Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - TÓTH SÁNDOR: M S mester hat képe régi reprodukciókon
9-10. M S mester: Keresztvitel (archív felvétel tisztítás [1915] előtt és közben) Master M S: Christ Carrying the Cross (archive photographs taken before and during cleaning [1915]) A hontszentantali festményt, amely a Vizitációval témájában szorosan összefügg, a szlovákiai művészet prágai kiállításának előkészületei kapcsán tisztították meg 1937-ben. 13 Az ez alkalomból közölt reprodukcióba korábbiakhoz képest hasonló eltéréseket mutat, mint a Heidriché a Vösséhoz viszonyítva a Vizitáció esetében: a tónus világosabb, a formák tisztábbak. De itt még annyi formai módosulást sem sikerült felfedezni, mint a Vizitáció 1910 körüli reprodukcióin, és - leszámítva a jobb angyalfő és a feliratos lapon egy hasadásféle eltűnését - ugyanez vonatkozik a hontszentantali kép 1968ban közölt színes reprodukciójára is. 17 Arra lehet tehát gondolni, hogy a Születés-képen vagy eleve nem volt átfestés, vagy ha volt, rajta is maradt a tisztítás után ahogy lényegében a Vizitáció jelenetén is annak idején. Az utóbbi esetben is legfeljebb olyan hiánypótlás-félékről lehetne azonban szó, amilyenek a Vizitáción is voltak, így a két egymáshoz illő témájú festmény állapotában is egymáshoz hasonlónak ítélhető. Az Esztergomba származott passió-képeket Divald kezdte az iméntiekkel együtt emlegetni 1910-ben. Úgy látszik, csak kettő került a szeme elé - az egyik nyilván a Feltámadás volt, mivel az M S monogramot említi „avatatlan restaurátorok" által teljesen átfestett állapotban. 18 „A Simor idejében átfestett képeket Endrődi Sebestyén restaurálta 1915-ben" - olvasható az 1948-ban kiadott esztergomi „műemléki topográfiában" mind a négy táblára vonatkozóan. 19 Ennek megfelelően a nyomtatott reprodukciók - először a Keresztvitelről és a Kálváriáról Gerevich Tibor 1916-os közleményében, a négyről együtt Genthon 1931-es cikkében - már a mai látványt mutatják, de az átfestett és a feltárt állapotot is érzékelteti pozitív fényképek egy-egy Esztergomban, illetve Budapesten őrzött sorozata. 20 Az átfestés ezek szerint mindegyik táblán igen kiterjedt volt, de talán mégsem egyformán érte valamennyit. A Keresztvitel és a Kálvária ábrázolásán - amely, úgy látszik, valamivel jobb állapotban lehetett a másik kettőnél - az átfestő elég pontosan követte az eredetit, és bizonyos részleteket, főleg a háttérben, talán érintetlenül is hagyott. Fő hozzátétele a Kálvárián Mária köpenyének a bal alsó sarokba kilibbenő része - amivel igen