Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SINKÓ Katalin: A művészi siker anatómiája 1840-1900

121 Az 1854. előtti felállításról Kertbeny 1855-ben megjelent művéből tájékozódhatunk, vö. Kertbeny 1855, 65. 111. terem. Mária Terézia és a többi Habsburgok, József nádor és Széchényi Ferenc mellett mint a magyar kultúra pártfogói szerepelnek. 122 Berlász 1981, 399. 123 Berlász 1981, 392, 468. A terem 1863-ra elkészült, csak 1865-ben került sor megnyitására. Erzsébet királyné képmásának megfestéséért 1866 februárjában folyamodott a Budán tartózkodó Ferenc Józsefhez Kubinyi; a kép 1867 tavaszán készült el, vö. Mátray 1868, 82. 124 A díszterem képét lásd: Fodor 1992, 7. 125 A közvélemény és az irodalom nagy része a Nemzeti Múzeum alapítását Széchényi Ferenc 1802-ben történt könyvtár-alapításától számítja. Mint azt Berlász Jenő kutatásai aprólékosan kimutatták, a múzeum tényleges megalapítására, József nádor felkérése alapján, a Miller Jakab Ferdinánd által készített tervek szerint; az 1808. augusztus 25-én meghozott 8. számú törvénycikkel került sor, vö. Berlász 1981, 75-85. 126 Vö. Azon váztatok magyarázata, melyeket Than Mór és Lötz Károly festészek állami megbízás folytán a Museum lépcső-házában készítendő fal festményekhez terveztek. Pest 1868, 3-4. 127 A VKM iratanyagának regesztái között 1868. III. 24-es dátumot visel a képtár-alakítási ügydarabja, vö. MTA Művészettörténeti Intézet, Adattár. VKM iratok regesztái MDK-A-l-4 OL Itsz.: 24-48. Az átalakítás valószínűleg összefüggésbe hozható az ún. Andrássy-bizottság által tett javaslatokkal. Gr. Andrássy György későbbi országbíró, a MTA egyik alapítója volt ennek elnöke, tagjai pedig br. Eötvös József, br. Sennyey Pál, gr. Waldstein János, gr. Zichy Edmund, Kubinyi Ferenc, Rómer Flóris és Szalay László voltak. A bizottság a múzeum általános állapotát vizsgálta, Herián Károly állam-számvevőszéki tanácsos pedig az intézmény pénzügyi helyzetét. Üj rendtartásra tettek javaslatot. Témánk szempontjából kiemelendő, hogy javaslatuk 6. pontja szerint az ajándékozók nevét visszamenőleg is a tárgyak mellett fel kell tüntetni, vö. Berlász 1981, 455. 128 Lásd e katalógus művész-portrékról szóló 1.2. fejezetét. 129 Ligeti 1886, 487. 130 Deák Ferenc halálát nemzeti gyászhét követte. A temetés körülményeiről lásd: V. U. 1876. ( XXIII. évf. 6. sz.) 89-90. A Deák-emlékkönyvben Zichy Antal verse mellett szerepel Zichy Mihály rajza, amely Erzsébet királynét ábrázolja Deák Ferenc ravatalánál. A rajz a vers néhány sorának illusztrációja: „A ravatalnál itt, ki térdepel? És föl a lépcsőn viszi koszorúját, S érinti véle halottunk szívét? .... Ő az, ki érti népe minden búját, S letörli s együtt sírja könnyűjét! Van e dicsőbb, mint egy hon atyja lenni? Hacsak nem: azt hű anyjaként szeretni". (Zichy Antal) Lásd: Deák-emlékkönyv. Budapest 1876, 2. Trefort megrendeléséről bőven ír: Berkovits 1964, 106-113. A festő „forradalmi szemléletére" építő monográfia érzékeny részét képezi e kép története, hiszen a kormánymegbízást elfogadó festő egyetlen „forradalmi" tette az maradt, hogy a ravatal mellé odafestette a Kossuth-által küldött ciprus-ágat is! Lásd még: Geller 1990, 31. 131 A kép jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában van, mérete 450 x 347 cm, jelezve lent jobbra: Zichy M. 1 877. A Nemzeti Múzeumban 1 877-től volt kiállítva, 1894-től áthelyezték a Történelmi Képcsarnokba. 132 Pulszky Ferenc: Deák Ferencről. In: Magyar Salon 1887. ( VIII. köt.) 67-78, ill. a 76 o. után. 133 A Liszt-ereklyéket már 1874-ben kiállították, köztük a briliánsokkal kirakott karmesteri pálcát, melyet orosz tisztelőitől kapott, a Bécsben neki ajándékozott ezüst kottaállványt, s a Hamburg városának műbarátai által készíttetett aranykoronát is. A Liszt-relikviák 1 888-ban az Érem- és Régiségosztály VI. termében voltak kiállítva. Posta Béla: Liszt Ferenc reliquiái a Magyar Nemzeti Múzeumban. In: Magyar Salon 1888, 476^480. A Liszt-relikviákat ismerteti a Magyarország és a Nagyvilág című lap 1874, 207. 