Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet
48 Thorma János: Faun és nimfa, 1926 (o.v., 40 x 50 cm, j.: THORMA. Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, ltsz. 71.22.1.) vagy a Fürdés után, 1928 (o.v., Mgt. Repr.: Dévényi i. m. 32. kép); Fürdőzők, 1933 (o.v., 60 x 75 cm, j.b.l.: THORMA. JPM ltsz. 68.200); Festő és modellje, 1931 (o.v., Mgt. Repr.: Dévényi i. m. 39. kép); Dioné és Zeusz, 1933 (o.v., 158 x 196,5 cm, j.b.l.: Thorma. MNG ltsz. 63.11 1 T). 49 A kiállítások adatai és a katalógusok mú'tárgylistái: Réti i. m. 152-155. 50 Valószínűleg azonos a Fürdő fiú című képpel (o.v., 90 x 71 cm, j.j.l.: Griinwald Béla. Mgt. Telepy Katalin: Iványi Grünwald Béla, Budapest 1985, 72). 52 A ligeti műteremben megrendezett 1899-cs nagybányai kiállításon is „javarészt arcképtanulmányok, tájképek és néhány állatfej" szerepeltek. Az egészalakos stúdiumokról (pl. életnagyságú férfialak erős napfényben) nem derül ki, hogy aktok lettek volna. Dr.H.I.: Festőművészeink kiállítása. In: Nagybánya és Vidéke 1899. szeptember 10., 1. Ugyanebben az évben a Hollósy-iskola Budapesten a Nemzeti Szalonban is kiállított, a 113 mű túlnyomórészt tanulmányfej volt, a részletes katalógustételek között egy akttanulmány sem fordul elő. 52 Iványi Grünwald Béla: Forrásnál (Lappang, repr.: Malonyay Dezső: A fiatalok. Budapest 1906, 76.) 53 Iványi Grünwald Béla: Isten kardja /., 1890 (o.v., 161 x 150 cm, j.j.l.: Grünwald Béla 1890. MNG ltsz. 4902), Isten kardja II., 1898 (o.v., 280 x 400 cm, j.j.l.: Griinwald Béla. MNG ltsz. 1761). A Műcsarnok 1900-1901-es Téli tárlatán a nagybányaiaktól olyan aktos képek szerepeltek, mint Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei (o.v., 192 x229 cm, j.n. MNG ltsz. FK724) vagy Glatz Oszkár: Birkózó fiúk (o.v., 80 x 58,5 cm, j.j.l.: Glatz. MNG ltsz. 1953) című képe. Réti beszámolója szerint Horthy Béla: Daphnis és Chloé című képe is aktkompozíció volt (Réti: i. m. 117). 54 -br-: Tanárok Wlassics rendelete ellen. In: Műcsarnok 1899, 5. 55 Uo. 5. 56 Uo. 5. 57 C. H. Stratz: Die Schönheit des weiblichen Körpers. 1899. Idézi Vajda Ernő: Modern műértelem. In: Műcsarnok 1899, 38. 58 Hornyai Ödön dr.: Az ifjúság és a kiállítások. In: Műcsarnok 1899, 71). Úgy tűnik azonban, az aktábrázolás csak az érzékiség öszefüggésében kerülhet az érdeklődés középpontjába, hiszen ebben az évfolyamban még szó esik arról a müncheni Glaspalastban megtörtént esetről, melynek során Slevogt Danaé című képét a közoktatásügyi miniszter utasítására az első napon leakasztották a kiállítóteremból. (Rózsa Miklós: A szecesszionisták kiállítása. In: Műcsarnok 1899, 365-366.) Ugyanennek az esetnek egy másik híradásában utalnak egy budapesti párhuzamra is: a tavaszi tárlatról egy Bourgounierképet akasztottak le. Vö. Kiutasított kép. In: Műcsarnok 1899, 332. 59 Ernszt Lajos: Három indítvány a magyar művészet jövője érdekében. In: Műcsarnok 1900, 528. 60 Delej László: Még egyszer a három indítványról. In: Műcsarnok 1900, 555. 61 S. Gy.: A művészeti oktatásról című írásában egy külföldi szerzőt, Schambachot idézi. In: Műcsarnok 1899, 363. 62 Lásd pl. Kunffy: i. m. 59; Rózsa Miklós: A magyar impresszionista festészet. Budapest 1914, 39-42; Lyka Károly: A képírás új irányai. Budapest 1906, 140-141. 