Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - POSZLER GYÖRGYI: Selmecbánya és a Mária-templom főoltára

1. A Selmecbányái óvár látképe a Mária-templom szentélyével (Archív fénykép) Landscape of the Old Castle at Selmecbánya, with the Chancel of the Church of the Virgin Mary (Archive photograph) obdormitionis et simul assumptionis Mariae adeo eximiae artis, ut statuarum maiorum et minorum vultum affectus naturalissime pateant"- jegyzik fel az 1688-ban, illetve 1696-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyvek.

20 A Fuggerek is tettek alapítványokat Besztercebányán jótékony, egyházi és művészeti célokra. 1495-1499 közötti magyarországi kereskedelmükről szóló elszámolásaikban pl. a besztercebányai templom két üvegablaka számára tett 80 dukátról szóló adomány szerepel. Az ugyancsak általuk adományozott 100 Zentner réz pedig feltehetően a tetőfedés céljára szolgált.

21 A Thurzó-Fugger vállalat a Selmecbányái bányaművelésre nem terjedt ki. Az 1490-es években és az 1500as évek elején ottani polgároknak, köztük Rössel Erasmusnak, a város egyik legvagyonosabb polgárának, aki kamaragróf is volt, Pisch Severin bírónak, aki később ugyancsak betöltötte a kamaragrófi hivatalt, Lang János királyi bányamesternek (Steiger) és Hillebrand András polgároknak tárnákat adományoztak,

22 a vállalkozások egy kézben való egyesítése tehát nem történt meg. Thurzó János azonban igyekezett befolyása alá vonni a selmeci bányavállalatokat is, és érdekeinek a városi tisztségviselőkön keresztül ott is érvényt szerezni. 1496-ban körmöci főbányagrófként Lang Jánost küldte Selmecre bányagondnoknak (Bergmeister). Az új gondnokot, aki nyilvánvalóan bizalmasa volt, nagyon sok fontos szakmai tanáccsal látta el. Utasításában pontosan meghatározta a telkek, tárnák és felérek adományozására vonatkozó szabályokat is, amelyekkel saját érdekei szerint tudott befolyást gyakorolni a selmeci polgárok vállalkozási lehetőségeire.

23 A leggazdagabb Selmecbányái polgárok közé tartozott Steck Boldizsár, aki évtizedeken keresztül, 1478 és 1522 között jegyzőként volt tagja a városi vezetőségnek. 23 kötetből álló, mintegy 100 aranyforint értékű könyv-