134 „Ezen intézet által az egyesület nemcsak a hazai festészek korszakonkénti létezésüket s művészetük kifej lését óhajtja megismertetni, hanem egyszersmind azoknak e központosító helyen fennmaradó emléket állítani, s ennél fogva a hazai művészekben ösztönt gerjeszteni, és a festő művészetben magát gyakorolni vagy kiképezni óhajtó hazai sarjadék számára jövendőre egy művészeti nemzeti iskolát szándékozik létesíteni" (kiemelés tőlem - a szerző), vö. Mátray 1862, 38. 135 A képcsarnok korai állapotát rekonstruálta: Fejős 1957, 42-43. Az önarckép-gyűjteményről lásd: Kapossy 1946, 29-34; Zádor 1990, 125-133. 136 Szana 1989, 75. Markó a Pesti Műegylet elnökénél, gr. Andrássy Manónál szállt meg. 137 A Ligeti által festett Markó képmást Toldy Ferenc adta ajándékba a múzeumnak 1849. okt. 1-én, vö. Mátrai 1862, 52. Kubinyi talán nem lehetett ezzel megelégedve, mert 1852. január 23-án levélben felkérte Markot, hogy küldje el képmását, vö. Zádor 1990, 130. 138 Szana 1898, 76. A versezet Székács József alkotása. 13

M Pesti Műegylet Évkönyve I860. Pest 1861, 7. 140 Mátray 1868, 77. 141 Mátray 1868, 79. Gasser még Markó életében, feltehetően 1853-as bécsi vagy pesti látogatása lakalmából készítette el Markó büsztjét, melynek márványban kifaragott példányát 1855. májusában állította ki a Pesti Műegyletben. Kubinyi vélhetően ez időponttól kezdve törekedett annak megszerzésére, mely csak 1864-ben sikerült neki az uralkodó, Ferenc József segítségével, aki ajándékba adta azt a Múzeumnak. Vö. A Pesti Műegylet által 1855.évi Május 16-tól Junius 13-ig Kiállított Művek' Lajstroma. Pest 1855, kat.sz. I. Gasser és Markó kapcsolatáról: Eitelberger 1879, l. kötet VII. rész 169-171. 142 Császár Ferenc: Nyílt levél a nemzeti museum' igazgatójához. Balatonfüred, nyárelő 27. In: Honderű 1841. (II. félév) 30-31. 143 Ormós 1859, 250. 144 A „faj" kifejezés elterjedését a „nemzeti", „nemzetiségi" értelemben, az ötvenes évek történeti irodalmában, Várkonyi Agnes a természettudományok befolyásával magyarázza. Mindenesetre Salamon Ferenc kiigazítja Mocsáry Lajos e szóhasználatát: „Mondta-e valaha magyar ember e helyett - nemzetségem, ezt fajom vagy fajzatom?" Idézi: Várkonyi 1973, II. 329. 145 Keleti Gusztáv: id.Markó Károly. In: Kisfaludy Társaság Évlapjai 1871. (VI.köt.) 133. 146 A termekről felvételeket közöl: Magyar Salon 1888, 486^187. 147 Lásd kat.sz. 11.1.20. 148 Lásd kat.sz. 11.1.21. Friedrich Beer szobrát Karl Sedelmeyer ajánlotta fel, 1879-ben a Képzőművészeti Társulaton keresztül, a múzeumnak. A Társulat fizette ki a szobor öntését a párizsi Barbedienne cégnél. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet - levéltári gyűjtemény A-I-1. A Képzőművészeti Társulat regesztái 186/1 879.: A Képzőművészeti Társulat levele a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának 1679/1881. Ferdinand Barbedienne cég (Paris) levele a Társulatnak 1881. júl. 28-án. 149 Ma a Zichy Mihály Emlékmúzeumban (Zala, Somogy Megye) van. 150 A szóban forgó művek az alábbiak: Weber Henrik: Mátyás király bevonulása Buda várába 1853 (kat.sz. II.3a.9); Kovács Mihály: Árpád pajzsra emelése 1 854 (kat.sz. II.3a.10.); Molnár József: Dezső vitéz önfeláldozása 1855 (kat.sz. II.3a.11.); Barabás Miklós: A meny megérkezése 1856 (kat.sz. II.3a.12.); Than Mór: Imre király elfogja öccsét Endrét 1856 (kat.sz. 11.2.1.); Canzi Ágost: Váci szüret 1859 (kat.sz. Il.3a.1 5.); Wagner Sándor: Dugovics Titusz 1860 (kat.sz. II.3a.16.); Orlai Petrics Soma: Zách Felicián 1861 (vö.kat.sz.II.2.3.); Than Mór: Újoncozás 1862 (kat.sz. II.27.); Madarász Viktor: Zrínyi Ilona Munkács várában 1863 (II.3a.17.); Markó Károly: Aratási jelent 1864; Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet és Mária királynék Nagy Lajos sírjánál 1865 (kat.sz. II.2.9.). 151 Magukat a műlapokat a Műegylet már indulásától fogva (1840) átadta a múzeumnak, nem (csupán) barátságos gesztusból, hanem, mert - másokhoz hasonlóan - kötelezve volt köteles példány beszolgáltatására. Néhány esetben magát a litográfiái követ, illetve lemezt is átadták. A Műegylet már korábban is juttatott képeket a múzeumnak, ezek azonban nem voltak azonosak a műlapok mintaképeivel. A műlappályázatokat lásd kat.sz. II.2. 152 A Magyar Nemzeti Galéria történetét összefoglalja: Szinyei 1993.