Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - POSZLER GYÖRGYI: Selmecbánya és a Mária-templom főoltára

ges üzemi tőkével, és korlátozott mértékű termelésükkel nem is tudták azt előteremteni. A 15. századi bányaművelés tehát nem képezte a városi vállalkozás azon területét, amely jelentős anyagi hasznot eredményezhetett volna. Az üzleti nyereség tisztes megélhetést, polgári jómódot nyújtott, nagyobb mérvű meggazdagodáshoz azonban nem vezetett. A bányagazdasággal kapcsolatos nagyobb haszon nem a polgárok kezén, hanem a termékeket közvetítő kereskedelemben keletkezett. A bányavállakozások és a kereskedelmi tőke között a kölcsönök és hitelek révén fokozatosan függőségi viszony alakult ki, majd ez utóbbi a szétaprózódott vállalatokat egyesítve, lassanként közvetlenül is bevonult a bányaművelésbe. Ezt a besztercebányai bányaiparban a 15. században végbemenő folyamatot Thurzó János nagyszabású vállakózása zárta le. 1493 és 1495 között megvásárolta, illetve hosszabb távra bérbe vette az eladósodott Waldbürgerektől a város szinte valamennyi bányaüzemét.

10 Átfogó vállalkozásához, a termelés jelentős növeléséhez szükséges tőkét a Fuggerekkel való társulás biztosította. Thurzó János 1495. március 16-án szerződést kötött Fugger Jakabbal Pozsonyban. Hetenként 300 mázsa réz termeléséhez szükséges rézelválasztó kohók építését határozták el Besztercebányán, melyek üzemelésétől 360 forintnyi nyereséget vártak. A vállalat jövedelmezőségét Thurzó a királytól 1496. április 6-án nyert szabadalmával nagymértékben tovább növelte. II. Ulászló biztosította számára, hogy a Besztercebányán vagy bárhol másutt épített olvasztóit örökjogon bírja, továbbá a rézből ily módon nyert ezüstöt ne legyen köteles befizetni a királyi kamarába, hanem azt szabadon eladhassa. 1500ban pedig a király örökjogon felmentette őt az urbura fizetése alól. A vállalat 1495 és 1504 között 119 500 rajnai forintot, 1504 és 1507 között pedig 238 474 rajnai forintot jövedelmezett mindkét család számára. A besztercebányaitól némiképpen eltérő fejlődést mutat a selmeci. Itt a jó minőségű, arany tartalmú ezüstérc kitermelése állt előtérben, amelyben ez a terület egész Magyarországon egyedülállóan gazdag volt. A város nemesfém-termelése a 16. század elején messze meghaladta Besztercebányáét és Körmöcbányáét is, és egymaga nagyobb jövedelemhez juttatta a királyt, mint az utóbbi kettő együttvéve. Az alsó-magyarországi bányavidék kamarája és pénzverdéje Körmöcbányán működött, ami Selmecbánya számára alárendeltséget és bizonyos mérvű gazdasági kiszolgáltatottságot jelentett. A kamara döntött ugyanis a terület bányáinak bérbeadásáról, hatáskörébe tartozott az urbura kivetése,

11 a királyi nemesfém-monopóliumnak megfelelően az arany és ezüst beváltása, valamint a pénzverés. A kamara vezetője, a kamaragróf (comes camerae monetarum) a 15. század második felében általában a kamara bérlője volt. Az irányítást közvetlenül a selmeci és körmöci alkamaragrófok révén gyakorolta. A Selmecbányáról beszállított nemesérc finomságának, ezüst-, illetve aranytartalmának megállapítása, ami a beváltási ár alapját képezte, pedig a körmöci probator feladata volt.

12 A beváltási árat az érc piaci áránál esetenként akár 35-40%kal is alacsonyabban határozták meg . A selmeci Waldbürgereket mindazon kötelezettségek - a nemesérc beváltása, az urbura fizetése - terhelték, amelyek alól a besztercebányai Thurzó-vállalat mentességet szerzett. A bányák fenntartásának és üzemeltetésének egyre növekvő költségei ugyanakkor őket is sújtották. A 15. század végére ezen körülmények együttesen a Waldbürgerek bányavállalkozásainak válságához vezettek. Ez a tevékenység olyan kevés jövedelmet eredményezett ugyanis, hogy a polgárság egyre inkább szabadulni igyekezett, és más megélhetési források felé fordult.

13 Ezek közül a legfontosabb a kiváltságaik közé tartozó italmérés volt. Jól tükrözi ezt a változást Beatrix királyné 1496. március 12-én kelt rendelete, melyben az italmérést csak azon polgárok számára engedélyezte, akik a bányaművelést legalább heti két forinttal támogatták.

14 A besztercebányai Waldbürgerek számára a Thurzóvállalat létrejötte előnyt jelentett. Adósságokkal terhelt, részben már el is hagyott bányáik megvásárlásával Thurzó János jelentős bevételhez jutatta őket. Königsberger Mihály és Glocknitzer Benedek besztercebányai polgárok 1493-ban, bányáik eladásakor pl. 2100 forintot kaptak. A századvég leggazdagabb polgárai azonban azok közül kerültek ki, akik a Thurzóüzemben is szerepet vállaltak, valamint, akik az új tulajdonosok kereskedelmi tevékenységéhez csatlakozni tudtak. Königsberger Mihály például tárnabérlő lett a Thurzó-vállalatban. A városi polgárok között kiemelkedő nagyságú vagyonára azonban feltehetően németországi, elsősorban augsburgi kereskedelmi kapcsolatai révén tett szert.

15 A besztercebányai gazdag polgári családok jövedelmük és vagyonuk egy részét templomok és kápolnák építésére, berendezésére tett adományokra fordították. A plébániatemplom oldalához a jelesebb családok sorra kápolnákat építtettek. Königsberger Mihály pl. az 1492. áprilisában elnyert búcsú tanúsága szerint a Boldogságos Szűz hét örömének emlékére alapított kápolnát.

16 Végrendeletében pedig az Alamizsnás Szent János oldalkápolna javára tett adományokat. Plath Miklós besztercebányai polgár a Boldogságos Szűz egyházának oldalán Szent Borbála és Jeromos tiszteletére alapított kápolnát, amely adományról egy 1477. évi pápai búcsúlevél emlékezik meg.

17 A templom 1483-tól folyamatos építésének és felszerelésének költségeihez a jómódú polgárok és a nagyvállalkozók is jelentősen hozzájárultak. 1494-ben Gürteller Miklós és neje, 1500-ban pedig a már említett Königsberger Mihály nyert búcsút a templom építésének elősegítésére.

18 Az újonnan épített szentély rézzel való befedésére az utóbbi 1503. február 8-án kelt végrendeletében 1000 forintot hagyott. Ugyanő további 1000 forintot adományozott a templom főoltárának költségeire is.

19 „Altare maius speciosum, operae eleganti antiqua exstructum, statuis plurimis ...