Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SINKÓ Katalin: A művészi siker anatómiája 1840-1900
92 A múzeum-funkció előtörténetéhez hozzátartoznak a nagy itáliai képgalériák, melyek a főúri Kunstkammerektől elkülönülve épültek fel már a 1 6. század elején, s a barokkban különös jelentőségre tettek szert. Ezek közül alaprajzának mintakép-szerepe miatt is igen jelentős az 1746-tól kezdve épülő Villa Albani, melyet már egy külön művészeti gyűjtemény számára építettek. Vö. Schlosser 1 908, 124. Plagemann szerint az első kifejezetten múzeumi célra emelt épület (mely nem csupán képgaléria volt, hanem könyvtár, régiségtár és naturália-gyűjtemény is) a kasseli Museum Fridericianum volt, mely 1751-1761 között épült. Vö. Plagemann 1967. 93 A Glyptothek elnevezést Lajos koronaherceg megbízásából a régi nyelvek professzora Ph. Lichtenthaler javaslatára kezdték alkalmazni görög előzmények nyomán, ettől kezdve a plasztikai gyűjtemények őrzőhelyét értjük alatta. A Glyptothek tervezése 1810-től már elkezdődött, több tervmódosítás és pályázat után Leo von Klenze 1816-ban elkészült tervei alapján kivitelezték, s 1825-ben nagyobbrészt már állt az épület. 1830-ban nyitották meg a felállított gyűjteményekkel együtt. 94 Klenze francia előképeket követett a porticus megoldásánál, mint azt a tervek analízisével Schwahn kimutatta. Vö. Schwahn 1983, 88-89. 95 Schwahn közli Schwanthaler és Wagner tympanonhoz készített tervrajzait is (1 81 8). Végül Haller, majd ennek halála után Rauch foglalkozott a szobrokkal, melyek végül több művész közreműködésével 1836-ban kerültek végleges helyükre. Vö. Schwahn 1983, 93-102. 96 Vö. Schwahn 1983, 202. Már Boullée korai múzeumterveiben is a múzeum inkább jelentette illusztris személyek képmásainak, mint műtárgyaknak az őrzőhelyét, Vö. Schwahn 1983, 112. 97 Schwahn 1983, 116-118. 98 A Glyptothek falain kívülről kiképzett fülkékbe a német történelem és kultúra illusztris személyeinek szobrait állították, mely például szolgált a későbbi múzeumépületek kiképzésénél is. A 18. század számos emlékművén, monumentumán az uralkodó, mint a nemzet géniusza jelenik meg. Neumeyer szerint az emlékmű-állítás kezdetben, különösen Franciaországban dinasztikus privilégium volt. Vö. Neumeyer 1938, 159. 99 Schwahn 1983, 111; Büsztökből álló ciklusokat már korábban is felállítottak, mint például Montefeltre herceg studiolojában a 15. században, s később is Firenzében, mely esetekben az egyes tudományáguk allegorikus alakjai, annak személyes „megtestesítői". Vö. Gohr 1975, 10-13. 100 A Múzeumpalota építéséről az országos rendek az 1836. évi tc. megalkotásával határoztak, pénzügyi alapjául a nemesség és városi polgárság adójából 500 000 ezüstforintnyi összeget ajánlva fel erre a célra, vö. Berlász 1981, 253. A tervekről és az építkezésről: Lechner 1927, 29-30; Zádor 1960, 343-351; Zádor 1961; Zádor 1981. 101 Zádor Anna végső soron a francia forradalmi építészet mintaadó szerepét hangsúlyozza, Pollack stílusában az itáliai építészeti minták újabb impulzusait is megállapítva.Vö. Zádor 1960, 362-369; Zádor 1981. 