepelt. Vö.: Auróra 1922. 33 A Kéve művészegyesület XIII. kiállítása. Nemzeti Szalon. Budapest 1922.