63 A műveket vizsgálva természetesen „átmeneti" formákat is felfedezhetünk, amelyekben az új „szecessziós" stílus a hagyományos „műcsarnokival" keveredik. Ugyanakkor behatóbb vizsgálatra lenne szükség, hogy megkülönböztethessük a „szecesszió" formai illetve a „szimbolizmus" tartalmi kritériumait és egymáshoz fűződő kapcsolatukat. 64 Paradox módon éppen Csók nyilatkozott úgy a később feldarabolt MelancholiáX budapesti műtermében Ferenczyvel és Iványival együtt szemlélve, hogy „Nagybányán nem is egyszer magamtól ráeszméhem, hogy ma szimbólumot festeni tiszta anakronizmus". Csók: i. m. 129. 65 A szexualitás új megközelítésével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Freud szellemében alkalmazott művészetpszichológiai megközelítés már a század első évtizedében magyar művészeti lapban is felbukkant: Varjas Sándor Kozma Lajos egyik aktos rajzából kiindulva elemzi a szexualitás szerepét (Varjas Sándor: A költői és festészeti szimbolizmusról. In: Művészet 1909, 302-314). A képek tartalmi oldalát tekintve érdemes lenne a nagybányai művek korabeli interpretációiban alaposabban megvizsgálni a „hangulat" szerepét. (Lásd pl. Lyka Károly: Modern képek a Műcsarnok-beii kiállításról. In: Új Idők 1896. /II. köt./ 75-77.) A nagybányaiak „külső természet" és a „tájhangulat" által befolyásolt témaválasztásáról: Réti: i. m. 50-51. 66 A Hollósy távozása utáni oktatás változatlan felfogásáról Réti 1912-es katalógus-bevezetője tanúskodik: „Ami a figurális stúdiumot illeti, majdnem a szárazságig szigorú lelkiismeretesség jellemzi a szabad iskola első négy-öt évében" (Nagybánya 1912, 31). Hozzá kell azonban tenni, hogy a későbbi neósok - akárcsak az első generáció művészei - közül többen előzőleg a Julian akadémián tanultak (pl. Czóbel, Galimberti, Czigány). 67 Bajkay Éva: Az akt, mint a neósok rajzi újításának hordozója In: Tanulmányok a nagybányai művészet köréből. Miskolc 1994, 12-15. (Nagybánya könyvek 3.) Lyka a neósokról szóló cikkében kiemeli, hogy „a képek tárgya ... túlnyomó részben akt", amelyek „magukért, mozdulataikért vannak ott" és „a forma ... a kutatás legfőbb tárgya". Lyka Károly: A neoimpreszszionisták stílusa. In: Művészet 1913, 86-91. Az 1912-es jubileumi kiállítás katalógusában a neósokról írva Réti is megemlíti, hogy a „figurális termelés került előtérbe". In: Nagybánya 1912, 47. 68 Réti: i. m. 1994, 29. 69 Lyka: i. m. 91. 70 Czóbel Béla: Ülő fiúk, 1906-07 k. (o.v., kartonra ragasztva, 67 x 97 cm, j.j.f.: [ceruzával] Czóbel. JPM ltsz. 78.150). 71 Czóbel Béla: Álló női akt, 1907 (szén p., 446 x 333 mm, j.j.l.: CZÓBEL. MNG ltsz. F 84.58). 72 Iványi Griinwald Béla: Vendégség (Tavasz; az egykori Révaivilla falképe), 1909 (Elpusztult, repr.: A Ház 1909, 59). 73 Iványi Grünwald Béla: Fürdés után, 1914 (Lappang, repr: Telepy i. m. 86.); József és Putifárné (Kísértés), 1917 (Lappang, repr.: Telepy i. m. XXIII. tábla). 74 Iványi Grünwald Béla: Fürdőző nők (Mosónők), 1910 k. (Lappang, repr.: Telepy: i. m. 82. kép). Herman Lipót szerint ez volt utolsó Nagybányán festett képe. (Telepy: i. m. 28.). 75 Boromisza Tibor: Fürdőzők, 1909 (o.v., 90 x 110 cm, j.j.l.: Boromisza Tibor 1909. Mgt. Repr.: Jurecskó László-Kishonthy Zsolt (szerk.): Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944ig. Miskolc 1992, 189); Lépő akt, 1910 (szén, gouache p. 60 x 40 cm, j.j.l.: B.T Mgt. Repr.: Jurecskó-Kishonthy i. m. 238); Akttanulmány, 1910 (szén, gouache, p., 60 x 40 cm, j.j.l.: B.T.
