Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gergely Mariann: Huszár Vilmos és Nagybánya

munka utáni fáradt nyugalomban két asszony kézimunkázik. A falusi csöndben szótlanul, mindkettő saját, megszokott mozdulataira figyel. A fiatalabbik szomorkásán lágy vonásait ábrándos gondolatok formázzák, az idősebb fejkendős asszony keményebb arcéle a parasztélet nehézségeiről árulkodik. Meglepő, hogy egy alig húszéves városi művésznövendék milyen természetességgel ragadta meg a vidéki élet e meghitt jelenetét. Megint csak Hollósyra kell hivatkoznunk, ő plántálta a fiatalokba a természet élményszerű feldolgozásának igényét; a látvány átélt megjelenítésének művészi fontosságát. A kép előterébe helyezett nőalakok a szürkület derengő fényében tűnnek elő a sötét háttérből. A fiatalasszony arcán és ingén felvillanó lilás reflexek, és a fehér textíliák nagyobb világos foltjai jelzik a beszűrődő' napfény szelíd jelenlétét. A Hollósy-iskola tradíciói érhetők tetten a döntően naturalista látásmódot követő, ugyanakkor impresszionisztikus megoldásokat is alkalmazó képen. Huszár bizonyára ismerte Réti István lírai hangulatú enteriőrjeit is, vagy Ferenczy néhány műtermi jelenetét, ahol hasonló kompozíciós elvek figyelhetők meg.

24 Az 1904-es nagybányai nyár tehát a lelkes tanítvány önálló szárnypróbálgatásainak termékeny időszaka volt. Festői tehetségének ígéretes kvalitásait már bizonyította, bár látásmódját még döntően befolyásolta a tanári intenciókhoz igazodó növendék megfelelni akarása. A nagybányai tanulóperiódust egy rövid időre megszakította Huszár első hollandiai útja. Még müncheni tartózkodása idején barátkozott össze egy ott tanuló fiatal hágai festőnővel, Anna Egter van Wissekerkevel, aki jól ismerte Jozef Israëlst,

25 a híres holland mestert. A budapesti Műcsarnokban kiállító külföldi művészek között gyakran szerepeltek Israels munkái; 1891-ben Állami Aranyéremmel is kitüntették.

26 Huszár lelkesedett a képeiért. Barátnője meghívására Hágába látogatott, és 1905 decemberétől 1906 márciusáig többször is alkalma nyílt személyesen találkozni a neves festővel.

27 A jó családból származó barátnő szívesen kalauzolta Huszárt, sok érdekes emberrel ismertette össze. A fiatalember megnyerő külseje és kellemes társasági modora kedvező benyomást kelthetett környezetében. Ekkor ismerte meg a kitűnő művészeti kritikust, H. P. Bremmert,

28 és leendő feleségét, Jeanne van Teylingent is.

29 Hollandiai útja során készülhetett az Anna Egter szüleit ábrázoló, naturalista hűséggel festett kettős portré,

30 amely az 1906-07-es téli nemzetközi kiállításon szerepelt a Műcsarnokban.

31 Ekkor még nem fedezte fel magának Van Gogh-ot és a holland művészetben érlelődő formai megújulás első kísérleteit. Sőt, amiHuszár Vilmos: Kézimunkázó asszonyok, 1904 Vilmos Huszár: Frauen bei der Handarbeit / Women Doing Needlework. 1904 (Kat.sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 204.)