Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet
Az aktstúdiumok jól tanúskodnak erről a célkitűzésről: a modellek beállítása és az ábrázolás nézőpontja változatos, az alakokhoz nem társul semmiféle jelentésbeli többlet, erotikus vagy szimbolikus konnotáció. A nemi különbségek legfeljebb csak a testi adottságok különbözőségében érvényesültek, ennek azonban pedagógiai jelentősége is lehetett, mint például Hollósynál, aki „gyakrabban fogadott női modellt, mert az volt a véleménye, hogy a férfiizomzat a fejlődés bizonyos fokán álló növendék figyelmét elterelheti a térfogat nagy konstrukciós törvényszerűségeiről". 18 Az akt teste az anatómiai szabályok, a plasztikus felületmodellálás, a fény-árnyék-viszonyok törvényszerűségeinek terepe. A naturalisztikus kidolgozás, a modellek statikus póza, az esetleges, ám sokszor részletező háttér - ezek a vonások jellemzik a gyakorlatok egyformaságig személytelen iskolapéldáit. A tanulás során készített képek nem autonóm művek, még csak nem is később megvalósuló nagy festmények első fázisai, nem keverhetőek össze a konkrét művekhez készülő vázlatokkal vagy előtanulmányokkal. 19 Az aktábrázolás legfontosabb szempontjait Lyka Károly egyik tanulmányában foglalta össze. Lyka pályája elején festőnek készült, és 1891-ben Hackl osztályába járva maga is rajzolt aktot; annak elsőként a tanulásban betöltött szerepét húzza alá: „Régóta úgy van, hogy a művész-fiatalság szorgalmas akttanulmányokkal szerzi meg rajzbeli és mintázásbeli tudását, s az is igaz, hogy a művészek sohasem mondtak le az akt értékesítéséről ..." 20 Az akadémián a modell utáni rajzolást és festést követően, utolsó állomásként került a hallgató a kompozíciós osztályba, ahol az eddig egyenként, részletesen ábrázolt emberi testekből már többalakos jeleneteket komponáltak. A Juliánon az aktrajzolással párhuzamosan, folyamatosan kapták a növendékek a kompozíciós feladatokat. Ezek a többnyire bibliai és mitológiai jelenetek Kunffy Lajos visszaemlékezései szerint nagyon hasznosnak bizonyultak „a térbeosztás, vonalvezetés és egyensúlyozás, árny- és fényelosztás szempontjából", ám a „körülvevő életet" megfesteni akaró növendékek számára ezek a témák túlságosan akadémikusnak tűntek. 21 Amikor azonban sor került az első önálló kép megfestésére, az iskolai stúdiumot megfelelő témaválasztás esetén szinte átalakítás nélkül lehetett beilleszteni a kompozícióba. így például Kunffynak, aki 1896ban Nagybányán járt, ugyanabból az évből származó képén a címadó Jób figurájának száraz részletességgel megfestett öreg, inas teste és esetlenül merev tartása az iskolai modellrajzokat idézi. 22 A témaválasztás valóban döntő jelentőségű volt, hiszen a modern korban az akt „nem mindennapi élménye a művésznek" 23 , a „körülvevő élet" megörökítésében kevés lehetőség kínálkozott meztelen alakok megjelenítésére. A ruhátlan test kortárs környezetben történő ábrázolásának létjogosultsága meglehetősen csekély volt, ezért a zsánerpiktúrában a fiatal művészek leginkább a felöltözött figurák megfestésében kamatoztathatták alakrajzbeli ismereteiket. Más volt azonban a helyzet a régmúlt korokkal: a Biblia vagy a mitológia, a történelem időbeli, vagy az egzotikus kultúrák térbeli távolsága jóval nagyobb szabadságot biztosított a Thorma János tanítványai között, 1920-as évek János Thorma mit seinen Schülern / János Thorma with His Pupils. 1920s (MNG Adattár I Archiv I Archives) nuditásnak. A külső, leglátványosabb réteg, más korok vagy kultúrák díszletvilága, legtöbbször csak meglehetősen áttetsző fátyol, amely több-kevesebb egyértelműséggel engedi láttatni a lényeget, az akthoz fűződő első, és minden korban leggyakoribb konnotációt, az erotikát. 24 Az első generációs nagybányai művészek közül egyedül Csók István művészetére jellemzőek az erotikus töltésű aktképek. Az életművön végigvonuló érzékien megfestett nőalakok Münchenben még Báthory Erzsébet idegborzoló történetének történelmi kulisszái között jelennek meg 25 , de 1897-es, első nagybányai tartózkodása alkalmával Csók egy plein air akt festéséhez fogott hozzá. A második nagybányai kiállításra szánt mű egy háromalakos szimbolikus kompozíció volt, amelynek jobb oldali alakját a művész a szabadban festette. A Melancholia címet viselő kész képpel azonban Csók annyira elégedetlen volt, hogy a festményt végülis nem állította ki, sőt feldarabolta. 26 Modelljét egy másik aktos - ezúttal bibliai tárgyú - képen újból megörökítette, a nagybányaiak 1898-as kiállításán ez a Bűnbánó Magdolna című festmény szerepelt. 27 A műterem falai közül kikerülő akt „en plein air" ábrázolása fontos lépés volt a műfaj történetében. A Hollósy-iskola növendékei is festettek aktot a szabadban, ennek módszertani okaira Tyihomirov ad magyarázatot: „A térfogat megoldásában Hollósy jelentős szerepet tulajdonított a színnek. Különös örömmel dolgozott tanítványaival a szabad ég alatt, mivel a visszatükröződő sugarak színeikkel pontosan meghatározzák az eleven formát". 28 A stúdiumok mellett önálló kompozíciók is készültek a szabadban, és nemcsak Csók vonult ki a természetbe aktot festeni, hanem más művészek is, mint például Vaszary János, akinek művészetében szintén fontos szerepet töltött be a ruhátlan női test ábrázolása. Az 1899-es Eleven kulcs természeti környezetben megjelenő meztelen leánytestén izgalmas, tépett ecsetvonásokban villódznak a zöldes színű reflexek, az Adám és Éva című 1900-as kép szabadtéri festéséről fotó is tanúskodik. 29 Az akt tehát az újfajta festésmód, a plein air tárgya és egyúttal eszköze lehet, de - mint a képcímek is mutatják - a téma még mindig fogva tartja az ábrázolást. A szabad ég alatt, úgy tűnik, a ruhátlan alakok szükségszerűen bibliai vagy mitológiai