102 Vö. Zádor 1 960, 367-369. Hogy Pollacktól sem volt idegen a pantheon-állítás, közvetve bizonyítja a Ludovika-akadémia lépcsőháza számára tervezett nemzeti hősök sorozata, melynek névsorát Horváth István, a Nemzeti Múzeum őre állította össze 1830-ban.Vö. Zádor 1960, 292, 191 j.; Vadas 1989, 160. 103 A festés eredetiségéről megoszlanak a vélemények. Zádor Anna szerint az országgyűlés beköltözésével hozható összefüggésbe. Zádor 1 960, 369; Zádor 1 993, 22. Pontosabb datálását adja Morvái Endre: A Magyar Nemzeti Múzeum kupolafestésének címertani kormegállapítása. In.: Magyar Építőművészet 1981.(4.) 58-59. E műre Németh Annamária volt szíves figyelmemet felhívni. 104 Hogy a „Pantheum" önálló gyűjtemény lett volna, arra bizonyítékul szolgál Miller Jakab Ferdinánd tervében az épület beosztásáról szóló fejezet, melyben külön megemlékezik a felállítandó tárakról, melyek: 1. könyvgyűjteményeknek; 2. pénzgyűjteményeknek; 3. régiségek- ritkaságoknak; 4. fegyvereknek; 5. természet rendiből való dolgoknak; 6. mesterségeknek; 7. kézimunkáknak; 8. kövek, hamv-vedreknek, státuáknak; 8. „Híres Férfiak ábrázolásának Palotái". Vö. A Nemzeti Múzeum elintézése. Pest 1807, 7. A beosztás még kötődik a Kunst und Wunderkammerekéhez, amelyek sokáig őrizték az id.Plinius Naturalis históriáé libri című művében követett rendszerezést: így a „kövek" csoportjába kerültek például a szobrok stb. Erről bővebben: Schlosser 1908. 105 ,4 Nemzeti gyűjtemények elintézése. Pest 1807, melléklet. A javaslat kétnyelvű, latin változatának szerzője Miller Jakab Ferdinánd, a magyar fordításnak Strázsay József volt. Miller munkája voltaképpen összefoglalása volt a hat tudós által kidolgozott tervezetnek: Kitaibel Pál, Mitterpacher Lajos, Schönbauer József, Schönwisner István, Schwartner Márton professzorok munkájának. Vö. Korek 1977; Berlász 1981, 76. 106 Ezeknek a termeknek a falain Miller megfogalmazása szerint: „Királyi Hertzegek, királyok s országok eránt tett érdemekkel tellyes, akár régi, akár mostani időbeli Férfiak képei látszattassanak. Távul légyen! hogy ezek szemtelen dicsekedés végett (a'mint némelly tettetis böltselkedések követői tartják) szerkeztessenek ide, hanem mivel az igaz Hazafiak buzgóságai azt kívánni látszatnak, Hazájokhoz való hívségek s királyokhoz vonszó szeretetek által halhatatlanná lettek, olly érzékenység gerjedjen szívekben, melly gyakran a Relígiónak, Királyunknak s Hazánknak nem kevés hasznokra Vagyon". In: ,4 nemzeti gyűjtemények elintézése, 1807,1 2. Miller később is népszerűsítette a Pinacoteca Hungáriáé gondolatát, mely csakhamar megragadta az ifjú Ferenczy István képzeletét is, aki már 1818-ban egy nemzeti pantheon megalkotását tűzte ki céljául. Vö. Éber 1902, 179; Cifka 1978, 481-482 486, 497. 107 Gondolatmenetének fontos eleme a nemesség és erényesség fogalmának szoros összekapcsolása: „Szabadságunkat elődeink erényei alapították meg; a szabadság alkotmányt, az alkotmány boldogságot adott, az ezekkel egybeforrt nemzeti jellem: a nagylelkűség, vitézség, szabadelvűség és állhatatosság az idők mostohaságain ... diadalmaskodván, a nemzet jólétét megőrzötte. A közjó szeretete lakta és lelkesítette mindig eleink nemes szíveit, ... midőn tenniök kelle a hazáért... A vitézség vetélkedve röpíté a zászlók alá ... Ily erények által lőn boldoggá a haza ... itt, hol a Hunyadiak, Kinizsiek, Zrínyiek nagy szellemei ihletik s hívják föl örök emlékezetre méltó tettekre a mélt. főrendek és tek. KK.