Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SINKÓ Katalin: A művészi siker anatómiája 1840-1900

188 Az 1870-es költségvetés előterjesztésénél így fogalmaz: „Művészeti viszonyaink sajátszerű volta, s a hazai közönség nagyon is szerény részvéte még sokáig mellőzhetetlenné teszik, hogy a képzőművészek megrendelések, állami ösztöndíjak, s elaggott művészeknek adandó segélyek által istápoltassanak; az eddigi javadalom pedig e célra annál kevésbé lenne 1870-re elég, mert idején láttam, hogy hazánk történelmének legjelesb mozzanatai hazai művészek által festendő nagyobbszerű képek által megörökíttessenek; mi tetemes pályázati s díjazási költséget igénylend ugyan, de egyúttal a nemzeti öntudat nevelésére s az utókor fiainak őseikhez méltó tettekre buzdítására hathatós tényezőül szolgáland". Lásd: Eötvös 1976, 204-205. Az iskolai képekről lásd Szabó László tanulmányát e katalógusban. 189 Ipolyi Arnold elnöki megnyitó beszédei. In: Az Országos Magyar Képzőművészen Társulat Közleményei 1885. és ua. 1 886. évre; továbbá: Szvoboda 1 986, 149-1 50. 190

>4z Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1885. évre 26. 191 Ipolyi az Olympus isteneinek kétes versengéséről, s „fajtalan bachusi őrjöngései s iszákos jelenetei"-ről beszél. Vö. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1885. évre, 24. Ipolyi szerepéről a hazai egyházművészeti mozgalomban lásd: Marosi 1994, 127-128. ,92

/lz Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1885. évre, 17-19. 193

/4z Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1885. évre, 17-18. 194 Lásd a katalógus Ipolyi-díjról szóló fejezetét. 195 Németh G. Béla az 1870 utáni időszakról szólva a „pozitivizmus egyeduralmi igényének szakaszáról" beszél. Elemzése szerint az ötvenes évek után a pozitivizmus gyakran társult különféle konzervativizmusokkal, hiszen a pozitivizmus inkább tekinthető gondolkodási módnak, mint bölcseleti rendszernek. Vö. Németh G. 1976, 400-408. 196 Németh G. 1976, 467. 197 Németh G. 1976, 468. 198 Lásd kat.sz. II 1.1.8.; 11.1.24. 199 P. Szathmáry Károly a királyi lakba a következő témák kidolgozását ajánlja: Árpád honfoglalása; a korona adományozása; Szent István keresztelése; Szent László csatája Ákos kun fejedelemmel; a kereszteshadak vezérének választása; Kálmán az elítélt boszorkányt felmenti; Imre lázadó öccsét, Endrét fogságra veti; II. Endre alapítványt tesz a Szentföldön; II. Endre kiadja az Aranybullát; IV. Béla helyreállítja a pusztult országot; Frangepán Bertalan elejti Frigyest, az utolsó Babenberget; IV. László megsegíti Habsburg Rudolfot, hol a Zrínyiek Ottokárt elejtik; I. Károlyt Dezső nádor ruhacsere által megmenti; Nagy Lajos visszautasítja testvére, Endre vérdíját; ugyanő kimenti a vízkémletre küldött vitézét; Szentgyörgyi Cecília megmenti Zsigmondot Galambócnál; Hunyadi diadallal tér vissza a balkáni hadjáratból; a belgrádi csata; Mátyás király Jajca falán; Mátyás megnyitja a Corvina-könyvtárat; Lotharingiai Károly visszaveszi Budavárát a töröktől; Mária Terézia Pozsonyban; ugyan ő a magyar gárdát alapítja; II. József kiadja urbáriumát; II. Lipót koronázása; V. Ferdinánd megerősíti az 1848-as törvényeket; I. Ferenc József koronázási ünnepe; ugyan ő a szegedi árvízkárosultakat vigasztalja. Az ország házába az alábbi témákat ajánlja: vérszerződés; Árpád választása; a pusztaszeri gyűlés; a magyarok Bizánc előtt; a pogányság leverése; a mogyoródi ütközet; az aradi gyűlés; Gertrúd és Bánk bán; az Aranybulla; IV. László fogságra vetése; a rákosi gyűlés királyválasztáskor; Zsigmond fogsága; Szilágyi Erzsébet fiát, Mátyás királyt kiváltja; Mohács; Báthori Istvánt lengyel királlyá választják; Zrínyi Szigetnél; Eger; Szondy Drégelynél; Bethlen a gyulafehérvári egyetemet alapítja; Széchényi érsek Lipót előtt; Zrínyi a költő a légrádi hídnál; Zrínyi Ilona Munkácson; Rákóczi Ferenc fejedelemmé választása; a Pragmatica Sanctio; Nádasdy Ferenc és a magyar huszárok Kollinnál; a magyar huszárok Versailles-ban; Savoyai Jenő Zentánál; Pázmány alapítja a nagyszombati egyetemet; Bocskay letelepíti a hajdúkat; Tinódi lelkesít; Mátyás Bécs előtt a törökök követeit fogadja; Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeumot alapítja; József nádor megerősíti a Nemzeti Múzeum tervét; Széchenyi István az Akadémiát alapítja; Széchenyi a Vaskapunál; Kossuth beszél a néphez; Deák Ferenc benyújtja az 1848-as törvényeket. (Szathmáry javaslatait itt tömörítve közöltük.) Vö. P. Szathmáry Károly: Az országház és a királyi lak művészi fölszerelése. In: Magyar Salon 1887, 101-103. 200 Lányi 1954, 375-393; Bernáth 1993, 159-162. 201 Pauler 1879, 531-539; Várkonyi 1973, II. 218-224. 20Z

