Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gergely Mariann: Huszár Vilmos és Nagybánya

Huszár Vilmos és Nagybánya GERGELY MARIANN uszár Vilmos

1 nevét a világ a De Stijl

2 holland avantgárd folyóirat köré szerveződő művészeti mozgalom egyik alapító tagjaként ismerte meg. A századelő avantgárd művészetét feldolgozó nemzetközi szakirodalom, és a korszakot bemutató nagyszabású múzeumi válogatások a legendás művészóriások - Piet Mondrian, Theo van Doesburg, Gerrit Rietveld - alkotásai mellett közismertté tették természetesen a művészkör kevésbé kiemelkedő, de a korszak jobb megismerése szempontjából igencsak fontos művész-személyiségeinek tevékenységét és műveit is. így váltak világhírűvé, s egyben a korszak mértékadó reprezentánsaivá Huszár Vilmosnak a tízes évek közepén-végén készült geometrikus absztrakt festményei és üvegablakai, színes enteriőrtervei és színházi kísérletei, valamint a húszas években is Huszár Vilmos: Önportré feleségével, 1910 Vilmos Huszár: Selbstbildnis mit seiner Gattin, 1910 Self-portrait with His Wife. 1910 (Haags Gemeentemuseum) folytatott reklámgrafikai munkássága.

3 A furcsán csengő vezetéknév nyilvánvalóan jelezte idegen származását - a korszak művészetében ez általános jelenség -, gyökereit nem ismerték, legfeljebb annyit tudtak róla, hogy Magyarországról, Budapestről érkezett. Itthon viszont az ifjú tehetség éppen csak megismert neve hamarosan feledésbe merült. 1906-ban, huszonkét évesen hagyta el Magyarországot, minden kapcsolatot megszakított az óhazával és soha nem tért vissza. Sikeres szakmai indulását a sajtó figyelemmel kísérte, hiszen 1904-ben a Nemzeti Szalon Oszi Tárlatán az ígéretes fiatalok között említették.

4 A Művészet még 1907-ben is arról adott hírt, hogy Huszár a párizsi Salon d'Automne egyik kiállítója volt.

5 A budapesti kiállítótermekben egyre rendszeresebben felbukkanó portrék, tájképek, csendéletek azonban hirtelen eltűntek a közönség szeme elől, a jól rajzoló és érzékenyen festő fiatalember körül mendemondák keringtek.

6 Lehel Ferenc egy Gulácsyról publikált írásában Huszárt egyenesen halottnak nyilvánította.

7 Tényleges hazai felfedezése csak a húszas évek elején kezdődött, amikor az emigrációba került magyar művészek a nemzetközi avantgárd vérkeringésébe kapcsolódva már a De Stijl csoport tagjaként találkoztak munkáival.

8 Részletesebb elemzéseket először Kállai Ernő írásaiban olvashatott a magyar közönség.

9 A hazai közvélemény többnyire értetlenül és elutasítóan viszonyult a kortárs művészetben zajló elementáris változásokhoz. Az elvont képi látásmódot és a geometrikus plasztikai formálást a magyar tradícióktól idegen, a hazai gondolkodásmódba nehezen beilleszthető jelenségnek tekintették.

10 Lyka Károly 1953-ban röviden így jellemezte Huszár Vilmos festészetét: „Külföldre, Hollandiába távozott Huszár Vilmos, eleinte képmásokat festett, utóbb egyszerű geometriai vonalrendszereket állított ki új hazájában, a Styl művészcsoport együttesében. Minden társa közül ő távolodott legmesszebbre a nagybányai művészettől" .

u (kiemelés tőlem: G. M.) Némi rosszalló csalódottság vehető ki Lyka szavaiból, a nyájtól elkódorgott bárány iránti sajnálat hangja. Huszár Vilmos oeuvre-jét kutatva azonban jól kirajzolódik, hogy az a rövid korai időszak, amikor munkásságát döntően a nagybányai művészet szellemisége befolyásolta, jelentős szakasza volt művészi pályafutásának. Figyelemre méltó festői tehetsége már igen ko-