Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

meg. Farkas Zoltán Csók-monográfiája reprodukálja az eredeti festményt (Farkas: i. m. 17), az „És szabadíts meg a gonosztól" címen is említett képet Csók szintén feldarabolta (Réti: i. m. 115). Bűnbánó Magdolna, 1898. (Repr.: Tárgymutató Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1900. évi Tavaszi Kiállítására. Budapest 1900, kat. sz. 7.) Csók művészetére később is a hatásvadász, sejtelmes hangulatú aktkompozíciók maradtak jellemzőek (pl. Vámpírok, 1904. Mgt. Repr.: Farkas: i. m. 16. kép). 28 Tyihomirov: i. m. 38. 29 Vaszary János: Eleven kulcs (A tavasz visszatérése; Hódolat Priapos előtt), 1899 (o.v., 134,5 x 90,5 cm, j.j.l.: Vaszary J. 1899. MNG ltsz. 61.143 T); Ádám és Éva (Repr.: Haulisch Lenke: Vaszary János. Budapest 1978, 20. kép), a kép festését rögzítő fotó reprodukciója: Haulisch: i. m. 19. kép. A természeti környezetbe helyezett aktokról számos, a századfordulón készült fénykép tanúskodik. Szinte kizárólag ilyen felvételek illusztrálják Dr. Bruno Meyer-Hermann Ludwig von Jan: Weibliche Schönheit című 1904-ben Stuttgartban megjelent könyvét, amely rögtön a belső címlappal szemben egy szabadban aktot megörökítő festőt ábrázol. A legtöbb fénykép egyébként a korabeli festmények kerettémáit jeleníti meg, és kompozíciós megoldásaikat is onnan kölcsönzik, egy rövid címválogatás Csók vagy Vaszary repertoárját is felidézheti: Magdolna, Éva, Dolce far niente, Fürdés után. Maguk a festők is készítettek ezidőtájt ilyen plein air aktfotókat, mint pl. Anders Zorn vagy Thomas Eakins. Lásd Gabriel P. Weisberg: Beyond Impressionism. The naturalist impulse in European Art 1860-1905. London 1992. 30 Lyka: i. m. 145-149. PI. Vaszary János: Aranykor, 1898 (o.v., 92,5 x 156 cm, j.j.l.: Vaszary 98. MNG ltsz. 1614). 31 Ferenczy Károly: Orpheus, 1894 (o.v., 98,2 x 117,5 cm, j.b.l.: Ferenczy K. MNG ltsz. FK 2198); Ádám, 1894 (o.v., 259 x 164 cm, j.j.l.: Ferenczy K. MNG ltsz. 4400). 32 1908 újabb fordulatot jelent Ferenczy biblikus képeiben, ebben az évben egy korábban is feldolgozott bibliai témát, a Tékozló fiút (o.v., 110 x 145 cm, j.n. Lappang. Repr.: Petrovics Elek: Ferenczy. Budapest 1943, 93.) festette meg, a kép változatai ismét félhomályos kertben játszódnak, az 1913-as feldarabolt Pietà (o.v., 63 x 180 cm, j.n. MNG ltsz. 9763) fekvő Krisztusa pedig teljesen zárt térben látható. 33 Ferenczy Károly: Az est, 1912 (o.v., 117 x 85 cm, j.n. Mgt. Repr.: Genthon István: Ferenczy Károly. Budapest 1979, 136.); Nyár (Fürdő fiúk), 1902 (o.v., 160 x 120 cm, j.j.l.: Ferenczy Károly MNG ltsz. 6267). 34 Ferenczy Károly: Cigányok, 1901 (o.v., 122 x 122 cm, j.n. MNG ltsz. 1998. illetve o.v., 87,7 x 116 cm, j.n. MNG ltsz. FK 7960); Öreg és fiatal cigány, 1904 (o.v., 108 x 124 cm, j.j.f.: Ferenczy K. Lappang. Repr.: Genthon i. m. 86. kép). 35 Ferenczy Károly: Festő és modell, 1904 (o.v., 156 x 167 cm, j.n. MNG ltsz. 2579). Ferenczy képének lényegét Fülep jól ragadja meg, ám ő sem tud szabadulni az erotikus asszociációktól: „A Festő és modell műteremkép, tisztára képprobléma, ... fa festő] szélesen lendülő vonalak ritmikus mozgásába egész formavilágot zár be, egy egész női testet, annak minden tartalmával, külsejével és belsejével, anatómiájával és felületváltozásaival, kemény csontjaival s a hús izgató, gyönyörteli lágyságával." Fülep Lajos: A Téli tárlatról. In: Magyarság 1903. november 20. (IV, 270.), 2-3. 36 Ferenczy Károly: Henyélés, 1908 (o.v., 24 x 146 cm, j.n. Mgt. Repr.: Genthon i. m. 106.kép); Birkózók, 1908 (o.v., 50 x 63 cm, j.j.f.: Ferenczy K. Mgt.). 