Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Szücs György: Nagybánya - változó időben

Dénes Valéria: A Szentháromság-templom Nagybányán, 1909 körül Valéria Dénes: Die Hl. Dreifaltigkeitskirche in Nagybánya, um 1909 The Holy Trinity Church in Nagybánya, ca. 1909 (Repr.: A Ház 1909) (Luxe, calme et volupté, 1904-05. Musée d'Orsay, Párizs). Plány egyik későbbi munkája, a szecessziós kiállítások kedvelt festménye, az 1910-es Virágos kert (Kecskeméti Képtár) már a felületi dekorativitás irányába mozdult el. Ezzel a néhány fennmaradt képpel illusztrálható „jelenlétnek" erós líraiság, dekorativizmus, kritikusabban szólva tetszetősség a sajátja, míg a másik határpont, a kubisztikus vagy kubizáló szemlélet sokkal inkább a képi szerkezetre, a táji elemek racionális kiszámítására tesz kísérletet anélkül, hogy átlépné a nonfiguráció határát. A Párizsban Matisse mellett dolgozó Galimberti Sándor és Dénes Valéria a táj (a városkép) kubusos formáit keresték, alkalmasint képpé „válogatták össze" a földrajzilag távol eső motívumokat. „Ismertem egy magyar házaspárt. Amikor egyszer elmentem hozzájuk, Ziffer Sándor: Tájkép, 1925 körül Sándor Ziffer: Landschaft / Landscape. ca. 1925 (Repr.: Képzőművészet 193219.) már nem tudom, hányadik emeleten laktak, asztalokból, létrákból épített állványzatot találtam náluk, és fent a legtetején az asszony meg a férj - minketten festők voltak - háztetőket festettek" - emlékezik név nélkül, de jól felismerhetően Galimbertiékre Csáky József szobrász.

31 A következő évtizedben Aba-Novák lesz az, aki látszólag „figyelmetlenül", valójában azonban a kompozíciónak rendeli alá a valóság elemeit. Felsőbányai körmenet című képén a nagybányai templom szinte a felsőbányai mellett van,

32 hasonlóképpen a Csíkszeredai vásáron Nagybánya-vidéki román népviseletű emberek tűnnek fel.

33 A harmadik határpont a már említett Ziffer Sándor művészete, aki az első világháború alatt Németországban élt, s expresszionista műveivel a húszas évek elejére jutott el a kandinszkiji fordulat kapujába. Kandinszkij 1908-10 körül lépett át a képi elemeket még felismerni hagyó tájképektől a tiszta absztrakció világába. Ziffer 1925 táján festett művein (Nagybányai táj) ugyanez a pillanat érzékelhető, de Nagybányára visszatérve nem tette meg a „nagy ugrást", amely már az innen elszármazók, Huszár Vilmos, Réth Alfréd, Tihanyi Lajos művészetében következett be. Ugyanakkor az egyidejűleg Párizsban élő művészek a festészet eltérő stílusfokozataihoz kapcsolódtak, például Tihanyi Lajos az absztrakciót választotta, Gáli Ferenc (François Gall) viszont élete végéig egy színes lírai festőiséget követett.

34 Érdekes, hogy Paizs-Goebel Jenő és Czimra Gyula miután Barbizonban festettek (1924-25), felkeresték Nagybányát, de stílusuk alapján az akkor divatos, tömbszerűen fogalmazó neoklasszicizmusba illeszkedtek. Ennek a neoklasszicizmusnak a Felsőbányán dolgozó Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos és szelíd „plagizátora", Fonó Lajos volt a magyarországi képviselője, azonban stílusrokonság figyelhető meg Jándi Dávid, Korda Vince, Deli Antal, Pászk Jenő, Nagy Imre, Szolnay Sándor műveivel is. „Czimra festőművész egyike azoknak a művész-piktoroknak, akik a magyar képzőművészet zsenialitásait Párizsban is többször reprezentálták..." - írta a Nagybánya.

35 Későbbi fejlődésük során mindketten a szentendrei művészet meghatározó alakjai lesznek, de Nagybányán még csak alkalmi látogatóként lehettek jelen. Úgy tűnik, a húszas években még mindig Párizs az a város, amelyik új impulzusokat képes adni az odalátogatóknak. „Akármilyen nehéz is az élet, tanulni még mindig a legalkalmasabb hely..." írta 1927-ben Thorma Jánosnak Korda Vince.

36 Ugyanakkor döbbenetes élmény, hogy Thorma Ziffer Sándor „bomlasztó" tevékenységétől retteg, s a „neós" fordulat után két évtizeddel is elsősorban Ziffertól félti a kolónia jövőjét: „A tanítást itt senki sem tudná folytatni a mi szellemünkben. Az pedig igazán szégyen lenne, ha az a neo-irány burjánozna itt fel most, miután eddig meg tudtuk őrizni tőle az iskolát. Ez igazán ronda befejezése lenne a mi munkánknak."

37 A kolónia történetében 1930 körül jelentkeztek az utolsó megújulási hullám képviselői, akik világnézetükben baloldali értékeket követtek, stilárisan a kubizmus eredményeit egyesítették az új tárgyilagosság dekoratív