Emlékirat egy magyar történeti arcképcsarnok ügyében. Budapest 1882. A javaslat megvitatására alakult bizottságban Szathmáry Károly javasolta, hogy a Történelmi Képcsarnokot az épülő országházban állítsák fel. Lásd: Fejős 1959, 286. 203 A bizottság tagjai: Pulszky Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója; Pulszky Károly, az Országos Képtár őre; Szalay Imre, miniszteri tanácsos; Bubics Zsigmond és Ipolyi Arnold történészek; Ligeti Antal a képtár őre; s Szathmáry Károly író és történész. Vö. Fejős 1959, 286. 204 Fejős 1959, 287. Fejős szerint Pulszky Károly szeme előtt a versailles-i „musée historique" példája lebegett. 205 Várkonyi 1961, 278-296. 206 Pulszky Károly művészeti nézeteiről s múzeum-alapítói munkásságáról tájékoztat a Szépművészeti Múzeumban rendezett Pulszky Károly emlékének, című kiállítás katalógusa (Budapest 1988). Ebben Szilágyi János György és Eisler János tanulmánya érinti Pulszky művészeti nézeteit. 207 Fejős 1959, 286-288. Az első lépést 1863-ban tették meg a gyűjtemények anyagának szétválasztására a történeti és művészi szempontok mentén. Az uralkodó rendeletére Pálffy Móricz helytartó országos bizottságot állított fel a múzeum ügyeinek rendezésére. Vö. Berlász 1981, 452. A bizottság albizottságot hozott létre, mely javaslatokat tett az egyes tárgyak és tárgykörök más gyűjteményi részekbe történő átsorolására. Az albizottság öt sorozatot állított össze a művekből, ezek egyik részét a „régiség" osztályba, másik részét az „általános képtárba" sorolandónak ítélték. A sorozatok listái feltalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában:/! Magyar Nemzeti Museum ügyeit és szükségleteit rendező Nagyméltóságú kinevezett küldöttség. A/bizottmánya által jan. 21-22. 1863 a Nemzeti Museum képtár osztályában tartott vizsgálata folytán. MNG Adattár 1979/1977. Itsz. A művek elkülönítésénél már megragadható egy Történelmi Képcsarnok kialakításának igénye is. 1870. aug. 6-án az addig régiségtárban őrzött márványszobrokat és mellszobrokat a képtárnak adták át, így például Ferenczy István Kölcsey Ferenc szobrát, Pollack Mihály mellképét stb. Vö. Szobrok, mellszobrok, domborművek, melyek 1870 aug. 6-án a m.n. museum régiségtárából a képtárba szállíttattak. MNG Adattár 1979/1977 Itsz. 208 Szalay József: A magyar nemzet története. A millennium alkalmából átdolgozta és újból sajtó alá rendezte Baróti Lajos. Budapest 1896. E gyakorlat következetes kritikáját azonban csak a húszas évek után működő történészgeneráció végezte el. 209 Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pártfogó tagjaivá azok váltak, akik legalább 1000 forinttal járultak a Társulat tőkéjéhez. Szmrecsányi kimutatása szerint Ferenc József 139 000 koronával az első pártfogó volt, ennek töredékét, 30 000 koronát áldoz a főváros. Kiemelkedik még Esterházy Pál herceg 8000 koronás, Albrecht főherceg és Montenuovó Alfréd hg 4000 koronás, Rudolf főherceg 3000 koronás adománya, vö. Szmrecsányi 1911, 123. Id. Andrássy Gyula a Képzőművészeti Társulat tiszteletbeli tagja, 1861-1866 között elnöke volt; ifj. Andrássy Gyula 1906-tól elnök; Andrássy Tivadar 1891-1905 között töltötte be e tisztséget. Esterházy Pál Antal a Társulat védnöke volt 1863-től haláláig, 1866-ig. 210 Például Wahrmann Mór, Ráth György, Sina Simon, Wodianer Albert stb. Érdekes, hogy gazdálkodó szervezetek is pártfogóként működtek közre, így például az Első Magyar Biztosító Társaság, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár stb. Az adományozók és támogatók nevét közli: A Műcsarnok megnyitására. Országos Képzőművészeti Társulat. Budapest 1877, 8-10. 211 A Pesti Műegylet 1841 -ben jelenti először, hogy Károly főherceget, és Mária Dorotheát tagként megnyerte az egyesület számára. 1844-ben a királynét, Mária Anna Karolinát, Karolina Auguszta özvegy császárnét, Károly, Albert, Frigyes és István főhercegeket is tagjai közé számíthatta, vö. A Pesti Műegylet évkönyve 1853-ra. Pest 1854, 20, 32. 212

/4z Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat negyedszázados történetének rövid vázlata. Budapest 1 887, 1. 213 Ferenc József 1862-ben, a bécsi Künstlerhaus építésénél is maga mutatott példát a támogatás terén. A császár vezeti az ún. „alapítók" listáját azok emléktábláján, mely egyrészt tényleges adakozását, másrészt példaadó közreműködését jelentette. Vö. Aichelburg 1986, 19-20. 214 Nemcsak osztrák, arisztokrata származású főurak és polgárok, hanem a magyarok is kötelességüknek tartották a Künstlerhaus felépítésének támogatását. Az alapítóknak nem csak nevét örökítették meg, hanem arcképét is elkészítették a Künstlerhaus ülésterme számára. Hasonlóképpen történt Pesten is. A bécsi Künstlerhaus alapítói között szerepel Batthyány Fülöp, Bíró József, Sina Simon és Zichy Edmund is, vö. Aichelburg 1 986, 19-21. Ferenc József műpártolásáról, mint példáról szól Silberstein Adolf kissé gunyoros cikke: Pester Lloyd 1888. (73.) március 13.