37 Ferenczy Károly: Cigánylány, 1916 (o.v., 95 x 140 cm, j.n. BTM Kiscelli Múzeum-Fővárosi Képtár ltsz. KM 66.208). Valér felhívja a figyelmet arra, hogy a két akt ugyanaz a modell, „[Ferenczy] szimultaneisztikusan helyezte el ugyanazt a nőt kétféle mozdulatban a képen." Ferenczy Valér: i. m. 82. 38 Réti István: Roboz Ágnes (o.v., 35,5 x 27 cm, j.n. Mgt. Az 1899-es Kiss József-kötetben megjelent rajz reprodukciója: Aradi Nóra: Réti István. Budapest 1960, 70, 41. kép). 39 Réti: i. m. 154. A Hajnali hangulat című kép 1895-ös első változata Reggeli szürkület címmel volt kiállítva 1897-ben a nagybányaiak első kiállításán, és ugyanebben az évben festette meg második változatát. Az első példány Romániában van (o.v., 127 x 60 cm, j.j.l.: Réti. Mgt.), az 1897-ben készült második, amely az 1904-es Bolt előtt hátoldalán maradt fenn (o.v., 130,3 x 120,2 cm, j.n. MNG ltsz. 4385. Hazafelé címmel egy rajzváltozatát reprodukálta a Művészet (1903. II./5., 333.). Réti a férfialakhoz különböző nézetű tanulmányrajzokat is készített, amelyeket a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya őriz (Hajnali hangulat. Tanulmány, 1895, cer. p. J.n. MNG ltsz. 1951-4474; Álló férfi. Vázlat a Hajnali hangulathoz, 1895, gr. cer. p. J.n. MNG ltsz. F.89.100). 40 Idézi Réti: i. m. 154. (Pesti Hírlap, 1897. dec. 15.) Érdemes idéznünk Lyka Károlyt is: „[Réti] egy intim pszichológiai képet fest, homályos reggelt, mely a bányásznép nehéz életének egyik jelenetére borul." L.K.: Nagybányai emlékek. In: Új Idők 1896. (II.), 64. 41 A kép Csók Melancholiá)ához hasonló sorsra jutott, az elégedetlen művész feldarabolta a festményt. Dévényi Iván: Thorma János. Budapest 1977. 8. 42 Márk Lajos: A kísértés, 1898 (o.v., 250 x 445 cm. MNG ltsz. 1693). Thorma történeti ihletésű illusztratív kompozíció-vázlatán, a Dózsa György kivégzését ábrázoló festményen felbukkanó férfiaktok megintcsak inkább a Báthory-féle szenzációhajhász történeti perverzió példái. - Thorma János: Dózsa György kivégzése, 1897 (o.v., kartonra ragasztva 72,5 x 50 cm, j.j.l.: THORMA. MNG ltsz. 63.58 T), a festmény Kiss József versillusztrációnak készült. 43 Thorma János: Talpra magyar!, 1902-16 (o.v., 380 x 600 cm, j.b.l.: THORMA. Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, ltsz. 55.189.3.) 44 A Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya három különböző, Rómában készült aktvázlatot őriz, ezek feltehetőleg a lappangó műhöz készült tanulmányok különböző testtartású női aktokat ábrázolnak. 45 Réti István: Fürdőnők, 1912 (o.v., 92 x 80 cm, j.j.l.: Réti 1912 Nb. MNG letét ltsz. L.U. 58.24. Repr.: Aradi: i. m. 181, 101. kép); Cigánylány I., 1912 (o.v., 80,5 x 91 cm, j.j.l.: Réti. MNG ltsz. 58.445), Cigánylány II., 1913 (o.v., 65 x 67 cm, j.j.l.: Réti 1913. Mgt. Repr.: Aradi i. m. 185, 104. kép). 46 Réti István: Idill, 1918 (o.v., 68,5 x 55 cm, j.j.l: Réti MNG ltsz. FK 10.411. Repr.: Aradi i. m. 195, 110. kép); a képhez készült tanulmány: Tanulmány (szén p., 435 x 325 mm, j.n. MNG ltsz. 1951—4459). Aradi Nóra Réti-monográfiájában arról ír, hogy Rétit már 1922-ben foglalkoztatta a nagy aktos pannók gondolata (212-213.old.). Az első változatról csak korabeli fotó maradt fenn, az Aktok a szabadban II-III. (mindkettő o.v., 224 x 196 cm, j.n. Mgt. Repr.: Aradi i. m. 210, 114. kép; 211, 115. kép). 47 Azt, hogy festményeivel mennyire nem volt maga sem megelégedve, az is bizonyítja, hogy „Az aktos pannók ... mindvégig a tulajdonában voltak, de meg sem emítette őket művei jegyzékében." Aradi: i. m. 219.