Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet
alakokká válnak, és a hagyományos kerettémák mellett, illetve azokat felhasználva az aktok a konkrét kortól elvonatkoztató természeti környezet és az időtlen ruhátlanság révén egyre inkább szimbolikus tartalmak, egyetemes érvényű mondanivalók hordozói lesznek. Az aktok sokszor a rég letűnt idilli Paradicsom vagy Aranykor allegorikus megtestesítői, ahogy Lyka írja: „gyakran az akt válik a legkülönfélébb érzések és gondolatok tolmácsává". 30 A természetbe helyezett biblikus-mitologikus aktok a nagybányai művészeknél is megtalálhatóak, példa erre a kolónia legjelentősebb alakjának, Ferenczy Károlynak a munkássága. A szimbolikus felhangokat hordozó férfifigurák a müncheni periódusára jellemzőek, és noha Orpheus vagy Adám szabadban jelenik meg, ez még nem verőfényes napsütést, csak tompa félhomályt jelent. 31 Kezdetben Nagybányán is jelképes erejű, tájba helyezett bibliai témájú képeken tűnnek fel aktok, a jelenetek szintén sötét erdő mélyén játszódnak (pl. Ábrahám áldozata). Az 1900-as Józsefet eladják testvérei című kép félaktjain érződik először a napfény, az emberi testek megfestésében itt már valóban érvényesül a plein air. 32 A tájban ábrázolt aktok leggyakrabban bibliai jelenetek keretében bukkannak fel, ezek sora az 1903as Keresztlevételben csúcsosodik ki, amelyen Krisztus élettelen teste erős alkonyati fényben fürdik. A szabadban ábrázolt meztelenség azonban hétköznapi szituációban is feltűnhet (pl. patakparton fürdéshez készülődő fiúk), de jelképes című aktképek a későbbiekben is előfordulnak, mint például Az est (1912), amely az alkonyi félhomályban álló három férfi kompozíciójával az Ferenczy Károly: Cigánylány, 1916 Károly Ferenczy: Zigeunermädchen / Gypsy Girl. 1916 (BTM Fővárosi Képtár) első nagybányai idők, sőt a müncheni periódus festői világát idézi fel. 33 Ferenczy tájba helyezett aktkompozícióiból viszont teljes mértékben hiányzik az erotika, a ruhátlan testek erotikus értelmezésének lehetőségét erősen lecsökkenti az a körülmény, hogy a témaválasztásnak köszönhetően a szereplők szinte kizárólag férfiak. A korszak festészetében azonban mégiscsak volt lehetőség aktok hétköznapi szituációkban történő ábrázolására is, olyan esetekben, amikor a meztelenséget valamilyen természetes, mindennapi tevékenység indokolja. Ezek közé tartozik - mint például Vaszary számos képén - az öltözködéssel és a fürdéssel kapcsolatos ruhátlanság, de maga az aktfestés eseménye is. A nagybányaiak közül Ferenczy művészetében jelennek meg először hétköznapi témájú aktok, ami összefügg a cigánymodellek felfedezésével. 34 Elsőként itt függetlenedik a kerettémáktól, a jelképes és erotikus tartalmak teljesen háttérbe szorulnak a képeken. Az 1904-es Festő' és modell című festményen még a kép megfestésének szituációjából indul ki, az aktábrázolás egyik régi toposzát használja fel. 35 1 9 0 8-tól kezdve az aktok alig tűnnek fel a szabadban, megszaporodnak a zárt térben készült képek, amelyeknek szereplői elsősorban nők. Ferenczy ebben az évben festette az első fekvő női aktot illetve a férfiaktokat ábrázoló Birkózók-képet. Ezek utolsó periódusának két kiemelkedő műcsoportját indítják el. 36 A női aktoknál egyre kevésbé hangsúlyos a műtermi közeg és a modell-szerep, sokkal inkább a változatos tartású testek dekoratív folthatása dominál, tisztán festői problémák kerülnek előtérbe. Ferenczy egyik utolsó festményén ugyanaz a modell látható két nézetben: ezen a képen eljut a minden járulékos jelentéstói mentes, „lecsupaszított" autonóm aktábrázolásig. 37
