Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet
Iványi Griinwald Béla: Vendégség (Tavasz). 1909 Béla Iványi Griinwald: Gastmahl (Frühling) / Feast (Spring) 1909 (elpusztult I zerstört I perished) A síkszerű-dekoratív stílus olyan első generációs művésznél is jelentkezik, mint Iványi Grünwald Béla. Korai művein hol bibliai, hol mitologikus kompozíciók keretében ugyan szintén előfordultak aktok, de éppen 1906-tól sokasodtak meg a képeken, amelyek nemcsak témaválasztásukban, hanem stílusukban is az újonnan színre lépő fiatalok hatását tükrözik, napfényes tájba helyezett, stilizált női aktjain egyre dekoratívabb felfogás érvényesült. Nagybányán készült a Révai-villa számára festett Vendégség (Tavasz) című monumentális pannó, és a művésztelepről való távozása után is nagyméretű, allegorikus aktkompozíciókkal folytatta ezt a stílust, amelyen a szecesszió síkszerű foltkezelésének hatása érezhető. 72 A tízes évek közepétől azonban régebbi stíluskorszakokat idéző képein ismét mitológiai és bibliai témákhoz kanyarodott vissza, ezeken a sötétebb tónusú aktkompozíciókon egyre inkább a plasztikus értékek érvényesülnek. 73 1910-es Kecskemétre költözése előtti, utolsó Nagybányán készült képe is aktokat ábrázol. 74 A fiatalok közül Boromisza Tibor 1909-as Fürdőzők című képének szabadban ábrázolt nőalakjai szintén a szecesszió dekoratív vonalvezetésének tanulságairól árulkodnak, a testek megfestése viszont pointillista, a kolorit, az erős kontúrok és a témanélküliség már a neós irányhoz sorolják őket. A következő évből származó akt-tanulmányokat a torzított arányok és a zöld reflexek méginkább az új nagybányai stílus jellegzetes képviselőivé avatják. Az 1912-es Krisztust feltalálják a pásztorok című triptichon azonban visszakanyarodik a hagyományos tematikához, sőt a bibliai címadású kép egy régi ikonográfiái típus korszerűsített mondanivalójú, szimbolikus változata kíván lenni, a kép két szárnyán meglehetősen szokatlan módon egy-egy világító színű férfi illetve női akt látható. 75 Az emberi test változatosabb átalakítása figyelhető meg Ziffer Sándor férfiakt-tanulmányaiban. Eltúlzott kontraposztban álló figurái között magára a művészre is ráismerhetünk, az egyik rajzon a hangsúlyozottan körvonalakra épülő vázlatokkal szemben az expresszív karakterű önakt plasztikusan modellált testén szigorú szerkezetesség érvényesül. 76 A stúdiumjellegű aktok mellett Ziffer festményei közt előfordulnak mindennapi életből vett jelenetek, mint például a verőfényes Zazar-parton fürdőző fiúkat ábrázoló, az 1910-es évekből származó képen, de késeibbről, a húszas évekből ismerünk tőle idilli tájba helyezett, intim hangulatú aktkompozíciókat is, amelyek bibliai vagy irodalmi jellegű címadásukkal visszatérnek a hagyományosabb témaválasztású aktfestményekhez. 77 Az akt újfajta szemlélete nem csupán a nagybányai fiatalok körében jelentkezett. Az első években még Nagybányára járó Hollósy-tanítvány, Szablya Frischauf Ferenc már 1902-ben megalapította iskoláját, amelynek 1906 tavaszán rendezett kiállításáról Fülep Lajos írt kritikát. Találó mondatai jól megragadják az aktábrázolásban bekövetkezett, neósokra is jellemző változást. Az aktrajzolás a festőiskolákban ugyanis korábban csak „skálázás", „malum necessarium" volt, viszont „O [Szablya Frischauf] is meg a tanítványai is tanulni akarnak az akton meg a természet egyéb jelenségein, de nem a kezüket dresszírozzák be, s míg a modell ott áll előttük, szemük nem a jövőbe néz majdan megfestendő szent és nem szent képekhez témát keresni, hanem jelen vannak egész lélekkel, figyelő szemmel, formákat látnak maguk előtt, megérteni igyekeznek, mind biztosabban és tisztábban látni, szomjukat csak akkor tudják igazán oltani, ha kutató és tapogatódzó lelkük megoldotta a problémát... egyszóval tudni akarnak ... folyton újat keresnek, de nem a motívumokban, hanem a formák minél készebb és tökéletesebb megoldásában". 78 Ziffer Sándor: Férfiakt (Önakt), 1910-es évek SándorZiffer: Männlicher Akt (Akt des Künstlers). 1910er Jahre Male Nude (Nude of the Artist) 1910s (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 522.)
