Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet
ciók által hordozott szimbolikus tartalmakat. Úgy tűnik, a nagybányai művészek - Csók kivételével - figurális kompozíciók esetén minél semlegesebb képtémákat választottak, és amennyiben festményeiken aktokat jelenítettek meg, ezt lehetőleg meglehetősen mérsékelt formában (félaktok, férfi- illetve fiúalakok), és minél hagyományosabb, elsősorban biblikus-mitologikus közegben valósították meg. 64 Ezzel egyrészt eleget tettek a korra jellemző képtárgy-kényszernek, másrészt viszont igyekeztek elkerülni minden járulékos - narratív, erotikus vagy szimbolikus - jelentést. 65 A nagybányaiak törekvéseiben a hangsúly nem a képek tartalmi, hanem inkább formai oldalára került, és noha az akt a plein air-festés tárgya, sőt eszköze is lehetett, az új stílusnak nem az aktképek voltak a legjelentősebb hordozói. Csekély számukat leginkább ez a körülmény indokolja. A figurális képekkel a nagybányaiak ugyan a kortárs művészethez kapcsolódtak, de a képtárgy-nélküliség problémája náluk jelentkezett először hangsúlyosan. A nagybányaiak lépése tehát ebből a szempontból mégiscsak valóban szecesszióként értemezhető: az irodalmi-fogalmi tartalmak területéről való „kivonulásként". A NEÓSOK Hollósy 1901-es távozása után a Szabadiskolában az első generáció művészei tanították a fiatalokat, akik korántsem olyan alapos és egységes előképzettséggel érkeztek a művésztelepre, mint tanáraik. A neós irány későbbi résztvevői fokozatosan kerültek Nagybányára, ahol az alapító mesterek korrektúráján nevelkedve készítették a hagyományos felfogású akttanulmányokat mindaddig, amíg 1906-ban a Párizsból érkező Czóbel frissen hozott fauves-os stílusa nem robbant a fiatalok között. 66 A neós stílus nemcsak „vad" koloritjával és dekoratívan átírt formáival hozott újat a nagybányai festészetbe, hanem a műfajok tekintetében is. Megváltozott a festmények témaválasztása, egyre fontosabb szerepet játszottak a tartalmi kötöttségektől független műfajok, így az akt is: a meztelen emberi test lett az új stílus egyik legfőbb hordozója. 67 Czóbel Béla Párizsból Czóbel Béla: Ülő fiúk, 1906-07 körül Béla Czóbel: Sitzende Jungen / Boys Seated, ca. 1906-07 (Kat. s:. I Kat. Nr. I Cat. No. 63.) hozott, forradalmi hatású képeinek műfajaként Réti a portrék és csendéletek mellett az „aktos kompozíciókat" említi. 68 A századelő modern irányzataiban alapvető jelentőségű aktábrázolás tartalma és funkciója azonban ekkorra már megváltozott. A ruhátlan testek már Cézannenál egyre inkább függetlenedtek mindenféle sujet-töí, mindenekelőtt kompozíciós és formaproblémák hordozóivá váltak, és ez a folyamat folytatódott a fauveoknál és a kubizmusban is. Az újfajta szemléletet a magyar művészek Párizsban a legfrissebb törekvésekből vették át. Elsősorban Matisse-t kell kiemelnünk, akinek iskolájában több nagybányai művész tanult, egyesek együtt állítottak ki vele. Nagybánya és a kortárs művészet viszonya a művésztelep első tíz évének végére megváltozott. Ferenczy 1903-as kiállítása meghozta az elismerést, és 1906-ra Nagybánya már közvetlenül Párizzsal kerülhetett kapcsolatba. A felgyorsuló változások közepette egyre több fiatal művész fordult meg a művésztelepen csupán egy-két alkalommal, így nehezen dönthető el, ki milyen szerepet játszott a változásokban: ki mit hozott Nagybányára illetve mit vitt innen magával. A neósok aktábrázolásain a formai oldal kapja a főhangsúlyt. Az emberi test átírásában a fauve-ok síkszerűséget hangsúlyozó eljárása mellett jelen van a plasztikus értékeket szem előtt tartó transzformáció is. Lyka Károly frappáns jellemzésével szólva: „a neoimpreszszionista képek egy része a síkdíszítménnyel, legtöbbje azonban a szobrászattal rokon". 69 Gyakran találkozunk a két stílus keveredésével is, az erős kontúrok mellett az összefüggő felületeken belül is megjelennek kitöltővonalak, a sokszor geometrikus irányba történő leegyszerűsítés során a testfelületet hol dekoratívabb vonalháló tölti ki, hol konstruktívabb „erővonalak" tagolják. A testiséget illetve térbeliséget a művészek már nem hagyományos modellálással vagy rövidülésekkel jelenítik meg, hanem elsősorban kontrasztos szín- és tónusértékekkel, a kompozíció szerkezetességének fokozásával. A kortárs kritikusok által sokat felhánytorgatott önkényes, természetellenes színadás megintcsak a kötött koloritú emberi test megjelenítésénél kap feltűnően fontos szerepet. A szokatlan színkombinációk gyökerét még fellelhetjük a színes reflexek, komplementer kontrasztokra épülő árnyékok impresszionista vívmányaiban, ám az új kompozíciók a látványtól egyre inkább függetlenedő, önmagukban zárt és koherens színharmóniákra épülnek. A képfelületet szervező plasztikus értékeket, a harmadik dimenzióba fordított síkokat viszont a kubizmusra jellemző, sötétbe hajló monokrómia hordozza. A két típusra az egyes életműveken belül is találunk példákat. Czóbel tájba helyezett fiúaktokat ábrázoló olajképén jól tükröződik a korábbi tematikus kötöttségű festmények hagyományos kompozícióitól való gyökeres eltérés, a képfelületet a természeti formák és az emberalakok síkszerűvé leegyszerűsített, kissé geometrikus foltjai tagolják. 70 Egyik rajzán viszont a meztelen emberi test zárt körvonalakkal való sűrítése mellett a plasztikus értékek hangsúlyozása figyelhető meg. 71
