Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Passuth Krisztina: Utak Nagybányáról: Réth Alfréd

Brummer József (később párizsi műkereskedő)..., Réth Alfréd...".

9 Réthben tehát a primitív művészet iránti vonzalom valószínűleg Brummer hatására alakult ki, hiszen kezdetben Nagybányán dolgoztak együtt, majd később Párizsban egy társasághoz tartoztak. Nincs kizárva az sem, hogy Brummer beszélte rá Réthet a párizsi utazásra. A szorosan vett hindu szellemiség iránt pedig talán éppen Mednyánszky keltette fel a fiatal Réth érdeklődését. PÁRIZSBA ÉRKEZÉS A legkülönbözőbb helyekről származó információk mozaikdarabjaiból sem lehet egészen hitelesen, feltételezések nélkül összerakni Réth életpályáját, azokat a köröket, amelyek itthon, illetőleg Párizsban kibontakozását elősegítették. Az első hiteles közlés Egry Józseftől származik. Egry leírja feljegyzéseiben, hogy Párizsba Lyka Károly segítségével jutott el, s nála találkozott (még Budapesten) - többek között - Mednyánszkyval és Réthtel is. Réthtel azután együtt utaztak Franciaországba. Feltehető, hogy Lyka Károly és Mednyánszky László segítségére voltak Réth Alfrédnak párizsi útja megszervezésében.

10 Ez persze egyáltalán nem volt elég ahhoz, hogy Réth Alfréd megtalálja a helyét Párizsban, mint ahogy a Julian iskola sem nyújtott sokat, ahová, Egry tanúsága szerint, mindketten beiratkoztak.

11 A későbbiekben Réth Jacques Emile Blanche magániskoláját látogatja ami ugyancsak csalódást kelt benne.

12 Miért nem csatlakozik Matisse-hoz, akinek iskolájába ebben az időben már az ő jó barátai: Dénes Valéria, Berény Róbert és Perlrott Csaba Vilmos is járnak?

13 Pénzhiányon múlt, személyes ellentéten vagy a puszta véletlenen? Réth ekkor, 1906-1907-ben még nem lehetett a kubizmusnak annyira elkötelezve, hogy ez Matisse fauve-izmusát teljesen kizárta volna. De ő inkább a Musée Guimet és a Musée Cernuschi keleti gyűjteményét látogatja iskola helyett. FORRÁSOK Első' méltatója, Waldemar George véleménye szerint „Réth Alfrédot a távol-keleti művészet indította útjára. India ugyanazt a szerepet tölti be életében, mint Afrika azoknál a művészeknél, akik Gabon fő műveit fedezik fel a maguk számára. A Fürdőzők című kompozíciósorozatának (1907-08, akvarell és ceruza, szépia és tus) kadenciája olyan, mint a széles, grafikusan leírt mondatok ritmusa. Ha kadenciájuk az angkori frízekre emlékeztet, egyben az Aix-en-Provence-i mester Fürdőzők is követi, találkozik Pablo Picasso lángoló Avignoni kisasszonyok képével, de megelőzi Albert Gleizes Fürdőzők a Musée des Beaux-Arts de la Ville de Parisban (Petit Palais), Robert Delaunay Három gráciáját a Musée National d'Art Moderne-ben."

14 Waldemar George tehát egyszerre említi a hindu hatást, Cézanne-ét, a afrikai művészetét Picasso tolmácsolásában, s ehhez még - a franciák közül - hozzá lehetne tenni bátran Derainét is. Derain nagyméretű, aktos képei kicsit klasszicizáló jellegzetességeikkel az adott időszakban szinte jobban hatottak az egyre szélesebb körben terjedő kubista művészetre, mint az igazi nagy felfedezők, Picasso és Braque alkotásai (amelyeket a művészek ritkábban is láthattak). PREKUBIZMUS Réth Alfréd tehát - aki Nagybányán sem volt soha igazán a neós csoport tagja - Párizsban a Fauves-hoz sem csatlakozik, hanem egyértelműen a kubizmust választja. Mivel e korszakbeli műveinek nagy része elveszett,

15 inkább csak a kisebb rajzokból, vízfestményekból lehet következtetni korai stílusára. 1911-ig inkább prekubistának nevezhetjük, hogy csak 1911 és 1914 között bontakozzék ki, főként csendéleteiben, a kubizmusnak elvontabb, racionálisabb változata. Réth Alfrédnek éppen ebben a prekubistának nevezett korszakában a Nagybánya-kubizmus ötvözetet szinte lehetetlen elemeire szétválasztani, a két faktort egymástól világosan elkülöníteni. Mindenesetre Réthnek Párizsban, 1911 előtt születő festményei, akvarellel és ceruzával készült munkái tökéletesen beilleszkednének egy Réth Alfréd: Fürdőzők, 1909-10 körül Alfréd Réth: Badende / The Bathers. ca. 1909-10 (MNG Adattár I Archiv I Archives) nagybányai neós kiállítás keretébe anélkül, hogy kubisztikus jellegük különösebben eltérne, kiütközne a többiek közül. Finoman árnyalt, darabos megformálású nőiakt-ábrázolásai ugyanúgy megtalálnák a helyüket Márffy Ödön, Tihanyi Lajos vagy Perlrott Csaba Vilmos, mint Derain vagy Metzinger képeinek társaságában. Különösen Réth Nagy kubista aktjának (1914)

16 szinte megfelelője lehetne Dénes Valéria Ülő akt (Cigánylány) című 1914-es festménye:

17 a szűk térben elhelyezett, fejét oldalra billentő, vaskos nőalak mintha ugyanarról a modellről is készült volna - Dénes Valériánál kicsit oldottabb, Réthnél viszont valamivel darabosabb, plasztikusabb felfogásban. Réth Alfréd Aloés-jára (1910) ugyancsak rímel Czigány Dezső, Perlrott Csaba Vilmos csendéleteinek, interieurjeinek