Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet
Réti István: Reggeli szürkület (Hajnali hangulat) II., 1897 István Réti: Morgengrauen (Dämmerung) IL, 1897 Morning Fog (Mood at Dawn) II. 1897 (Kat. sz.l Kat. Nr. I Cat. No. 402.) A századforduló művészetében azonban még nagyonis erős volt az akt tematikai meghatározottsága, ami legkötöttebb formában az illusztrációnál jelenik meg. A nagybányai művészek 1896-ban Kiss József verseskötetéhez készítettek illusztrációkat, és aktábrázolások - a versek témájától függően - többször is előfordulnak, még olyan, hagyományosabbnak nevezhető nagybányai művésznél is, mint Réti István, akinek művészetében meglehetősen kevés ruhátlan alakkal találkozunk. Réti a Roboz Agnes című költeményhez egy női félaktot, és szövegközti képként egy meztelen nőt örökített meg, azonban az ilyen alkalmazott feladaton túl alig ábrázolt aktokat. Korai festészetétől távol álltak mind az erotikus, mind a szimbolikus témák, ám hatásuk alól az ő képei sem vonhatták ki magát.™ Az aktábrázolás tartalmi oldalának másik aspektusa az interpretáció kérdése. Réti egyik festményének fogadtatásában jól tükröződik az aktoknak a korszakra jellemző értelmezése. Az első nagybányai kiállításon bemutatott Reggeli szürkület (Hajnali hangulat) című festmény tompa megvilágítású tájban összefogódzva haladó párt mutat, a férfi derékig meztelen. Réti Nagybánya-könyvében magyarázatként elmondja, hogy valós jelenetet ábrázolt, az asszony minden bizonnyal egy balesetet szenvedett férfit támogatott. 39 A Pesti Hírlap kritikusa viszont így írt a képről: „Réti ... andalgó szerelmespárt ábrázol, de a férfi felsőteste miért meztelen (hajnali 3 órakor)? Nem félti a babája, hogy meghűl? Vagy a szürkületbe olvadó hús színei miatt le kellett mondania az ingéről?" A kortárs művek közegébe helyezve a képet, a félreértés mégsem tűnik abszurdnak, hiszen - mint láttuk - a legcsekélyebb mértékű meztelenségnek is önmagán túlmutató mondanivalóra volt szüksége megjelenésének igazolására. 40 A szimbolikus vagy történeti kompozíciók mellett erotikus töltésű aktok kortárs közegben is megjelenhettek, jellemző példa erre a valóságtól elrugaszkodó, vizionárius jelenetek típusa, amely gyakran moralizáló mondanivalót hordoz. Thorma János még nagybányai korszaka előtt, a kor társadalmi problémáira is reflektálva, Zola hatására erkölcsbíráló célzatú sorozatot tervezett, és a „ciklus első darabjának az Ébredést szánta. A kompozíció középpontjába egy mámoros álmából kábultan felébredő férfit helyezett, akit félmeztelen és teljesen ruhátlan nők vesznek körül". 41 Az erotikus aktok látomás formájában történő szerepeltetése más művészeknél is előfordul, közeli párhuzamként Márk Lajos egyik műve kínálkozik, aki egyébként 1897-ben maga is járt Nagybányán. 1898-as Kísértés című képén egy társaságban ülő bódult tekintetű ifjút lenge öltözetű illetve meztelen nők csábítanak. 42 Thorma azonban Nagybányára való visszatérése után lemondott az ilyen jellegű jelenetek megfestéséről, és ez - a történeti képek témaválasztásával együtt - az aktábrázolások háttérbe szorulásával járt, festészetében más műfajok kerültek előtérbe. 43 Réti és Thorma művészetében ezután hosszú ideig alig fordulnak elő ruhátlan alakok. Réti ugyan az 1900-as évek elején egy-egy bibliai illetve mitológiai témájú képén szerepeltetett aktokat, de egyetlen, 1906-os római tartózkodása alatt készült képe után Nagybányán egészen 1912-ig nem festett aktokat. 44 Ebben az évben készült a Fürdő nők című kétalakos kompozíció, és a Cigánylány első, majd a következő évben második változata. A műtermi környezetbe helyezett lányalakok Ferenczy képeinek hatásáról tanúskodnak. 45 Az 1918-as Idill című festmény tájban furulyázó faunfigurájával Réti a mitológiai témaválasztást elevenítette fel, és ettől az évtől kezdődően számos tanulmányt rajzolt azokhoz a nagyméretű kompozíciókhoz, amelyeket a húszas évek elején festett meg. 46 A folyóparton törülköző női aktok dekoratív, ám meglehetősen erőtlen és mesterkélt együttesét több változatban is megvalósította, ha címadásában - Aktok a szabadban el is szakadt mindenféle tematikai kötődéstől, a jelenetek mégis kiüresedett allegória benyomását keltik. 47 Réti jóval a neósok után, a neoklasszicista törekvésekkel párhuzamosan jutott el oda, hogy szabadba helyezett önálló, többalakos aktkompozíciókat fessen, Thorma János: Dioné és Zeusz, 1933 János Thorma: Dione und Zeus / Dione and Zeus. 1933 (Kat. sz.l Kat. Nr.I Cat.No.475.)
