Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Gergely Mariann: Huszár Vilmos és Nagybánya
Huszár Vilmos: Kalapos önarckép, 1904 körül Vilmos Huszár: Selbstbildnis mit Hut / Self-portrait with Hat. ca. 1904 (lappang ' Verbleib unbekannt ! location unknown) rán megmutatkozott, hiszen alig múlt tizennyolc éves, amikor a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban is szerepelt egy-egy képével. 12 Előtte mindössze két évet járt az Iparművészeti Iskola díszítőfestészet szakára, vendéghallgatóként. 13 1902-ben váratlanul abbahagyta tanulmányait, már az alapképzést sem fejezte be. 14 A korabeli tantárgyi leírások és az egyes művészéletrajzok tanulóéveket idéző visszaemlékezései arról tanúskodnak, hogy az iskolai oktatás meglehetősen konzervatív, akadémikus szellemű volt. 15 Huszár döntésének konkrét okát nem tudjuk, de ismerve a korszakban készült meglepően érett munkáit, feltehető, hogy a tehetséges, Huszár Vilmos: Tájkép, 1906 körül Vilmos Huszár: Landschaft / Landscape. ca. 1906 (lappang Verbleib unbekannt I location unknown) tanulnivágyó ifjú sokkal elevenebb, inspiratívabb közegre vágyott. Az életút ismeretében pedig már az is nyilvánvaló, hogy Huszár számára mindig is döntő szerepe volt a szakmai környezet formáló erejének. Ez a permanens nyitottság vezette mindig újabb és újabb impulzusok irányába, és tette fogékonnyá az újszerű gondolatok befogadására, s még inkább bravúros festői stílusváltásokra. Hollósy Simon szabadiskolájáról bizonyára művész kollégáitól hallott; lehet, hogy nyaranta maga is többször megfordult Nagybányán. 16 Tény, hogy 1904 elején Münchenbe utazott, s a Hollósy-festőiskola hallgatójaként folytatta tanulmányait. 17 Sajnos a művész hagyatékában fennmaradt vázlatos életrajzi feljegyzések a korszakról nagyon szűkszavúan emlékeznek meg. Az életmű korai darabjai is csak szórványosan bukkannak fel, többnyire leírásokból, vagy fekete-fehér fotókról ismerjük őket. ls A Hollósy-iskola felszabadult légköre, a komoly tanulmányi munka, az értelmes rajzolásra, a formák megérzésére vezető aprólékos korrektúrák óriási lökést jelentettek számára. Végre nem rutinszerű mintamásolás volt a feladat, hanem a leendő művészekhez méltó, elmélyült stúdium. Huszár szakmai fejlődésében - ahogy életének későbbi időszakaiban is nagy jelentősége volt egy-egy meghatározó személyiség inspiratív közelségének. 19 Filozofikus alkatánál fogva mindig olyan közeg vonzotta, ahol valamilyen koherens világszemlélettel szembesülhetett. Hollósy Simon köztudottan magával ragadó, szuggesztív egyénisége és bensőséges viszonya a természethez hatott Huszárra, s élményszerű felfedezést jelentett számára. A festőiskolában készült tanulmányrajzai, vázlatai sajnos nem maradtak meg, de ismerjük Kalapos önarcképét, igaz csak fekete-fehér fotóról. 20 A mestertől kapott közvetlen szellemi indíttatás nyomán, 1904 nyarán, talán Técsőn vagy inkább Nagybányán készülhetett ez az alkotás. 21 A kép széles karimájú szalmakalapot és fehér inget viselő fiatalembert ábrázol, kezében palettával. Tágra nyílt szemmel, átszellemült arccal néz felénk, művészi elhivatottságának tökéletes átélésével. Az alkotás révületébe feledkezett művész elvarázsolt figurája szinte feloldódik környezetében; az érzelmi telítettségében elragadtatott festő alakja Hollósy romantikus művészideáljának fiatalosan naiv megfogalmazása. Huszár a műterem falai közül kilépve, a természetben állítja elénk ifjú önmagát, mégis azt érezzük, hogy sokkal inkább a személyiség megragadása foglalkoztatta, mint a déli napsütés fény-árnyék problémái. A nagybányai szabadiskolában, Ferenczy Károly korrektúrái közben, 22 bizonyára felvetődtek a plein air festés szakmai kérdései ez a hatás érvényesül az ifjú fényárban ábrázolt figuráján -, de a művészi megformálás egésze mégis inkább érzelmeket kivetítő szándékot tükröz. A szabadban festés lehetősége, úgy tűnik, nem igazán érdekelte. Talán a müncheni stúdiumok erőteljesebb lelki folyamatokat kifejező, s a figurális ábrázolás formaproblémáit feszegető irányultsága határozták meg további érdeklődését. Ezt látszik alátámasztani a másik, egyértelműen Nagybányán készült festménye, a Kézimunkázó asszonyok című olajképe is. 23 Az alkonyati félhomályban, a napi