és RR. kebleit". In: Várkonyi 1973, II. 73. A nemesi erénykatalógus történetéről lásd: „Nemzetiség" és „nemzeti öntudat" a középkorban. Szempontok egy egységes fogalmi nyelv kialakításához. In: Szűcs 1974, 243-250. 108 A nemzet és nemesség azonosításáról lásd: Szűcs 1974, 413-557. A Nemzeti Múzeum és a Széchényi Országos Könyvtár jogi viszonyainak tisztázását a nádor nem sürgette, az végig homályban maradt. Vö. Berlász 1981, 110. 109 Éber 1902,179; Fejős 1 957, 43-44; Fejős 1959, 285. A lojalitás azonban megszokott gesztus lehetett, hiszen Széchényi Ferenc a könyvtár első berendezésekor intézkedett Ferenc császár mellszobrának felállításáról is. Vö. Berlász 1981, 65. 110 A Környező országok múzeumalapításainak kutatása egyenlőre nem irányul a múzeumok korai szakaszának rekonstrukciójára, azonban már most is megállapítható, hogy az efféle portré-galériák felállítása majd minden múzeum programjához hozzátartozott. Vö. Burián 1977, 11-19; Wagner 1977, 20-21. A nemesi öntudat és a portrégalériák kapcsolatáról lásd: Péter Katalin: A főúri nagy portrék és az ősga/ériák kezdetei. In: Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. A Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria 1988. március-augusztus. Kiállítási katalógus. Szerk.: Buzási Enikő. Budapest 1988, 14-21. 111 Barabás Miklós József nádor képmását lásd kat.sz. 1. 112 Anton Einsle Pyrker János képmását lásd kat.sz. 2. 113 Ipolyi Arnold képmását 1872-ben rendelte meg a múzeum Kovács Mihálytól. A kép ma a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában van. "^Felszólítás egy nemzeti szoborcsarnok alapítása ügyében. In: Életképek 1846. július 11.(11. félév, 2.sz.) 37-41. Az egylet elnöke Döbrentei Gábor, a választmányi tagok: Frankenburg Adolf, Hoicsy Sándor, Ney Ferenc. 115 y-r. (Döbrentei Gábor): Nyílt levél Kubinyi Ágoston úrhoz. In: Életképek 1846. április 18. (I. félév 16. sz.)509-510. " s Nefe/ejts 1 859, 394. 117 Berlász 1981, 351-359. Ekkor 80 000 forintot engedélyeztek a múzeum számára. Albrecht főherceg is több ízben küldött ajándékokat. 118 Zádor 1990, 131; Mátrai 1862, 33-35, 53; Képcsarnok-egylet újabb gyűjtés nyomán keletkezett vagyonát a Helytartóság 1853. május 31 -én zárolta, s csak 1860. novemberében oldotta fel. Fejős Imre ezt a mozzanatot Kubinyi hiábavalónak bizonyuló lojalitásának számlájára írja, vö. Fejős 1957, 44. A Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egylet működésének korlátozása azonban azoknak a rendeleteknek az eredménye, melyekkel egyrészt megszüntették a részvénytársasági alapon működő takarékpénztárakat (1852 nov. 22), illetve az egyleteket új bejegyzésre kötelezve (1852. nov. 26), korlátozták ezek működését, bejelentéshez kötve az egyesületi üléseket is. (1854. június II). 119 Zádor 1990, 131. Leirat a múzeumi képtár rendezése tárgyában 1854. aug. 16. Az eredeti iratok elégtek, de Éber László még láthatta azokat, s „fenyegető rendeletről" szólt, vö. Éber 1902, 190; Fejős 1957, 43. 120 A Habsburg-teremben állították ki az említetteken kívül Ivanovics Katalin Ferdinánd császárt ábrázoló képét is,vö. Dux 1857, 56-57.
