Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Gábor Zsuzsa: Illusztrációk Kiss József Költeményeinek 1897-es díszkiadásához
Illusztrációk Kiss József Költeményeinek 1897-es díszkiadásához GÁBOR ZSUZSA A „nagy, albumszerű kötet, melyet Révaiék szokatlan fényűzéssel, pazar költekezéssel állítottak ki és a nagybányai művésztelep piktorai a mi művészeinknél szokatlan odaadással, ambícióval és tudással ékesítettek fel", 1 a művészcsoport első közös jelentkezése volt. Öt festő Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Iványi Grünwald Béla és Thorma János - 1896-ban, az első Nagybányán töltött nyár közepén kapta meg a Révai Testvérek kiadójának felkérését. 2 A megbízás a művésztelepen együtt dolgozók elismerésének első komoly jele volt, s a feladat fontosságát a művészek számára mi sem bizonyíthatná jobban, mint az, hogy a kötethez készült festmények és rajzok az 1897. decemberi első nagybányai kiállításnak is fontos részét alkották, sőt Hollósy más művel nem is szerepelt. 3 Kiss József 4 Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Mikszáth Kálmán és Gozsdu Elek nemzedékéhez tartozott. 5 Apja falusi zsidó szatócs, anyja litvániai menekült volt, de ő a legjobb iskolákban tanulhatott, abba az emancipálódó generációba tartozott, amely számára már nyitva állt a polgárosodás lehetősége. A gyűjteményes kötetben megjelent versek jelentős része a nép-nemzeti iskola hatása alatt született. Többségük ballada, a bennük szereplő falusi zsidókat mindössze nevük és különleges szokásaik különböztették meg a népszínműveknek a nyolcvanas évekre sablonossá vált alakjaitól. A később keletkezett verses elbeszélések azonban már egy megváltozott szemléletet tükröznek: a költő a nagyvárosi polgár szemszögéből, a népies szemlélettől elszakadva látja alakjait, sőt - az elsők között a magyar irodalomban - egyre gyakrabban meríti témáit a nagyvárosi életből. Kiss József talán nem is elsősorban irodalmi munkássága révén, hanem A Hét című polgári liberális hetilap szerkesztőjeként vált jelentőssé. 6 Babits Mihály szerint: „Mindaz, amit ma modern magyar költészetnek nevezünk, Kiss Józsefet vallja vezetőjének és központjának". 7 A folyóirat állandó munkatársai között tudhatta Ignotus Pált, Heltai Jenőt, Kosztolányi Dezsőt, Babits Mihályt, Csáth Gézát, Molnár Ferencet, Szomory Dezsőt, Bródy Sándort és Ambrus Zoltánt, először közölte magyar fordításban Anton Csehov, Anatole France és Thomas Mann műveit. A szépirodalmi alkotások közlése mellett hétről hétre tájékoztatta olvasóközönségét a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményekről is, kiállítás- és hangversenykritikákat közölt. A liberális polgárság ízlését és etikai értékrendjét követő és egyben formáló lap folyamatosan teremtette meg állandóan bővülő' olvasóközönségét. 8 Mindennek fényében érthető csak meg az öt nagybányai művész megbízatásának jelentősége: Kiss József és A Hét támogatása a progresszív kritika bizalmát jelezte, ugyanakkor a megjelent kötet sikere növelte Kiss József alkotói presztízsét. A nagybányai festőiskola működése a későbbiekben jótékonyan hatott a modern képzőművészeti kritika kialakulására, fejlődésére: a nagybányai művészek tevékenysége végre olyan izgalmas művészeti témákat vetett fel, amelyekkel érdemes volt a kritikusoknak és a művészettörténészeknek foglalkozniuk. 9 Ferenczy Károly: Kiss József portréja, 1896 Károly Ferenczy: Porträt von József Kiss / Portrait of József Kiss. 1896 (Kat. sz.l Kat. Nr. I Cat. No. 95.)
