Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Kisházi Zoltán: „Vidéken éltem, Nagybányán, a festők városában" (Tersánszky és a nagybányai festők)
jának jegyzeteiből az derül ki, hogy Maticska 1898-tól tagja a közösségnek. Tersánszky ekkor valóban negyedikes, Maticskának ugyan hatodikosnak kellett volna lennie, de Murádin Jenő kutatásai alapján tudjuk, hogy szülei csak 1894-ben íratták be az elemi iskolába, vélhetően egészségügyi okok miatt. Vö.: Murádin Jenő: Maticska Jenő. Bukarest 1985, 12. 8 Tersánszky Józsi Jenő: Eletem regényei. Budapest 1968, 130. 9 Tersánszky: i. m. Kakuk Marciról, 336. 10 Duma Sándor (? - 1916) Tersánszky gyermekkori barátja. Az első világháborúban a tűzvonalban esett el. A festőiskolát 1911—12-ig látogatta. Sokirányú érdeklődésére jellemző, hogy 1914-ben filmterven dolgozott, amelyhez Tersánszky írta volna a szövegkönyvet. 11 Tersánszky levele Duma Sándornak. Nagybánya 1909. október 9. PIM ltsz. V4330/178/1. 12 Tersánszky és Tihanyi kapcsolatának alakulását Majoros Valéria dolgozta föl a Tihanyi-Tersánszky barátság alakulása 1919 után című tanulmányában. Lásd: Sub Minerváé Nationis Praesidio (Németh Lajos emlékkönyv) Budapest 1989. 13 Tersánszky levele Fémes Beck Vilmosnak. Nagybánya 1911. máj. 31. PIM ltsz. V.4330/176/13. 14 Kurtay Ernő (? - 1915) rajztanár. A festőiskolát 1913 és 14 között látogatta. Tersánszky budapesti „rezidense." O az, akiben volt bátorság elvinni Tersánszky első írásait Osvát Ernőnek. 15 Tersánszky levele Osvát Ernőnek. Nagybánya 1911. november 29. PIM ltsz. V4732/51/3. 16 Tersánszky a népszerűtlenséget valószínűleg a „Neósok" szemszögéből gondolta. Lásd A félbolond című regényében több helyen is elhangzó, nem túl hízelgő véleményt, illetve: Nagy árnyakról bizalmasan, i. m. 190. 17 Tersánszky: Nagy árnyakról bizalmasan, i. m. 195. 18 Tersánszky: Nagy árnyakról bizalmasan, i. m. 191-192. 19 Tersánszky: Nagy árnyakról bizalmasan, i. m. 195. 20 Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest 1994 2 (1954), 33. 21 Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond. Budapest 1947, 81. 22 Thorma János, Réti István: Az ifjúságra hivatkozva pozíciót. In: Nagybánya és Vidéke 1911. november 5. 23 Tersánszky: Nagy árnyakról bizalmasan. 24 Nyugat 1911. december 16. 25 Réti István: A nagybányai művésztelep, i. m. 33. 26 Boromisza Tibor levele Tersánszkynak. Nagybánya 1912. június 2. PIM ltsz. V4330/23/3. 27 Tersánszky levele Dr. Homola Lászlónak és Börtsök Samunak. Nagybánya 1912. június 29. PIM ltsz. V4330/177. 28 Tersánszky: Nagy árnyakról bizalmasan, i. m. 196. 29 Boromisza Tibor és Boromisza Tiborné levele Tersánszkynak. Keszthely 1953. április 15. PIM ltsz. V4330/23/5. Boromisza nyugdíj és családi pótlék nélkül, csak akvarelljei eladásából élt, távol a lehetőségektől, Budapesttől. Felesége arra kéri Tersánszkyt (nem biztos, hogy Boromisza is tud a dologról), hogy próbáljon meg Szőnyinél eljárni érdekükben. 30 Nyugat 1920, 393-398. 31 Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond, i. m. 329-330. 32 Tersánszky: i. m. 336. 33 Réti Istvánnak, és oktatási módszerének állít emléket. 34 Nagybánya és Vidéke 1913. augusztus 9. „Zártkörű bohémestély: Ez alkalomra Balázs Gáspár és Merényi Rezső az iskola két rendkívüli talentumú tagja pompás karikatúrákkal ékesíti föl a falakat, melyek a vidám estét csak fokozni fogják." 35 Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond. Budapest 1947, 333. 36 Tersánszky: i. m. 332. 37 Tersánszky Józsi Jenő: Eletem regényei, i. in. 130-131. A Réti-Murádin-féle nyilvántartásban nem szerepel Kerekes nevű festő. 38 Szerencsi Zoltán levele Tersánszkynak. H. n. 1913. november 21. PIM ltsz. V 4330/155/1. 39 Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond. Budapest 1947, 25. (Nyugat 1920, 383-398.) 40 Tersánszky: i. m. 66. 41 Tersánszky: i. m. 65. 42 Tersánszky: i. m. 328. 43 Nem azonos Erőss Erbstein Andorral. 44 Az azonosítás alapfeltételének tekintettük, hogy az említett időhatárok között az azonosítandó személy Nagybányán tartózkodjék. 45 Mint például Kondor Bélával. 46 Gráber Margit levele Tersánszkynak. H.n. 1963. december 15. PIM ltsz. V4330/53. Tersánszky und die Maler von Nagybánya „Ich lebte in der Provinz, in Nagybánya, der Stadt der Maler ZOLTÁN KISHÁZI Jenő Tersánszky Józsi (1888-1969), eine der originellsten Figuren der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts, wurde in Nagybánya, der Stadt geboren, die in der modernen ungarischen Malerei eine bestimmende Rolle spielte. Er wollte Maler werden, mußte seinen Plan jedoch unter dem Druck seiner Familie aufgeben, weshalb von ihm nur einige Zeichnungen und frühe Skizzen erhalten geblieben sind. Als Notarpraktikant begann er Novellen zu schreiben. Ein klarer Beweis für sein Talent ist die Tatsache, daß 1910 eine seiner Novellen in Nyugat, der bedeutendsten Zeitschrift der ungarischen Literatur, der Tersánszky später bis zu seinem Tode als Mitarbeiter angehörte, erschien. In den frühen Novellen ist an der Milieudarstellung der Einfluß der Naturbetrachtungsweise der Künstlerschule von Nagybánya zu beobachten. Er hielt die Kontakte zu den bildenden Künstlern und zur Kunst bis zu seinem Lebensende aufrecht. Über seine Erinnerungen an Nagybánya veröffentlichte er 1941 einen Schlüsselroman mit dem Titel A félbolond (Der Halbnarr).
