Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Gábor Zsuzsa: Illusztrációk Kiss József Költeményeinek 1897-es díszkiadásához
Réti István: Mese a varrógépről, 1896 István Réti: Märchen von der Nähmaschine / Story about a Sewing Machine. 1896 (lappang I Verbleib unbekannt i location unknown) Kiss József Révai Ödön társaságában személyesen kereste fel Nagybányát, hogy az illusztrációkat a művészekkel megbeszélhesse. A látogatásról „mindkét fél" beszámolója fennmaradt: „Tavaly nyáron, azt hiszem júniusban, kerestük fel őket Révai Ödön barátommal az új magyar Athénben, Nagybányán. Hollósy Simon mester, az ős-bohéme vitte a szót... Simon mestert társai vakon követik és hatalma a többiek felett az ő mély tartalmú egyéniségében van, az ő pogány szépség-imádásában és könnyűvérű, szilaj temperamentumában. Vele állapítottuk meg a szerződés pontjait és társai olvasatlanul aláírták ... Az öt szál délceg legény közbe fogott és én felolvastam nekik a verseimet. Soha különösebb auditórium nem volt. Sem hálásabb, sem kritikusabb ... s mire befejeztem a felolvasást, már megtörtént az osztozkodás is"- írja Kiss József. 10 Réti István így emlékezik vissza a látogatásra: „Felmentünk még azon a délelőttön Kiss József hotelszobájába, ahol ő maga olvasta fel nekünk azokat a verseit, amelyeket leginkább óhajtott megillusztráltatni. Furcsa, különös matinée volt ez. Az öt szálas, fiatal férfi, mint valami fellebbviteli bíróság ötös tanácsa, némán hallgatta, szinte ridegen A Hét nagytekintélyű, de igen kis termetű szerkesztőjét, elkényeztetett poétáját annak az időnek. Csak néha emelte fel kezét egyik vagy másikunk, hogy ezt a verset ő vállalja. Ez volt a tetszés, a siker jele, ez volt a taps". 11 Ferenczy, Iványi Grünwald és Réti még azon a nyáron, Nagybányán készítette el rajzait, Thorma és Hollósy a télre halasztotta a munkát, s Münchenből küldte haza illusztrációit. A kilencvenes évekre Magyarországon is kialakultak már a legmodernebb nyomdatechnikai eljárásokkal dolgozó, nagy kiadóvállalatok, amelyek nagy felkészültséget igénylő, pompás kivitelű, gazdagon illusztrált kiadványok sorával igyekeztek hírnevüket megalapozni. Az Athenaeum tíz kötetben jelentette meg A magyar nemzet története című sorozatot 12 Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Lötz Károly, Feszty Árpád és mások illusztrációival, Az ember tragédiáját és Arany János balladáit Zichy Mihály rajzaival. 13 A Révai pedig egy tizenöt kötetes vállalkozást indított el 1887-ben Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben címmel, amelyhez a korszak szinte valamennyi ismert művésze készített illusztrációkat. Kiss József költeményeinek illusztrált kiadása ezeknek a 19. századi díszkiadásoknak a sorába illeszkedik. Ugyanakkor, ha csak csíráiban is, de megtalálhatók benne a Nyugat-Európában a nyolcvanas évekre létrejött, és Magyarországon valójában csak a 20. század elején megszülető modern könyv ismérvei is. Az illusztrációk jelentős része olajképről készült heliogravűr, mely külön lapként bekötve, más papírra nyomva nem is illeszkedik szervesen a könyv egészéhez. A könyv formátumához kevéssé illeszkedő, s hatásából a kicsinyítés által sokat veszítő és a kor technikai színvonalán tökéletlenül sokszorosítható olajkép sokkal kevésbé felelt meg a könyvillusztráció céljának, ugyanakkor az olajkép nimbusza és az eljárás drágasága a nagyközönség szemében talán jobban növelte a létrejövő nyomdai termék presztízsét. 14 A következő évtizedek könyvművészete azonban a reprezentáció helyett egészen más utakon járt. A korszerű könyv minden részlete egy, az egészet átfogó, dekoratív koncepciónak rendelődik alá. Az irodalmi mű és az illusztráció tematikai és hangulati összhangján túl vizuálisan is autonóm, összefüggő részekből álló mű, amely a borító, a papír és a szövegtükör harmóniájából jön létre, vagyis - a szecesszió esztétikájának megfelelően - „összművészeti alkotás". Hollósy, Réti, Thorma, Iványi és Ferenczy pályáján tulajdonképpen kitérő volt ennek a kötetnek az elkészítése, hiszen egyikük sem volt illusztrátor, s az itt található műveken is tulajdonképpen az őket foglalkozIványí Griinwald Béla: Keletiek. 1896 Béla Iványi Griinwald: Leute aus dem Orient / Easteners. 1896 (lappang I Verbleib unbekannt I location unknown)
